Egy utazás megszervezésekor legtöbbünknek egy tengerparti nyaralás vagy egy városi körtúra a terv, ezzel szemben a sötét turizmus hódolói előszeretettel választanak maguknak bizarr és hátborzongató úti célokat. Hogy mi vonzza ezeket az utazókat az élet sötét oldalára emlékeztető helyekre, milyen etikai kérdéseket vet fel a turizmus ezen válfaja, és mik a sötét turizmus bakancslistás desztinációi, most megtudhatjátok.
Mit értünk sötét turizmus alatt?
Dark, vagyis sötét turizmusnak nevezik az extrém turizmus egyik ágát, amely során az utazók előszeretettel látogatnak meg rossz emlékű, az élet sötét oldalát megidéző helyeket. Ide tartoznak a tömegkatasztrófák, háborúk és csaták helyszínei, koncentrációs és munkatáborok, börtönök, sírhelyek és temetők, bizarr múzeumok, kísértetjárta kastélyok, illetve sorozatgyilkosok és diktátorok egykori otthonai. Az effajta érdeklődés hátterében sok esetben a kíváncsiság állhat; az embereket mindig is érdekelték a nem mindennapi dolgok, sokan vonzódnak az élet ismeretlen területeinek felfedezéséhez. Emellett a történelem megismerése és megértése is vezérelheti az utazókat, látogatásuk során visszacsöppenhetnek az adott korba, és az adott keretek között saját bőrükön tapasztalhatják meg a múlt eseményeit. Sok esetben a személyes érintettség is szerepet játszik, számtalan beszámoló található olyanoktól, akiknek felmenői, ismerősei vesztették életüket az adott helyen és a gyászfeldolgozás részeként keresik fel például a Ground Zero-t New Yorkban, ami a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásnak állít emléket.
A gladiátorjátékoktól a globális turizmusig
Míg elsőre abszurdnak tűnhet ez a kedvtelés, az emberek mindig is nyitottak voltak az élet sötét oldalának megismerésére; gondoljunk csak az amfiteátrumot egykor látogató nézőkre, akik a gladiátorok élet-halál harcát nézték meg minden este. Később a nyilvános kivégzések sem zajlottak bámészkodók nélkül. Angliában a viktoriánus korban valódi kultusza lett a(z akkor még nem nevén nevezett) sötét turizmusnak: a nyilvános akasztások során gúnyiratokat, az elítélt személyes iratainak másolatát és képeit árusították, a közelben lakók pedig jó pénzért megengedték másoknak, hogy ablakaikból és erkélyeikből követhessék végig az eseményeket.
Mint láthatjuk, a jelenség közel sem új keletű, de az elmúlt időszakban egyre inkább részét képezi a globális turizmusnak. Népszerűségének növekedése mögött több ok is állhat: a technológia fejlődésével és az internettel jóval több információ áll rendelkezésünkre. Emellett egyre nagyobb térhódítást nyernek a megtörtént bűneseteket és összeesküvés-elméleteket boncolgató Youtube-videók és podcastok, nem beszélve a képernyő elé láncoló sorozatokról. A Netflix egyre több dokumentumsorozatot streamel a témában, de az elmúlt években a sötét turizmusnak a legnagyobb “reklámot” csináló sorozatok a 2019-ben bemutatott Csernobil és a 2015-ös Narcos voltak.
Az 1986-os csernobili atombaleset helyszíne ugyan most is az átlagosnál magasabb háttérsugárzást mutat, a veszéllyel nem foglalkozó turisták így is látogatják Pripraty romjait. A szellemvárost évente körülbelül tízezer látogató, kizárólag vezetett túra keretein belül, a kijelölt útvonalon fedezheti fel, a letérés nemcsak a sugárzás miatt lehet életveszélyes, hanem a tömény mennyiségű por miatt is.
