Szélmalomharc a hátrányos helyzetű gyermekekért Borsod apró falvaiban

Több száz hátrányos helyzetben élő gyermek felzárkóztatásáért vív szélmalomharcot a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis falvakban tevékenykedő InDaHouse Hungary.

Úton Encs szegregátuma felé / Fotó: Németh Kriszti – Egy jó kép rólad

Magyarország északkeleti részében él a legtöbb hátrányos helyzetű gyermek. Az itt található, támogatásra szoruló térségekben – a KSH 2014-es felmérése szerint – a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya meghaladja az 50%-ot, míg az érettségizettek és a diplomások száma jóformán elhanyagolható. Az országos átlaghoz képest különösen magas errefelé a gyermekáldás, de hiába a természetes szaporodás, ha az ide születő, majd itt felnövő gyermekeknek megfelelő oktatás hiányában gyakorlatilag nincs arra esélyük, hogy magukat eltartani képes, kereső felnőttekké váljanak.

Ebben a régióban, egészen pontosan a 36 kis települést magába foglaló encsi járásban tevékenykedik az InDaHouse önkéntes szervezet, amely az oktatás eszközével igyekszik megadni a borsodi, főként roma származású gyermekek számára azt, ami sok más, az ország különböző területein, jobb körülmények között élő gyermek számára alapvetés: a választás lehetőségét.

Hernádszentandráson találjuk az InDaHouse központját / Fotó: Németh Kriszti – Egy jó kép rólad

Perétől Fügödig

Először hét évvel ezelőtt, Benkő Fruzsina vezetésével utaztak páran a kevesebb, mint 400 lelket számláló Perére, hogy fejlesztőfoglalkozásokat tartsanak néhány tíz rászoruló gyermeknek. Ebből a kezdeményezésből nőtte ki magát az InDaHouse, amely jelenleg Hernádszentandráson és Fügödön, az encsi szegregátumban rendelkezik saját telephellyel: több faluból hozzák ide a gyermekeket hétvégente, hogy minőségi oktatásban részesüljenek, játékos keretek között. Hernádszentandrás és Fügöd mellett főként Peréről és Ináncsról, vagyis, ahogy Le Kim Evelin önkénteskoordinátor viccesen megjegyzi, a vadkeletről érkeznek a gyermekek a tanodába.

Le Kim Evelin önkénteskoordinátor Fügödön / Fotó: Németh Kriszti – Egy jó kép rólad

Közel 300 önkéntesnek köszönhető, hogy 229 gyermek részt vehet a programban, akik vállalják, hogy kéthavonta legalább egyszer a teljes hétvégéjüket Borsodban töltik. Ők a felzárkóztató program mozgatórugói, nélkülük a hernádszentandrási központ sem épülhetett volna fel, hiszen több száz, akadályt nem ismerő önkéntes kétkezi munkájának hála sikerült felhúzni az épületet, amely ma helyet ad a foglalkozásoknak, valamint szállást az önkéntes segítőknek.

Az InDaHouse önkéntesek által épített háza Hernádszentandráson / Fotó: Németh Kriszti – Egy jó kép rólad

Tavaly új helyszínen, Fügödön indítottak iskolaelőkészítőt ötéveseknek, akik körében rendszeres készségfejlesztéssel még visszafordítható a térségben élő gyermekeknél tapasztalt iskolai lemaradás. Idén megnyitott a tanoda is, hiszen a tavalyi ötévesek szeptemberben elkezdtek iskolába járni: itt is kezdetét vette tehát az InDaHouse programja, amelyben végigkísérik a gyermekeket az iskolába járás, a tanulás rögös útján.

Játékkal az esélyegyenlőségért

Egy hétvége a vadkeleten összesen 18 önkéntest és az órarendek összeállításától az önkéntesek Covid-teszteléséig, rengeteg szervezést kíván, meséli Evelin. Szombaton és vasárnap, reggel 9-től délután 5-ig tartanak a foglalkozások, melyek sávokban, összehangoltan zajlanak. Korosztályok szerint csoportba osztják a gyerekeket, akik egymás után maximum háromszor, a félévben legfeljebb hatszor hiányozhatnak, különben kiesnek a programból. Azért a szigor, mert hiába a majd másfélszer annyi önkéntes, mint gyerek, így is túl sok a jelentkező, a kapacitás pedig limitált.

Iskolaelőkészítő Fügödön / Fotó: Németh Kriszti – Egy jó kép rólad

A tanodában – a jelen körülmények között szigorúan figyelve a higiéniára – kézmosás után, maszkban csoportos foglalkozás, közös játék veszi kezdetét minden másfélórás sáv elején. A felszabadult nevetések közepette eltelt harminc perc után egyéni fejlesztésre kerül sor, amelynek során egy önkéntes egy gyermekkel előre összeállított feladatlapot tölt ki.

