Az egész ország gyászolja a ma elhunyt Törőcsik Marit, aki kétségkívül korunk egyik legnagyobb színésznője volt. Méltó megemlékezés lehet, ha ma este otthon megnézünk egyet legjobb filmes alakításai közül. Az alább felsorolt filmek többségét megtaláljátok a Filmio videótárában, az Édes Anna, a Teketória és a Szamárköhögés ráadásul szerdáig ingyen megtekinthető.
Körhinta (1955)
Pataki kilép a termelőszövetkezetből, és lánya jövendőbelijével, Sándorral együtt újból magángazdálkodók lesznek. Mari viszont Mátét szereti, aki nem akar a régi módon élni. A fiatalok szembeszállnak „a föld a földhöz házasodik” ősi szabályával. A téeszesítés alatt zajló Rómeó és Júlia-történet filmsztárt faragott Törőcsik Mariból és visszatette Magyarországot a nemzetközi filmművészet térképére.
Édes Anna (1958)
A Horthy-korszak legelején játszódó dráma hőse egy vidékről a fővárosba kerülő cselédlány, akinek kiszolgáltatottságán keresztül tökéletesen kirajzolódik az akkori társadalom egymásra utaltsága. Anna a paradicsomból kerül a szeretet és megértés nélküli családhoz, ahol végképp elveszít mindent és mindenkit, aki valaha szerette. A Kosztolányi regényéből készült film rendezője, Fábri Zoltán mérnöki pontossággal dolgozta ki művének látványvilágát. Ennek és az akkori idők legjobb színészeinek köszönhetően lett ez az egyik legmegrázóbb film, ami valaha készült Magyarországon.
Vasvirág (1958)
A történet Óbudán játszódik a harmincas években. Pettersen István jószándékú, kiváló kelmefestő, mégis munkanélküli és hajléktalan. Egy elhagyott telken összetákolt nyomorúságos kunyhóban húzza meg magát, s alkalmi munkákból tengeti életét. Megismerkedik és néhány boldog napot együtt tölt a viskóban a megárvult Verával (Törőcsik Mari), aki a helyi mosodában dolgozik, de arról álmodozik, hogy anyjához hasonlóan egyszer ő is táncosnő lesz. Főnöke, a gazdag Weiszhaupt úr már régen szemet vetett rá, s amikor a lány késve érkezik a munkában, megzsarolja: vagy azonnali elbocsátja vagy a lány hagyja, hogy a férfi gátlástalanul kikezdjen vele. A nyomortól rettegő Vera választás elé kerül: a jólét és a pályán való esetleges elindulás az idős, gazdag úr oldalán, vagy a szerelem a nincstelen Pettersennel?
A Pál utcai fiúk (1968)
Az „édes grundot” ésszel védi meg nagy csatában Boka tábornok és lelkes kis csapata a vörösinges túlerővel szemben. Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regényét eddig öt alkalommal filmesítették meg, Magyarországon 1917-ben, majd 1924-ben, készült belőle amerikai és olasz verzió is – de mindmáig Fábri Zoltán 1969-es adaptációja számít etalonnak. Fábri angol színészekkel, hollywoodi színvonalon vitte filmre az ifjúsági klasszikust. Ez volt az első magyar film, amelyet Oscar-díjra jelöltek.
Szerelem (1970)
Fiatal feleség várja haza a férjét. A férfi politikai elítélt, a nő élete emiatt egyre nehezebb. Lelkiismeretesen gondozza az anyósát, és próbálja fenntartani a normalitás látszatát. Elhiteti az idős, ágyhoz kötött asszonnyal, hogy a fia Amerikában forgat, és hamarosan hazaérkezik. A két nő között sajátos kötelék szövődik, egymásban táplálják a reményt. A férfi váratlanul amnesztiával szabadul, és elindul haza. A magyar filmtörténet egyik legszebb alkotásában a szereplők intim világa a történelem viharaival dacol.
Déryné, hol van? (1975)
A magyar színházi világ 19. századi nagy változásai idején az öregedő Déryné válságba jut: folytassa-e színészi pályáját, vagy vonuljon vissza? Bár tehetsége teljében van, úgy érzi, az új, divatos áramlatok a pálya szélére sodorják. Ekkor – tizennyolc évi távollét után – érte jön Déry, hogy megmentse, hogy elvigye abba a békés kis családi fészekbe, amelyet az ő számára teremtett meg. Déryné vele megy, de hamarosan rádöbben, hogy nem a gondtalan, gondolattalan polgári élet az ő világa. Visszatér a színházba, a mindennapos harcok és sikerek világába.
Teketória (1977)
Teréz (Törőcsik Mari) negyven éves, válása után üresnek, céltalannak érzi életét. Bár környezete megértő türelemmel óvja válságos napjaiban, ő egyre mélyebbre süllyed letargiájában. Maár Gyula filmje az apró lelki rezdülések pontos rögzítésével emelkedik ki, amelyben Törőcsik színészi érzékenységére és Koltai Lajos képeinek izzó intenzitására építhet.
Szamárköhögés (1987)
Az 1956-os forradalommal hallatlanul izgalmas időszak köszönt be a gyerekek életében. Iskolába menniük nem kell, a felnőttek pedig megbolondulnak: a papa megpofoz valakit, pizsamában szteppel, és levelet fogalmaz Hruscsovnak, a nagymama pedig átlőtt kenyérrel tér haza.
Hosszú alkony (1997)
Az idős, de szellemileg és fizikailag is aktív régésznő (Törőcsik Mari) gyerekkora helyszínén, tanítványai körében egy szakmai ünnepségen vesz részt. Külön sofőr szállítaná haza, de a nő megállítja az autót, hogy egy hangatáblán átvágva gyalog fejezze be az utat. Menetközben azonban eltéved, és kénytelen felszállni egy rozoga autóbuszra, amely órákon át, éjszakába nyúlóan fuvarozza az ismeretlen felé. Később két gyanús alak autójában folytatja az utat, majd egy lerobbant kocsmában éjszakázik, ahol lezuhan a lépcsőn, és eszméletét veszti. A buszon ébred fel, ahol a valóságnak tűnő rémálom folytatódik.
Eszter hagyatéka (2008)
Sipos József filmje Márai Sándor azonos című regényéből készült, melyet eddig harminc nyelvre fordítottak le. A történet a harmincas évek Balaton-felvidékére repít minket, ahol Eszter, a hamvaiban is szép úrinő él csendesen, szerényen. Már nem vár sokat az élettől, hisz élete valahol véget ért, mikor szerelme, a hűtlen, szélhámos Lajos nővérét vette el helyette. Lajos táviratozik, hogy húsz év után meglátogatja Eszteréket, és ez a különös vendégéség minden meghívott és hívatlan vendég életébe változást hoz.
Aurora Borealis – Északi fény (2017)
A Bécsben élő sikeres ügyvéd, Olga (Tóth Ildikó) idős anyja, Mária (Törőcsik Mari) váratlanul kómába esik. Amíg Mária élet és halál közt lebeg, Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan. Az egyre szenvedélyesebb kutatás az ’50-es évek háború utáni Európájába vezeti vissza, ahol útja végén ő maga áll: egy olyan ember, akit korábban nem ismert.