A Pablo Escobar élete inspirálta Narcos c. sorozat megjelenése óta egyre több látogató érkezik Medellínbe, hogy felfedezze a drogbáró életének központját, szelfizzen ingatlanai előtt, vagy az utcán található bódékból Escobar arcával vagy híres mondásaival ellátott pólót, bögrét vagy egyéb szuvenírt vásároljon. A medellíni kartell irányítójának utasításai által több ezer ártatlan civil ember életét vesztette, így érthető módon a kolumbiaiaknak erős ellenérzése van a katasztrófaturistákkal szemben; 2019 elején több Escobar-ingatlant is lebontottak emiatt.
Nem mindennapi úti célok
1. Katasztrófák
Nem hiába a katasztrófaturista kifejezés: ha valami szörnyűség történik, mindig akadnak kíváncsiskodó tekintetek. A korábban már említett csernobili atombaleset helyszínén és a Ground Zero emlékhelyen kívül a 2011-es fukusimai kettős katasztrófa helyszíne is számos turistát vonz a világ minden tájáról, annak ellenére, hogy csak messziről lehet megtekinteni.
2. Népirtások helyszínei
A népirtások helyszíneinél semmi sem mutatja be jobban a politikai terrort és annak kegyetlen eszközeit. A holokauszt egykori legnagyobb koncentrációs- és haláltábora, Auschwitz-Birkenau ma emlékmúzeumként üzemel, és a megrázó kiállítás személyes történeteken és tárgyakon keresztül igyekszik átadni a látogatóknak a helyszínen történt borzalmakat. Oroszországban pedig a Gulag-rendszer egyetlen megmaradt javító munkatáborát múzeummá alakították át, és ugyan az UNESCO 2004-ben javasolta a hely világörökségi helyszínné nyilvánítását, az orosz kormányzat a kommunista rémtettek eltúlzására hivatkozva megvonta a múzeum finanszírozását.
3. Sorozatgyilkosok nyomában
A sötét turizmus legnagyobb port kavaró kategóriája valószínűleg a sorozatgyilkosokhoz kapcsolódó helyek felkeresése. Míg sok embert foglalkoztat a gondolat, hogy megértse az emberi elme sötét oldalát, sokan egyenesen gusztustalannak tartják a több ember haláláért felelős emberek iránti érdeklődést. Az előbbi csoportba tartozók számára bőven akad program: például, Londonban az egyik legnépszerűbb tematikus séta Hasfelmetsző Jack törzshelyein vezet körbe, a milwaukeei kannibálként is emlegetett Jeffrey Dahmer életét pedig szintén több szervezett séta is felgöngyölíti, többek között végigjárható az összes bár, ahol a hírhedt sorozatgyilkos felszedte áldozatait.
4. Börtönök
A börtönök megismerését – azok körében, akik önszántukból látogatják őket – mindig is nagy érdeklődés övezte, az ebben rejlő lehetőségeket pedig a börtönök üzemeltetői is hamar felismerték. A színes programlistán szerepel éjszakai fáklyás börtöntúra, tematikus séták, audiokalauzos tárlatvezetések és filmvetítés is. Az amerikai Alcatraz szövetségi börtönben játszódó filmek nagy reklámot csináltak a helynek, az egykori legdrágább börtön, az Eastern State Penitiary pedig bérelhető termeket is kínál az érdeklődőknek.
5. Háborúk és csaták helyszínei
A háborúk és csaták helyszíneit általában mindenhol emlékhely, esetleg múzeum őrzi, amely az adott helyen elhunyt embereknek tiszteleg. Sok helyen egész komplexummal igyekeznek megismertetni a látogatókat a történtekkel, ilyen a Gettysburgi Nemzeti Katonai Parkban található látogatóközpont, ahol különböző programokkal kísérve mutatják be az amerikai polgárháború legvéresebb ütközetét. A magyarokat is érintő isonzói csata emlékhelyére vezető ösvényt emlékúttá alakították, amely rengeteg információval szolgál az érdeklődők számára.
