Eleged van a vásári forgatagból, a zsúfolt jégpályákból és a januári szürkeségből? Hagyd magad mögött a város zaját, és vessz el a téli nyugalom birodalmában Magyarország legszebb téli kirándulóhelyein!
Lillafüred
A Miskolchoz tartozó Lillafüred az év minden szakában mesebeli látványt kínál, de legszebb arcát télen, hóhulláskor mutatja. A fehér fák erdején áttörő Lillafüredi Palotaszálló előkelő sziluettje és a mellette elterülő, kis szerencsével fagyott felszínű Hámori-tó szemet kápráztató együttese valóban képeslapra kívánkozik, de érdemes legalább egy fél napot rászánni a környékre, és felkeresni és az egész évben nyitva tartó Vendéglő a Pisztrángoshoz éttermet, a látogatókat reggel 9 és délután 2 között fogadó Szent István- és Anna-barlangokat, ahol a látványos cseppkőformációk mellett telelő denevérekkel is találkozhatunk, valamint az ország legmagasabb, 20 méteres, mesterségesen kialakított vízesését és a zordon kinézetű újmassai Őskohót.
Egerszalóki sódomb
Hazánk egyik legkülönlegesebb természeti csodája az Eger határától 5 kilométerre lévő egerszalóki sódomb, melyhez hasonló képződmény mindössze két másik helyen fordul elő a világban, a Yellowstone Nemzeti Parkban és a törökországi Pamukkaléban. A sódomb, habár ősi eredetűnek látszik, valójában alig 60 éves: 1961-ben történt ugyanis, hogy szakemberek 400 méter mély lyukat fúrtak a térségben, kőolaj után kutatva, ám fekete arany helyett „mindössze” forró gyógyvizet találtak. Néhány évre rá megépítették az első medencét, majd a nyolcvanas években kifúrták a második kutat is, mára pedig hatalmas wellnessközpont nőtte körül a folyamatosan növekvő, 1200 négyzetméteres mészkőlerakódást.
Kavicsos-tó
A Csepel-sziget méltatlanul alul helyezkedik el a budapestiek képzeletbeli kirándulóhely-listáján, holott a 257 négyzetkilométer területű sziget nincs híján természeti kincseknek, sem történelmi emlékeknek. Az ország legmagasabb építményének, a 314 méteres lakihegyi adótoronynak is otthonául szolgáló Szigetszentmiklós határában fekszik a drónfotósok és horgászok körében hatalmas népszerűségnek örvendő Kavicsos-tó és a magyar Maldív-szigeteknek is becézett, főként hétvégi házakkal beépített szigetrendszere. Hazánk sok más tavához hasonlóan a Kavicsos is mesterséges eredetű: nevét a helyén egykor működő bányáról kapta, ahol a panelházak építéséhez elengedhetetlen kavicsokat kotorták ki.
Búbánatvölgy
Nevével ellentétben a Dunakanyar eme rejtett gyöngyszeme nem ad sok okot a bánkódásra: a Budapesttől nagyjából egyórás autóútra, a Szamár-hegy és a Hosszú-hegy között a Dunáig húzódó Búbánatvölgyet azok számára ajánljuk, akik egy kis csendre, a világ zajától való elvonulásra vágynak. A hangulatos horgásztavak láncára felfűzött természetes mélyedés könnyen megközelíthető, ezért rendkívül közkedvelt a túrázók között, és a közelben lévő, felújított játszótér miatt még a nagycsaládosok számára is kiváló kiránduló helyszín, de bográcsozásra és szalonnasütésre is van lehetőség. A P∆ és a P+ túrajelzéseket követve pazar panorámák, sűrű erdők és tóparti idill fogad minket.
Tatai Fényes Tanösvény
Tata télen is elragadóan bájos, 18 állomásos, másfél kilométer hosszú, cölöpökön nyugvó ökoturisztikai útvonala a vadregényes lápvidékre kalauzol el minket, megismertetve velünk a titokzatos láperdők és 20-22 Celsius fokos hőmérsékletű karsztforrások egyedülálló világát. A jelentős madárfaunával és növénytársulásokkal büszkélkedő vidéket fentről is megcsodálhatjuk a Nagy-Égeresben található kilátótorony tetejéről, illetve a kalandkedvelők kipróbálhatják a kézi erővel működtethető csónakot vagy a függőhidat is. A reggel 9 és délután 4 között látogatható Fényes tanösvény látogatóközpontja a helyi élővilágot bemutató gyerekbarát kiállításokkal teszi fel az i-re a pontot.
Derítő-tó
Ha már Tata, a város központjától néhány kilométerre keletre megbújó Derítő-tó mellett sem mehetünk el szó nélkül. A helyi szénbányák úszó üledékének felfogására 1961-ben létrehozott mesterséges állóvíz (hivatalos nevén Által-éri ülepítő) a kidőlt fák biztosította búvóhelyeknek köszönhetően ma igazi horgászparadicsom, melynek télen-nyáron halban gazdag vizét néhány éve a kirándulók is felfedezték maguknak. A 32 hektáros tó partján, valamint az északról a vízbe nyúló, a szárazfölddel egy keskeny stéggel összekötött szigetecskén romantikus faházak között andaloghatunk, gágogó és csicsergő madarak zenéjére, a téli fagy csengő dalára.
Cseszneki vár
A Valahol Európában forgatási helyszíneként is ismert, sziklaszirten magasodó cseszneki vár a Bakony egyik páratlan történelmi értéke. A tatárjárás után gótikus stílusban épült, hosszú és dicső életű vár eredetileg az Alföldről Győrbe vezető sóutat volt hivatott védelmezni, a török harcok idején végvárként teljesített szolgálatot, a 18. században pedig barokk ízlés szerint átépített várkastélyként az Esterházy hercegek egyik szálláshelyeként működött, mígnem egy földrengés és az azt követő tűzvész végleg megpecsételte sorsát. A Nemzeti Várprogram keretében részlegesen helyreállított, kutyabarát várból remek kilátás nyílik a hófödte Bakonyra, a 82-es főút melletti parkolóból pedig magára a várra.
Csóványosi kilátó
Az izgalmakban és látványosságokban gazdag túraútvonalairól híres Börzsöny a téli hónapokban is ideális úti cél az aktív kikapcsolódás szerelmeseinek. Legmagasabb pontját a 938 méteres Csóványoson találjuk, melynek csúcsára mind a négy égtáj irányából felkapaszkodhatunk, hogy aztán az 1978-ban geodéziai mérőtoronyként felhúzott, közel 23 méter magas kilátóból levegő után kapkodva csodálkozzunk rá az elénk táruló, a Magas-Tátrától a Schneebergig terjedő, hegyvidéki körpanorámára. Ha ránk hallgattok, a csóványosi kilátót a Királyréthez közel eső Cseresznyefa parkolóból induló 6 órás körtúra keretében hódítjátok meg, amihez a részletes útvonalat megtaláljátok weboldalunkon, a 10 kihagyhatatlan látnivaló a télen is varázslatos Börzsönyben című cikkünkben.
Kékestető
Ha van hely Magyarországon, ahová kötelező télen ellátogatni, az a 1014 méteres tengerszint feletti magasságával minden egyéb hazai hegycsúcsot maga mögé utasító Kékestető. A kristálytiszta hegyi levegője és különleges éghajlati jellemzői miatt 1963-ban klimatikus gyógyhellyé nyilvánított Kékestetőről indul az ország leghosszabb lesiklópályája, a síelők, snowboardosok és szánkózók legnagyobb örömére, míg messziről is jól látható, 180 méter magas tévétornya szó szerint lélegzetelállító kilátással kecsegtet az alattunk elterülő, ezüstösen csillogó, hófödte erdei útvonalakat rejtő tájra.
Ilona-völgyi vízesés
A Keleti-Mátrában, az Ilona-patak által kivájt völgyben találjuk hazánk legmagasabb természetes zuhatagát: a 10 méter magasból, egy függőleges sziklafal V-alakú felső hasadékából vékony sugárban a mélybe zúduló víztömeget legkönnyebben a Parádfürdőtől induló zöldkör-turistajelzésen tudjuk megközelíteni: a kilencállomásos, 6,5 kilométer hosszú tanösvény százéves gesztenyefasor, a Rákóczi-fa, a Szent István-csevicekút és az Ördöggátak néven ismert miocén kori kőzetképződmény érintésével, a patakmeder vonalában haladva tárja elénk a jégbe fagyva még megkapóbb vízesés látványát.
Sástó
Az elmúlt években a Fekete Zaj fesztivál helyszíneként a köztudatba bevonult mátrai Sástó az ország legmagasabban fekvő tava. A tó mellett egy 53 méter magas, olajfúrótoronyból kialakított kilátóból nézhetünk végig a tengerszint felett több mint 500 méterrel elterülő tájon, míg a környék természeti értékeivel megismerkedni kívánkozók a mátrafüredi Harkály Házhoz tartozó, 8 állomásos, 3,5 kilométer hosszú, Cincér tanösvény nevű túraútvonalat is bejárhatják. Sástó egykori kőbányájának területén 2014-ben nyílt meg az Oxygen Adrenalin Park, ami egy 930 méteres téli bobpályával és felejthetetlen élményekkel várja az egész családot.