Az 1800-as évek elején mocsaras tó, lepusztult viskók és vágóhíd állt a ma Budapest legimpozánsabb épületeivel büszkélkedő Palotanegyed területén. A változást a század második fele hozta el, méghozzá a városi palotákkal sűrűn tűzdelt mágnásfertály formájában, amely akkoriban a környék szellemes beceneveként szolgált.
Almássy-palota
A negyed egyik legkisebb méretű palotája az Ötpacsirta utca és a Múzeum utca sarkán álló, sárgára festett és borostyánokkal felfuttatott épület, amelyet a kor sokat foglalkoztatott építőmestere, Gottgeb Antal tervezett 1877-ben, Gróf Almássy Kálmán számára. A saroktelket ekkor már több magas épület körülvette, így a gróf egy kisméretű palota építésével bízta meg Gottgebet, aki egy magasföldszinti lakórészt és a belső udvar köré csoportosított kiszolgálóhelyiségeket álmodott meg. Az udvart napjainkban falikút, barokk szobrok, virágmintás kőkockaburkolat, ívelt lépcső és zöld növények díszítik, valamint itt kaptak helyet az 1958-ban megnyitott Építészpince étterem kovácsoltvas körasztalkái is. A palota még a negyvenes években az építészet szolgálatába állt, jelenleg a négy szervezetet magába foglaló Magyar Építészek Háza székel falai közt.
1088 Budapest, Ötpacsirta utca 2.
Régi képviselőház
A Bródy Sándor utca 8. alatt megbúvó épület ismerősnek tűnhet, hiszen a mai napig ez a patinás palota díszeleg a húszezer forintos bankjegyünkön. Az épületnek méltán jár a Palotanegyed egyik legfontosabb háza cím, hiszen az akkor még Főherceg Sándor utcai lovarda telkét nézték ki a honatyák az országgyűlés alsóházának helyszínéül az 1860-as években. Ferenc József azzal a feltétellel hagyta jóvá Ybl Miklós terveit 1865 nyarán, hogy a négy hónappal később tartandó országgyűlés már az új épületben ülésezik. 800 munkással, rohamtempóban vette kezdetét az építkezés, és csodák csodájára el is készült a palota, habár az ülés végül máshol gyűlt össze, mert a falak még vizesek maradtak. A képviselőház 1902-ben költözött ki az épületből, amely aztán rendezvényeknek adott otthont, 1943 óta pedig itt működik az Olasz Kultúrintézet.
1088 Budapest, Bródy Sándor utca 8.
Gyulai Pál utca 9.
A Gyulai Pál reformkori irodalmár után elnevezett, alig 300 méter hosszú kis utca 9-es számú épülete történelmi pillanatok tudója, itt zajlott ugyanis az első magyar telefonhívás. 1879. július 4-én hívta fel először Puskás Tivadar mérnök, feltaláló a két emelettel fentebb, a távbeszélő mellett kuporgó öccsét, a hadmérnökként dolgozó Puskás Ferencet. Habár a korabeli újságok csak hellyel-közzel tudósítottak a távkommunikációs kísérletről, a testvérek hívásukkal elnyerték a telefonközpont létesítésének jogát a Monarchiában. 1881-ben meg is nyitották az első magyar telefonközpontot, amely ugyan csupán 25 előfizetővel indult, a felhasználók és a központok száma gyorsan növekedett. A legenda szerint Puskásék telefonhívásából maradt ránk a hallózás is, ami a 79-es kísérlet „hallom”-jának rövidült változata.
1085 Budapest, Gyulai Pál utca 9.
Budapesti Jézus Szíve Templom
Egy Palotanegyedben tett séta sem lehet teljes a városrész ékköveként szolgáló Jézus Szíve Jezsuita Templom grandiózus, mégis hívogató épületébe való belefeledkezés nélkül. A szakrális épületegyüttes javarészt közadakozásból épülhetett meg Zichy Nándor gróf és Győry Teréz grófnő kezdeményezésére az 1800-as évek végén. A Kauser József által, francia-román historizáló stílusban tervezett templomot 1909-ben szentelték fel, és még ugyanebben az évben a magyar jezsuiták központjává tették. Az átadást követően hamar virágzó hitélet alakult a templom körül, aminek csak a szocializmus szabott gátat bő 30 évre, 1989 óta viszont töretlen a templom támogatottsága és folyamatos fejlődése. A magasba ágaskodó épületet jellegzetes vörös tégla borítja, míg a hangulatos Lőrinc pap térre nyíló félköríves ablakai, boltívei és díszítései a neoromán stílus szülöttjei.
1085 Budapest, Mária utca 25.
Mikszáth Kálmán tér
A belváros egyik leghangulatosabb terét is a Palotanegyed rejti, méghozzá a mindig nyüzsgő Kálvin tértől nem messze, a Szentkirályi utca, a Reviczky utca és a Krúdy utca találkozásánál. Neve természetesen nem véletlen: Mikszáth Kálmán író büszke józsefvárosi lakos volt, élt a Mária utcában, a Csepreghy utcában és a József körúton is, de a leghosszabb időt a tér egyes számú házában töltötte, amelynek nemrégiben felújított épületegyüttese ma a PPKE Bölcsészkarának szolgál otthonául. A tér központi eleme egy kedves kis szökőkút, amelyet padok és teraszhelyiségek ölelnek körbe, az igazán szemfülesek azonban kiszúrhatják a placc sarkában magasodó Mikszáth-szobrot is, amelyet Kocsis András szobrászművész készített 1961-ben.
1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér