Sokaknak ismerős lehet a veszekedés utáni “bárcsak ne ezt mondtam volna”, “máshogy kellett volna mondanom”, “miért nem mondtam inkább ezt vagy azt” gondolat, hiszen a legtöbb ember egy heves vita során vagy elveszti a fejét és mindent a másik fejéhez vág, vagy meghunyászkodik a kedélyek csillapításának érdekében. Az asszertív kommunikáció valahol a kettő között lévő arany középút, amely megismerésével, gyakorlásával és alkalmazásával sokkal kevésbé szélsőséges, mindkét fél számára kedvező és építő jellegű párbeszédet alakíthatunk ki.
Mit értünk asszertív kommunikáció alatt?
Egy kognitív viselkedésterápiával foglalkozó könyv a személyes vélemény, a szükséglet és a határok kommunikálásának arany középútjaként definiálja az asszertív kommunikációt, ami a kevésbé hatékony agresszív és passzív módszerekkel szemben segíti a konfliktusok elkerülését és a kompromisszumkötést. Ez a gyakorlatban nem jelent mást, mint egy olyan szociális kompetenciát, amelynek segítségével az egyén megtanul úgy kommunikálni, hogy ne dominálja a beszélgetést, ugyanakkor ne hódoljon be beszélgetőtársa véleményének. Fontos kiemelni, hogy az asszertív kommunikáció nem egy velünk született készség, hanem egy tanulható, mindenki által elsajátítható viselkedési és gondolati mintázat, amelynek folyamatos gyakorlásával nem kevés felesleges stressztől és idegességtől kímélhetjük meg magunkat.
Az asszertivitás az aktív (cselekvő, véleménykifejező) és passzív (befogadó, másik véleményére nyitott) hozzáállás ötvözete, két alappillére az önkifejezés és a megértés, ezért sokszor a kommunikáció jin-jangjaként is szokták emlegetni. A kulcsszó mindenképpen az együttműködés, a cél pedig egy olyan kompromisszum kötése, ami mindkét fél számára kedvező. Természetesen emberfüggő, hogy az említett két attitűd közül kinek, melyik a dominánsabb, így összehangolásuk nehézsége is eltérő lehet, de kellő kitartással és gyakorlással bárkiből asszertív ember válhat.
Az asszertív kommunikáció előnyei
Az asszertív kommunikáció azon ritka dolgok egyike, amelynek nincs hátránya, alkalmazójának csakis előnye származhat belőle. Összességében javítja az életminőséget: az emberből jobb beszélgetőtársat formál, ezáltal segít elmélyíteni a kapcsolatait és nem mellesleg rengeteg felesleges stressztől is megvédi. Az asszertivitás ráébreszt arra, hogy szükségtelen a problémákon ülni és nem beszélni róluk, vagy például, hogy teljesen értelmetlen lelkiismeretfurdalást érezni akkor, ha egy programra nemet mondunk, mert nincs kedvünk hozzá. Ezek mellett az asszertív emberek tisztában vannak a (sokak által elfelejtett) jogaikkal is; tudják, hogy joguk van elmondani a véleményüket, kifejezni az érzéseiket és nyíltan tálalni, ha valami zavarja őket. Végül, de nem utolsósorban a düh kezelésére is hatékony módszer: segít kontrollálni a szélsőséges indulatokat, ugyanakkor nem elnyomni őket.
Az asszertivitás jelensége a 20. században már gyakran taglalt téma volt a pszichológusok körében, majd Joseph Wolpe 1958-as könyve mutatott rá arra, hogy az asszertivitás segíthet a szorongás elkerülésében és ezzel az 1960-as évek elején el is indultak az első asszertivitás-tréningek. Azóta sokan alkalmazzák a kognitív viselkedésterápia eszközeként is.
9 technika, amely segíthet, hogy asszertíven kommunikáljunk
Higgadt fejjel mindannyian tudjuk, hogy a konfliktusok megoldásához elengedhetetlen az őszinte kommunikáció, azonban, amikor a vita hevében vagyunk már jóval nehezebb feladat ezt szem előtt tartani. Az alábbiakban megmutatunk nektek néhány közismert és elfogadott stratégiát, amelyek alkalmazásával ti is gyakorolhatjátok az asszertivitást!
