Vajon mi zajlott Karinthyék foglalt páholyában a Hadikban?

Budán, a Bartók Béla úton egymás után sorakoznak a jobbnál jobb kávézók, viszont mindezek közt a Hadiknak nincsen párja. Ez nem volt másképp a XX. század elején sem, csak akkor épp irodalmunk nagy legendái írták a kávéház vérpezsdítő történeteit. A Hadik Kávéház ebben az időben költők, írók második otthonává vált, aminek különös históriáit idézzük most fel. 

Fotó: Mika Edit

Hadik az első években 

Ma már szinte elképzelhetetlen lenne az egyszerre patinás és bohém stílusú Hadik a zsúfolt terei nélkül, azonban ez nem mindig volt így. A kávéházban 1910 körül reményekkel telve várták a közeli laktanya tisztjeinek vendégseregét, miközben az első csésze kávékat szolgálták fel a szállingózó vendégeknek. Ám a hely tulajdonosai hiába remélték tőlük a Hadik fellendítését, a kávéház virágkora csupán másfél évtizeddel később, a helyi művészeknek köszönhetően jött el.

Még pontosabban, először Karinthyné Böhm Aranka és barátnői leheltek életet a szinte üresen kongó falakba. Majd egy szempillantás alatt Karinthy Frigyes második otthonává vált a kávéház, akit Déry Tibor, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Móricz Zsigmond, Rejtő Jenő és még sokan mások követtek.

blank
A Hadik vendégei, jobb szélen Karinthyval. Fotó: Hadik (Facebook)

Az igazi kávéházi hangulat a XX. században

A kávéház egy felhőtlen, zavartalan szigete volt az irodalmároknak, ahol a baráti találkozások, beszélgetések, randevúk mellett megannyi remekmű született. Karinthy itt írta a Tanár úr kérem című könyvét és az Utazás a koponyám körül vázlatait is, emellett pedig sok más, a kávéházba tévedő művész elevenítette fel írásaiban a hadikos életérzést.

blank
Fotó: Hadik (Facebook)

„A Hadik kávéház foglalt páholya számomra egy tropikus sziget volt Pest úgy ahogy ismert hullámverésében […] A Hadik kávéház azért is vonzott a későbbiek során, mert […] azzal az eleven szellemi nyüzsgéssel kínált, amely távolról a XVIII. századi francia irodalmi szalonokra emlékeztetett, kicsinyített pesti méretekben, persze. Nem irodalmi problémák megoldására gyűltek össze, hanem játékra, pletykára, malackodásra, Karinthyhoz fűződő barátságuk ürügyén, valójában Aranka és barátnői kedvéért” – emlékszik vissza Déry Tibor az Ítélet nincs című regényében.

Még a híresen rossz kávé ellenére is mindenki Karinthyék köreiben szeretett volna mozogni, ahol a viccek terén farkastörvények uralkodtak. A Hadik törzsvendégei között villámsebességgel terjedtek a legújabb viccek, így ha valaki poénját már az elején lelőtték, akkor a bátor humorista állta a társaság cechjét.

blank
Vendégek a kávéház teraszán. Fotó: Hadik (Facebook)

Majd amikor egy terasszal is bővült a hely, a vendégek sokszor az üvegablakokon keresztül kopogtak be a jókedvű társasághoz egy-egy üzenettel. Például még Karinthynak is odakiáltottak, hogy siessen haza, mert már régen kihűlt az ebédje.

Ami az üvegablakok mögött történt

Az biztos, hogy nem unatkoztak. Számtalan játékkal szórakoztatták magukat, amelyek mind a szavak körül forogtak. Itt született meg a ma is sokak által ismert „ország-város”, de még a barkochba is. Az eszperente, a palindrom, amely során visszafelé olvasva is értelmes szavakat kellett keresniük, valamint az intarzia is kedvelt szójátékaik voltak.

Karinthy és Kosztolányi egyik kedvence épp az intarzia volt, amely során tulajdonneveket rejtettek el a mondatokban. Ha pedig megunták a szójátékokat, akkor Szávay-sakkör várt rájuk, ahová József Attila és Rejtő Jenő is szívesen járt.

A szavak mellett a szerelmi szálakat is bátran csűrték-csavarták, aminek nem egyszer volt tanúja a kávézó vendégserege is. A művészeket körülölelő hölgykoszorúból ragyogott ki Karinthy felesége, aki a hódításainak minden percét kiélvezte. Miközben Aranka Déry Tibor fejét csavarta el, addig Karinthyt a kor híres színésznője, Becker Bébi kerítette bűvkörébe.

blank
Karinthy Frigyes és felesége, Aranka. Fotó: Hadik (Facebook)

Amikor Karinthy hűtlen lett a Hadikhoz

Karinthy úgy járt a Hadik foglalt páholyába, mintha csak a nappalijába tévedt volna be, így ha fontosabb munkája akadt, akkor a Gebauer Kávéházra, a mai Szeged Étteremre cserélte le a törzshelyét. Majd a harmincas években, amikor Arankával Pestre költözött, véglegesen leváltotta második otthonát a Centrál Kávéházra.

Karinthy távozásával a Hadik fénykora leáldozott, majd a II. világháború után a kávéházi kultúra is véget ért. A Hadik Kávéház helyén volt, hogy vegyesbolt, míg máskor cipőüzlet működött. Később, 2010-ben kezdtek el újra zakatolni a kávéfőzők a Hadikban, így az egykori ihatatlan kávé mára legendává vált.

blank
A Hadik Kávéház ma. Fotó: Hadik (Facebook)