A címben jelzett három fogalom látszólag összeegyeztethetetlen, pedig a valóságban szorosan összefügg. Az otthonaink melegét a legtöbb esetben a tűz, vagy valamilyen (potenciálisan) tűzveszélyes technológia biztosítja. Ahhoz, hogy az otthon biztonságos legyen, a mi éghajlati körülményeink között elengedhetetlenül hozzátartozik a fűtés. Nincs semmilyen más külső hatás, ami az otthonaink biztonságát, sőt sokszor a fizikai létét jobban fenyegetné, mint a tűz: minden évben több ezer lakás, és velük sok milliárd forintnyi érték válik a tüzek áldozatává.
Mi a tűz?
A tűz olyasmi, amiről inkább hallani sem szeretnénk, ám a definíciójának és alapvető tulajdonságainak ismerete segítséget jelenthet a megelőzésben és a védekezésben.
Maga a tűz a lexikonban szereplő meghatározás szerint olyan kémiai jelenség, amelyben éghető anyag fény- és hőkibocsátás mellett oxidálódik, vagyis oxigénnel egyesül. A tűz közvetlen hatása az égés; egy kémiai átalakulás, amely a szerves anyagokat visszafordíthatatlan folyamattal elbomlasztja. A tűz többnyire az oxidációs folyamat kísérőjelensége. Önfenntartó folyamat. Hőmérséklete akár 1776 °C is lehet. Az égéshez éghető anyagra, oxigénre és gyulladási hőmérsékletre van szükség.
A tűz egyszerre barát és ellenség. Az emberiség nagyjából 790 ezer éve használ tüzet: a tűzhasználatnak fontos szerepe volt az emberi civilizációhoz szükséges termőterületek, agyag- és fémmegmunkálás, élelmiszer-feldolgozás kialakulásában. Napjainkban pedig bár meleg lakóhelyekre van szükségünk, épp a lakástüzek kockázata veszélyezteti leginkább az otthonainkat – a két állítás között feszülő ellentmondás feloldása a feladata mindazoknak, akik a tűzesetek megelőzésével, illetve a tűzkárok csökkentésével foglalkoznak. Sokan vannak: hivatásos és önkéntes tűzoltók, tűzvédelmi szakemberek, a szemléletformálás szereplői küzdenek meg nap nap után azzal a kihívással, amit e helytelen, tűzveszélyes szokásaink, a rosszul megválasztott fűtési és főzési eszközeink, technológiáink, valamint ártalmas szenvedélyeink jelentenek.
Cél: a kockázatok mérséklése
A kulcs az ártalomcsökkentés, vagyis a tűzveszély kockázatának mérséklése: mindannak, amit az otthonunkban vagy az otthonunk körül teszünk, van (vagy lehet) lakástűzkockázata, és az esetek többségében van választási lehetőség is: dönthetünk úgy, hogy a tűz esélyét kizáró vagy a minimálisra csökkentő, az esetleges gyulladásra a figyelmet időben felhívó, a hatékony oltást elősegítő megoldásokat választunk.
A tét hatalmas: az élet, az egészség és a családi lakóhely, amely a legtöbb ember esetében a család által birtokolt vagy használt legnagyobb anyagi értéket, egy élet munkájának gyümölcsét is jelenti egyben. Össztársadalmi cél, hogy az otthonunkra leselkedő veszélynek a mértékét hatékony, egyszerű, a háztartások szintjén megvalósítható lépésekkel csökkentsük. Rajtunk is – az ismereteinken, az odafigyelésünkön, az elővigyázatosságunkon – múlik, hogy mennyit őrzünk meg az otthonunk biztonságából.
Az égés és a füst az élet számos területén hatalmas károkat okoz, ahogyan a dohányzás is. A legjobb természetesen, ha egyáltalán nem dohányzunk, vagy ha már dohányzunk, akkor minél előbb szokjunk le, hiszen csak így kerülhetők el teljes mértékben a dohányzás okozta ártalmak, és a tűzesetek előfordulásának kockázatát is jelentősen csökkentjük. A le nem szokó dohányosok számára léteznek olyan égés és füst nélkül működő technológiák, amelyek az égés hiányában lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos dohánytermékek, ezért érdemes ezekről tájékozódni. Ilyen például többek között a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia is. Ezek használata nem jár égéssel, így nem keletkezik füst sem, amely az égés során keletkező káros anyagok miatt a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek fő oka. A legjobb megoldás mind az egészségünk, mind a környezetünk és biztonságunk érdekében, ha egyáltalán nem dohányzunk.
Az tűzesetek túlnyomó része megelőzhető lenne
A biztosítók tapasztalatai szerint a tűzesetek többnyire a konyhából, valamint a fűtő- és elektromos berendezések meghibásodásából indulnak ki, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is. 2010 óta a társaságok már több mint 62 milliárd forintot fizettek ki tűzkárokra, közel 77 ezer bejelentés nyomán. Az esetek legnagyobb része pedig emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető a MABISZ adatai szerint.
A legtöbb tűzeset nagyobb körültekintéssel és egyszerű jelzőeszközök használatával megelőzhető lenne, ezeket azonban jelenleg csupán a hazai háztartások kisebb hányadában alkalmazzák.
A hazai lakosság tűzbiztonsággal kapcsolatos ismereteit felmérő országos kutatás további részletei a kampány weboldalán, a fustmentesotthonok.hu oldalon olvashatóak.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