6. Temetők
A gízai piramisok, vagy a Tádzs Mahal manapság akkora turistaattrakcióvá nőtte ki magát, hogy szinte el is felejtődik, hogy ezek a helyek is sírhelyek. Szintén edukációs jellege miatt kevésbé tűnik hátborzongatónak az iskolai programok keretében is látogatott Fiumei úti temető vagy a Buenos Aires-i Recoleta temető. Rémisztőbb sírhelynek tűnhetnek például a Rómában és Párizsban is elhelyezkedő katakombák, vagy a Lenin-mauzóleum, ahol a Szovjetunió első vezetőjének bebalzsamozott testét is meg lehet tekinteni.
7. Múzeumok
Világszerte abszurdabbnál abszurdabb múzeumokba futhat az ember, gyakorlatilag nem létezik olyan téma, amit nem dolgoztak még fel. A hátborzongató érdekességek rajongói sem maradnak kiállítás nélkül: a New Orleans-i vudumúzeum a relikviák mellett temetőbeli sétákra is invitálja az érdeklődőket, a philadelphiai Mütter Múzeum konzervált agyakkal és magzatokkal kívánja felhívni a figyelmet az emberi test összetettségére, az amszterdami Kínzások Múzeuma pedig magáért beszél.
8. Kísértetkastélyok
A paranormális jelenségek iránt érdeklődőknek tökéletes úti cél lehet egy kísértetkastély felkeresése, sőt a bátrabbak akár ott is tölthetnek pár éjszakát. Az állítólag szellemek járta kastélyok üzemeltetői általában kihasználják a szellemek adta lehetőséget, és múzeum mellett szállodaként is funkcionálnak, illetve természetesen a legtöbb helyen vannak vezetett túrák, amelyek keretein belül a látogatók megismerkedhetnek az adott hely “lakóinak” történetével. Számos ilyen kastély várja a kalandvágyó turistákat Európa-szerte, a legnépszerűbbek közé tartozik a Dániában található Dragsholm-kastély, ahol a legendák szerint kereken száz szellem lelhető fel, az Egyesült Királyság leginkább kísértetjárta épülete, az edinburghi várkastély és a cseh Houska-kastély, ahol a beszámolók szerint nemcsak emberek, de állatszerű teremtmények is laknak.
A sokakban felmerülő kérdés: mennyire etikus a sötét turizmus?
A témával kapcsolatban mindenkiben felmerül a kérdés: etikus-e a sötét turizmus? A gyakori és érthető kérdésre nehéz határozott és egyöntetű választ találni, hiszen sok esetben nehéz elkülöníteni a tiszteletteljes megemlékezést a reklámfogástól. Ugyan az adott helyek működtetői igyekeznek megtalálni az egyensúlyt az ismeretterjesztés és a szórakoztatás között, nem kell sok keresést végezni az interneten, hogy az Auschwitzban szelfiző celebek botrányairól olvassunk, vagy kegyeletsértésre hivatkozva petíciókat találjunk az egyes helyek bezárásáért. Sokan nehezményezik a belépődíj szedését, az áldozatok személyes képeinek és tárgyainak kiállítását, illetve a jövedelemszerzés céljából üzemelő szuvenírboltokat is, míg másokból az vált ki felháborodást, hogy egyáltalán platformot adnak a különböző gyilkosok és bűnözők tetteinek. Sokan tanulmányozzák a sötét turizmus jelenségét, kifejezetten fókuszálva az etikai kérdésre, és nagyjából egyetértenek abban, hogy a probléma nem feltétlen a sötét turistákkal, sokkal inkább (a manapság egyre többet kritizált) tömegturizmussal van. Az erkölcsileg is elfogadható egyensúly megtalálása még sok helyen várat magára, de egy biztos: egy “sötét” úti cél meglátogatásával nem csak a történelemről, hanem a minket körülvevő világról is új képet kaphatunk.