A Humusz Szövetség idén harmadik alkalommal hirdeti meg márciusi műanyagböjtjét. A környezetvédők egyszerűen betartható tanácsokat adnak, hogy részt tudjunk venni a klímakrízis megoldásában, illetve megőrizzük saját egészségünket, hiszen hetente egy bankkártyányi műanyag jut a szervezetünkbe. Ezenfelül olyan jelenségekre hívják fel a figyelmet, mint a nagyvállalatok greenwashing tevékenysége, miközben elismerik, hogy nem lehet manapság műanyagok nélkül élni, de sokkal tudatosabban kell.
Nézz körbe magad körül! Mennyi műanyag tárgyat látsz? És vajon mennyi mindenben található még, amiről nem is gondolnád? A műanyagok annyira beszivárogtak az életünkbe, hogy észre sem vettük, de már szinte mindenhol ott lapulnak akarva-akaratlanul. Ideje egy lépést hátratenni és új perspektívából szemlélni kapcsolatunkat a műanyagokkal.
Ebben kíván terápiás segítséget nyújtani a Humusz Szövetség műanyagböjt kampánya: lesznek szomorú szembesítések, kellemetlen igazságok, de meg fogják mutatni azt is, van élet a műanyagokon túl is.
Mi a gond a műanyagokkal?
Nem csak bensőséges, de belsőséges kapcsolatot is ápolunk már a műanyagokkal – hiszen heti szinten egy bankkártyányi mennyiség jut belőle a szervezetünkbe. És nem csak a miénkbe. Ma már minden élőlény ki van téve a műanyagszennyezésnek. A tengerpartokon található hulladékok 85%-a műanyag, így nem meglepő, hogy az előrejelzések szerint 2050-re több lesz a műanyag az óceánokban, mint a hal.
A klímakrízis megoldásában is nagyban segít
Hiába az Európai Unió egyszer használatos műanyagokra vonatkozó irányelve, az előrejelzések szerint a műanyagtermelés csak fokozódni fog. Erre a trendre sajnos rásegít a koronavírus-járvány is, holott pont most lenne a legnagyobb szükség nem csak beígért, de valós környezetvédelmi intézkedésekre. A COVID-19 válság sajnos elvonta a figyelmet az ökológiai válságról, pedig egyáltalán nem arról van szó, hogy az már ne jelentene akkora fenyegetést.
A környezetszennyezés, az elpusztuló élőhelyek, a biodiverzitás soha nem látott mértékű csökkenése mind-mind melegágyai a világjárványoknak. Ha hozzávesszük azt is, hogy a műanyagok 99%-át fosszilis energiahordozókból állítják elő, akkor máris egyértelművé válik, hogy a műanyaghasználat csökkentése a klímakrízis megoldásában is jelentős szerepet játszik.
A műanyagok előnyei és hátrányai
A műanyagok nagyon sok esetben bizonyulnak nemcsak hasznosnak, de életmentőnek is, azonban sokkal nagyobb mértékben és mennyiségben használjuk őket, mint arra valójában szükség lenne. Gondoljunk csak bele: a műanyagok nagy előnye, hogy tartósak, és az előállított műanyagok 40%-a mégis egyszer használatos termék. Csak műanyagzacskókból világszerte percenként egymillió darabot használunk, és 25 perc használat után már kerül is – jobb esetben – a kukába. Műanyag palackokból ugyanennyit fogyasztunk, míg műanyag szívószálakból félmilliárdot használunk el naponta. Nem nehéz így belátni, hogy míg a probléma óriási, a megoldás nem is olyan bonyolult. Csökkentenünk kell a – főleg egyszer használatos – műanyagtermékek használatát.
Miben segít a műanyagböjt?
A megoldás valóban egyszerű, de a valóságban nagyon sok akadálya van annak, hogy szakítsunk a műanyagokkal. Az információhiány mellett nagy problémát jelentenek még a műanyaglobbi zöldrefestési (greenwashing) kísérletei, valamint azok a tévhitek is, amelyek torzítják a műanyagokról és főként hulladékkezelésükről alkotott képet. A műanyagböjt kampány elsődleges célja tehát lerántani a leplet a műanyagokról.
Csatlakozzatok a műanyagböjthöz, és nézzétek meg, hogy tudtok ellenállni a műanyagok kísértésének. Minden lépés számít: ehhez adnak majd könnyen megvalósítható tippeket és környezetbarát alternatívákat is mutatnak.
A márciusi műanyaböjt kampányt a Humusz Szövetség honlapján, Facebook-, valamint Instagram-oldalán követheted.
Funzine