Itt el is érkeztünk a rivaldafényen kívül álló, mégis nélkülözhetetlen munkát végző önkéntesekig: a feladatlap-készítőkig. Ők azok, akik hétről hétre olyan feladatokat gyártanak a gyermekek által kijelölt témákban, amelyek a leginkább fejlesztik az adott tanuló hiányos készségeit, ekképpen kijelölve fejlődési útjukat. A népszerű témákon kívül, amilyen például a Jégvarázs, Messi vagy a török szappanoperák sztárjai, van, hogy egészen konkrét kéréssel állnak elő a gyerekek.

Tanoda Hernádszentandráson / Fotó: Németh Kriszti – Egy jó kép rólad

„Egyszer a turbómotor kapcsán tartottam foglalkozást egy kis srácnak, a feladatlap-készítővel együtt szerintem bőven többet készültünk, mint ameddig maga, a fejlesztés tartott. Olyan is volt, hogy az egyik önkéntesről kértek a gyerekek feladatlapot, de persze, ezt is leszállítjuk. Van egy-két gyerek, akinek speciális érdeklődési köre van. Múltkor a kis Sanyika például a Tejútrendszerről akart megtudni mindent,” meséli Evelin. A feladatlapokat ingyen tudják kinyomtatni egy budapesti nyomdában, ami ezzel járul hozzá a szervezet munkájához.

Amíg a tanodában zajlik az élet, néhány önkéntes a családokhoz igyekszik, hogy otthon a legkisebbek készségfejlesztését segítsék. Játékokkal telepakolt ikeás szatyrokkal járják a házakat, ahol ideális esetben körülbelül 45 percet foglalkoznak egy-egy gyerekkel. Errefelé nem ritka, hogy egy családban öt-hat gyermeket nevelnek, így nem mindig tud megvalósulni az egyéni fejlesztés, hiszen általában a kisebb-nagyobb testvérek is szívesen csatlakoznak a játékhoz. Igyekeznek úgy összeállítani az órarendet, hogy az egy családban élő gyermekek egy sávban vegyenek részt a foglalkozásokon, de ez nem mindig sikerül. Nincs tehát egyszerű dolga az önkénteseknek, akiket sokszor a családok életkörülményei is megviselnek, nem meglepő tehát, hogy a korai fejlesztéseken folyamatos emberhiánnyal küzdenek.

Megérkeznek egy családhoz a korai fejlesztésben segítő önkéntesek / Fotó: Németh Kriszti – Egy jó kép rólad

Élménymotiváció

Az önkéntesek minden foglalkozás után online naplót vezetnek a gyerekekről, amiben beszámolnak a programban résztvevők fejlődéséről, magatartásáról és motivációjáról. A gyermekek mannákat gyűjtenek a fejlesztéseken, amelyeket bizonyos mennyiség után könyvekre, füzetekre, sőt, akár biciklire is válthatnak a mannavásárokon. Dönthetnek úgy is, hogy tárgyak helyett a mannaélményt választják szorgalmuk ajándékaképp, így akár a miskolci állatkertbe is eljuthatnak, ha elég kitartóak.

Nem csak mannákkal lehet persze élményeket szerezni. Az InDaHouse nyári és őszi táborokat is szervez a hátrányos helyzetű gyermekeknek, melyek során buszos kirándulásokra, ottalvós nyaralásokra viszik őket. Evelin mosolyogva emlékszik vissza arra, amikor megérkezett a busz a fügödi gyerekekért:

Az egész falu összecsődült, akkora szenzáció volt a busz, ami csak az itteni gyerekekért jött. 0-24 a gyerekekkel lenni egyébként kész extrém sport.

Két fejlesztés között focira is marad idő / Fotó: Németh Kriszti – Egy jó kép rólad

Mindig egy lépéssel tovább

Minderre civilek és vállalatok adományaiból, valamint pályázati pénzekből kerül sor. Önkéntes szervezetként talán rendhagyó módon, az InDaHouse-nál év közben nem fogadnak tárgyi adományokat, csak akkor, ha megfelelnek a „mindenkinek vagy senkinek” alapelvnek. Két kivétel akad az évben: szeptemberben, iskolakezdéskor tanszercsomagokat, karácsonykor pedig ajándékokat gyűjtenek mind a 229 gyermek számára. (Utóbbiról ITT írunk bővebben.)

Hogy mégse vesszenek kárba ezek a tárgyi felajánlások, hamarosan adománybolt nyitását tervezik Hernádszentandráson. Rendszeresen szerveznek itt ruhavásárokat, melyek jellegét állandósult formába öntenék, a központjuktól mindössze egy sarokra. Pár lépésre innen egy szebb napokat is látott régi vályogház áll, amivel szintén nagy terveik vannak. Ahogy erejük és erőforrásaik engedik, kávézót fognak kialakítani belőle, melynek elsődleges rendeltetése munkahelyteremtés lesz a helyi diákok számára.

A jövőbeni kávézó épülete / Fotó: Németh Kriszti – Egy jó kép rólad