Húsvét közeledtével nem kell sokat törnöm a fejemet azon, hogy mit készítsek el egy hagyományos, késői reggelire. Évek szokását követve én is sonkát, tojást és kalácsot teszek az ünnepi asztalra, ám még mielőtt megosztanám veletek a recepteket, hadd ismertessem ezeknek az ételeknek a jelentőségét a húsvéti szokáskörben.
A régebbi időkben a jó füstölt sonka a téli disznóvágások maradéka volt, ugyanis hűtőberendezés nélkül, farsang után már nem lehetett úgy húst előállítani, hogy ne kelljen annak megromlásától tartani. Viszont a sóban pácolt, lassan füstölt sonka húsvétra érte el igazi, kész zamatát, így a 40 napos böjt után, húsra éhezve ez került a terítékre.
A tojás a legismertebb húsvéti jelképek egyike. Keresztény megközelítésből az újjászületést szimbolizálja: ahogyan a tojásból új élet kerül a világra a kikelő fióka által, úgy támadt fel Krisztus a halálból. A festésre használt piros festék pedig Jézus kiontott vérét jelképezi. De az újjászületés jelképe nem csak szakrális forrásokból eredhet; a tavaszünnep során a természet újjáéledését is ünnepelhetjük. Nem véletlen, hogy a húsvéti ábrázolásokon megjelennek fiatal állatok a bárány mellett, például az éppen kikelő kiscsibe. Ezenfelül a tojás a termékenység szimbóluma, bár az vitatott, hogy a locsoláskor átadott hímes tojás ezt a szerepkört tölti be.
És mivel mással lehetne ezeket kiegészíteni, mint egy kenyérfélével? A kenyér Jézus testét, közös elfogyasztása az egykor új szövetséget jelképezi az utolsó vacsora hagyományai szerint. Viszont a hosszú böjt után, mikor felszabadultak a zsír- és tojásevés tilalma alól, szívesen gazdagították a tésztát e földi javakkal, erről hosszabban ITT olvashattok!
Mindezek után abban a reményben osztom meg veletek a receptjeimet, hogy nemcsak családi megszokásból, de egy régebbi hagyomány megőrzésének szenvedélyével készítitek el ezeket az ételeket a húsvéti asztalra.
A húsvéti sonka
Minden eldől akkor, amikor kiválasztjuk a sonkát. A hagyományosan pácolt, füstölt áruhoz érdemes kistermelőket, piacokat felkeresni vagy ellátogatni egy henteshez. Hacsak nem vagyunk a gyorspácolt, tartósítószerben úszó felfújt hús hívei, akkor kerüljük a hipermarketek kínálatát.
Hozzávalók
- parasztsonka
- 3-4 babérlevél
- 3-4 gerezd fokhagyma
- 1-2 tk szemesbors
- 1 fej hagyma
Ha sikerült parasztsonkát vásárolnunk, akkor a sonkát főzés előtt áztassuk be egy éjszakára vízbe. A hagyományos érleléshez elengedhetetlen a viszonylag nagy mennyiségű só használata, amit az áztatással tudunk csökkenteni. Másnap cseréljünk vizet a húson és tegyük fel főni úgy, hogy a víz bő 3 ujjnyira ellepje a sonkát. Fűszerezzük és gyöngyözve főzzük addig, amíg meg nem fő.
Na, de mégis mikor történik ez meg? Régi mondás, hogy annyi óráig kell főzni a sonkát, ahány kilós a hús. Ez azt jelenti, hogy ha 1,5 kg a füstölt áru súlya, akkor azt 1,5 óráig kell főzni. Ezt annyiban árnyalnám, hogy mindez nagyban függ a hús minőségétől, érdemes húsvillával ellenőrizni a főzési idő vége felé, és amikor már könnyedén siklik a villa a húsba, akkor ez bizony kész van. Fontos, hogy hagyjuk a saját levében kihűlni a sonkát, majd itassuk le és fogyasztásig tegyük hűtőbe, így könnyen szeletelhető és omlós, ízes lesz a végeredmény!
A sonka főzővizét semmiképp ne dobjuk ki: használjuk fel levesalapnak, például bableveshez vagy főzzük ebben a tojásokat.
A húsvéti tojás
- 10 db fehér tojás
- 10-20 db hagyma héja
- egy harisnya feldarabolva
- virágok és levelek a kertből (parkból)
A tojásokat tisztítsuk meg, majd töröljük szárazra őket. A harisnya segítségével kézügyességünket fejlesztve szorosan csomagoljuk be a virágokat. A leveleket fonákjukkal felfele, a virágokat pedig fejjel a tojásnak rögzítsük. Halmozzuk egy csomó hagymahéjra a harisnyás tojásokat és öntsük nyakon a sonka vizével. Forrástól számítva 10-12 percig főzzük, majd hagyjuk minél tovább ázni, hogy minél erősebb legyen a szín. Bontsuk ki és zsírral fényesítsük a pirosas-barnás tojásainkat.
A fonott kalács
- 1 dl tej
- 20 g élesztő
- 2 ek liszt
- 1 tk cukor
- 400 g finomliszt
- 100 g rétesliszt
- 1 tojássárgája
- 1 egész tojás
- 30 g porcukor
- 1 kk só
- 2 dl 30%-os zsírtartalmú tejszín
- 20 g olvasztott vaj
A gyorskovászhoz a langyos tejet keverjük el az élesztővel, liszttel és a cukorral. Tegyük félre, és amíg felfut, addig szitáljuk át a liszteket egy nagy tálba. Készítsünk egy mélyedést a közepébe, és tegyünk bele minden hozzávalót a vaj kivételével. Gyúrjuk egyneműre, majd apránként adjuk hozzá az olvasztott vajat. Minden löttyintés után addig gyúrjuk a tésztát, amíg teljesen sima nem lesz.
Kelesszük 30-40 percig, amíg dupla akkorára nem nő. Vágjuk 5 részre és formázzunk cipókat. Száraz konyharuhával takarjuk le azokat és 15 percig hagyjuk pihenni. A kelesztési idők függnek az otthonunk hőmérsékletétől és a benti páratartalomtól. Ha meleg van és 8 másik dolog fő a konyhában, akkor meglehet, hogy 20-30 perc is elég a tésztának, hogy az élesztőgombák dolgozzanak.
Ha kicsit megemelkedtek, akkor hengergessünk 5 szép hurkát a tésztából. A formás kalácshoz a hurkák két vége legyen elkeskenyedő a közepe pedig ducibb. A tészták egyik végét nyomjuk össze és fonjuk jó szorosra őket. Nyomkodjuk össze a másik végét is, és finoman fordítsuk ezeket a darabokat maga alá, hogy szép formája legyen a kalácsnak. Kb. 30-40 percet kelesszük, majd toljuk be a 170°C-ra előmelegített sütőbe. Ne használjunk légkeverést. Aranybarnán vegyük ki, és hagyjuk hűlni felvágás előtt.
Köszönöm Fekete Sárának a segítséget a cikk megírásához!