Alapszabály, hogy mindenképp törekedni kell a tárgyilagosságra, nem szabad hagyni, hogy az érzelmeink és saját sérelmeink vezessék a beszélgetést; rövid mondatokkal, higgadt és határozott hangnemben kell kifejeznünk azt, amit szeretnénk. Mindenképpen fontos, hogy egy dolog lebegjen a szemünk előtt: a beszélgetés célja egy közös, mindkét fél számára elfogadható megoldás megtalálása, az erre való szándékunkat pedig ne felejtsük el közölni a másikkal.
Az én-közlés
Az asszertivitás egyik legfontosabb és legalapabb technikája az én-közlés, amely keretében lehetőségünk nyílik saját véleményünket vagy érzéseinket a saját szemszögünkből közölni, anélkül, hogy ezzel a másikat támadnánk vagy hibáztatnánk. Például, ahelyett, hogy letámadnánk a párunkat amiért, megbántott minket, elmondhatjuk, mi mit érzünk a problémával kapcsolatban, hogyan éltük meg az adott szituációt, és szerintünk hogyan lehetne megoldani a helyzetet.
Visszajelzés
A saját igényeink és érzéseink prezentálása után lehetőséget kell nyújtani, hogy ezt beszélgetőtársunk is közbeszólások nélkül, nyugodt körülmények között megtehesse, és nem szabad elfelejteni a reagálást sem, mindig fontos visszajelezni, hogy megértettük a másik fél szempontját és szándékait.
Határozott NEM
Bár elsőre egyértelműnek tűnhet, adott szituációkban mégis sokan azért kerülünk kínos vagy szorongató helyzetbe, mert egyszerűen képtelenek vagyunk nemet mondani. Fontos tudatosítani, hogy minden jogunk megvan hozzá, hogy ne mondjunk igent olyan dolgokra, amelyekre nem szeretnénk: természetesen kellő udvariassággal, de lényegre törően, magyarázkodás nélkül és határozottan mondjunk nemet, szándékunkat egyértelművé téve a másik fél számára.
Megakadt/elakadt lemeztechnika
Abban az esetben, hogyha úgy érezzük, hogy a másik fél nem teljesen érti, amit mondani próbálunk, többször is meg lehet ismételni, természetesen a nyugodt hangnemet tartva, a másik fél befogadási képességének megkérdőjelezése nélkül.
Lefegyverzés
Érdemes megtalálni azt a pontot, amiben a két fél egyetért egymással, és ezt többször kiemelni, ezzel bizonyítva, hogy lehetséges a közös nevezőre jutás.
Ködösítés
Célszerű elismerni a másik fél véleményének elsőre nem feltétlen lényegesnek tűnő részeit is (amennyiben egyet is értünk velük), hiszen ezzel pozitív visszajelzést adhatunk és éreztethetjük, hogy lehetséges közös pontokat is találni.
Negatív érdeklődés
A másik fél meghallgatása során várhatóan minket is fog érni kritika, ezekre válaszul érdemes részletekre kiterjedő kérdéseket feltenni, hogy pontosan megértsük, mire is gondol a másik, és egyben visszajelzést adjunk afelől, hogy figyelünk és képesek vagyunk elgondolkozni a saját hibáinkon is.
Negatív megerősítés
A beszélgetés során el kell fogadnunk, ha jogos kritika ér minket, természetesen anélkül, hogy feladnánk eredeti kérésünket vagy véleményünket.
Nonverbális jelek
A nonverbális jelek szintén fontosak a zökkenőmentes kommunikáció érdekében: a meleg hangszín, a se nem túl hangos, se nem túl halk hangerő, a folyékony beszéd, nyugodt arc és a (nem szarkasztikus) mosoly mind pozitívan hatnak beszélgetőtársunkra.
Tény, hogy ezek a gyakorlatok kezdetben nagyon erőltetettnek tűnhetnek, hosszútávú gyakorlásukkal már természetessé válnak és alkalmazásukkal mind a magunk, mind a körülöttünk lévők életét sokszorosan megkönnyíthetjük. Egy szó mint száz: mindenkinek megéri beleásnia magát a témába, ehhez pedig nem kell sokat kutakodni az interneten, hiszen pillanatok alatt találhatunk egy személyesen nekünk tetsző tréninget, gyakorlóvideót vagy önfejlesztő könyvet. EZ és EZ a videó például kifejezetten érdekes lehet a téma iránt érdeklődőknek, ahogy a @beszélgessjól Instagram-oldal és Az asszertivitás világa könyvek is. A fejlődés mellett igazán elkötelezetteknek ajánljuk az Asszertív Akadémia 16 hetes Nagy asszertivitás videókurzusát is, amely során 70 gyakorlófeladat segít beépíteni az asszertív kommunikációs módszereket a mindennapokba.