A magyar Róma: Kihagyhatatlan látnivalók Esztergomban

A Dunakanyar fővárosaként is emlegetett Esztergom páratlan élményeket tartogat, csupán egyetlen órányi autóútra Budapesttől. A város festői, Duna-parti elhelyezkedésének köszönhetően kitűnő úti cél az aktív pihenésre vágyóknak, de normális – nem járványügyi – keretek között a kulturális eseményeket kedvelők számára is ideális desztináció gazdag történelmi múltja révén. Mutatjuk, hova vezessen első utatok, ha végre biztonságban kalandozhattok!

Esztergomi Bazilika

A 972-ben Géza nagyfejedelem székhelyének megtett Esztergom legfőbb látványossága a középkori Szent Adalbert székesegyház helyén 1856-ban felszentelt Esztergomi Bazilika. Száz méteres magasságával Magyarország legmagasabb, a szó konvencionális értelmében vett épülete, de ettől függetlenül is Európa öt legnagyobb temploma között tartják számon.

A gigászi székesegyház láttán felmerülhet bennünk a kérdés: mégis mit keres itt, ebben a 28 ezres lélekszámú városkában egy ilyen hatalmas építmény? A válaszhoz egészen a 19. századig kell visszamennünk: a Bazilika építésével egy időben ugyanis komoly tervek születtek arra, hogyan váljon a gazdaságilag nem túl jelentős Esztergomból a magyar kereszténység grandiózus székhelye, nagyvárosias infrastruktúrával és egy sor látványossággal. A történelem viharai aztán a Deák téri felhőkarcolóhoz és a gellérthegyi Nemzeti Panteonhoz hasonlóan ezeket a terveket is elsöpörték, a Bazilika emeletén található makett segítségével viszont ma is pontos képet kaphatunk a várostervezők eredeti elképzeléseiről.

A lélegzetelállító kupolakilátót semmi esetre se hagyjuk ki, de a középkori épületből megmaradt egyetlen építészeti emlék, a reneszánsz Bakócz-kápolna is megér egy misét. Homlokzata jelenleg felújítás alatt, a munkálatok várhatóan 2023-ra fejeződnek be.

Esztergomi vár

A Bazilika szomszédságában találjuk az 50 méteres magaslatra épített esztergomi várat. A Géza fejedelem idején, római alapokra felhúzott fellegvár Szent István uralkodása során tovább fejlődött, és a Magyar Királyság egyik fontos központjává vált. A vár a 16. század során gyakran cserélt gazdát: hol a törökök, hol a Habsburgok birtokolták az egyre rozzantabb állapotú, toldozott-foldozott épületegyüttest. Az elmúlt évtizedek állagmegóvó és rekonstrukciós munkáinak köszönhetően a századokkal korábbi háborús pusztítás mára pusztán fakó emlék: míg egyes részeit teljesen újjáépítették, más szekcióit gondosan felújították, mint például a III. Béla által emeltetett, egyetlen év alatt megépült, 10×6 méter alapterületű királyi kápolnát, amely az egyik legbecsesebb emléke a hazai késő román, koragótikus építészetnek.

Mária Valéria híd

Mind a Bazilikára, mind a királyi várra a Duna túloldalán fekvő Párkány partjáról nyílik a legszebb kilátás. Persze ahhoz, hogy azt kiélvezhessük, át is kell jutnunk valahogy. Ebben segít minket a második világháború során a visszavonuló német csapatok által felrobbantott, de 2001-ben újra átadott, Ferenc József egyik lányáról elnevezett Mária Valéria híd. Az eredeti híd 1895-ben, az Esztergom-Óbuda vasútvonal átadásának évében nyílt meg, de a három szomszédos településsel, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel is ekkor egyesült véglegesen. Tervezője a Boszporusz-csatorna építésén gyakornokoskodó Feketeházy János, akinek többek között a Szabadság hidat, és a Mária Valéria hídhoz kísértetiesen hasonlító komáromi Erzsébet hidat is köszönhetjük.

Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi

Mi a közös Pécsben, Siklósban, és Esztergomban? Az, hogy mindhárom városnak van saját, a török időkben épült dzsámija! Az esztergomi Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi a 17. század első felében épült, a helyszíni adottságok miatt teljesen egyedi alaprajzzal, aminek köszönhetően sokáig egyáltalán nem is voltak benne biztosak az épület régészeti feltárását végző kutatók, hogy egykoron dzsámiként működhetett. A város 1683-as visszafoglalása után sokáig magtárként, később lakóházként funkcionált, 2007 óta pedig mint Esztergom törökkori történetét bemutató múzeum és kávézó működik. A vízivárosi dzsámi, a szomszédos Malom-bástya (egykori prímási gépgyár vagy Petz-gyár), valamint a 2019 márciusában újjáépített, középkori eredetű Veprech-torony Esztergom egyik legfontosabb műemlék-együttese.