A harmadik adventi hétvégén is túl már senki nem róhatja fel nekünk, ha karácsonyi dalokat hallgatunk, karácsonyi gyertyát égetünk, vagy karácsonyi történeteket olvasunk. Az ünnepi cikkek hadát egy könyvajánlóval folytatjuk: 6 szívmelengető irományt gyűjtöttünk össze. Kiegészíteni ér!
Charles Dickens: Karácsonyi történetek
A nagy angol mesemondó talán legismertebb műve az 1843-ban írt és most is időszerű Karácsonyi ének. Szegénység és gazdagság örök ellentétét állítja szembe és oldja föl Dickens a szívtelen, gazdag Scrooge megigazulásának meseszerű történetében, amelynek adaptációival (több tucat megfilmesítés, hangjáték, színpadi változat) évről évre találkozhatunk karácsony táján. A mű első megjelenésétől fogva óriási népszerűségnek örvend, s részben ezért Dickens a következő huszonöt évben még sok más karácsonyi-újévi történetet írt. A Karácsonyi történetek címen ismert klasszikus összeállítás, amely a Karácsonyi ének mellett négy további történetet – Harangszó (1844), Házi tücsök (1845), Az élet csatája (1846), A szellem embere (1848) – tartalmaz, magyarul 2017-ben jelent meg új fordításban. (Európa Kiadó)
Chris Van Allsburg: A Mikulás-expressz
Karácsony előestéjén már alszik a város, amikor egy kisfiú mesés kalandra indul: felszáll egy titokzatos vonatra, a Mikulás-expresszre. Amikor megérkezik az Északi-sarkra, a Mikulás neki adja az első karácsonyi ajándékot. A fiúcska választhatna, amit csak akar, ő azonban nem kér mást, csupán egy csengettyűt a Mikulás szánjáról. Az ezüst száncsengő varázslatos csilingelését csak az hallhatja, aki igazán hisz a Mikulásban, és a karácsony csodájában. Furcsa és megható képeivel Chris Van Allsburg klasszikus karácsonyi történetet alkotott, amely éppolyan rejtélyes hangulatot idéz, mint előző műve, a jól ismert Jumanji. (Libri)
Tom Fletcher: Christmasaurus – Dínót kérek karácsonyra
Felejts el gyorsan mindent, amit eddig az Északi-sarkról tanultál, és ismerkedj meg: egy Trundli Vili nevű fiúval, az apjával, Trundli Gyurival, a Mikulással (igen! az igazi Mikulással!), egy Csücsöri nevű manóval, Undok Brendával, a legutálatosabb lánnyal az iskolában (vagy talán az egész világon), egy Vadász nevű otromba alakkal és a kutyájával, Vicsorral, és egy igazán különleges dinoszaurusszal… A Christmasaurus varázslatos mese arról, hogy amit nagyon szeretnénk, az nem mindig az, amire igazán vágyunk. (Libri)
Agatha Christie: Hercule Poirot karácsonya
A karácsony a jóakarat és a családi összetartás ideje – de nem a Lee családnál. Az idei év azonban más lesz. A többszörös milliomos, zsarnoki és könyörtelen Simeon Lee öregkorára talán szentimentális érzéseket kezd táplálni a gyermekei iránt? Vagy éppenséggel aljas szándékkal hívja össze őket?
A család az ünnephez nem illő izgalommal gyűlik össze. Az irigység és a gyanakvás pompásan megteremtett légkörében brutális gyilkosság történik. Hercule Poirot-nak szüksége lesz minden zsenialitására, hogy megoldja a merész bűntettet. (Európa Kiadó)
J. R. R. Tolkien: Karácsonyi levelek
Tolkien gyermekei számára nem csupán az ajándékok miatt volt fontos és érdekes Karácsony apó, ők ugyanis minden évben képekkel illusztrált levelet is kaptak tőle: mesélt nekik a házáról, a barátairól és az északi-sarki eseményekről. A havas borítékot – amelyen persze északi-sarki postabélyegző volt – néha a házban találták meg a gyerekek, máskor a postás hozta. Az idő előrehaladtával Karácsony apó háztartása egyre nagyobb lett. Eleinte csak a Jegesmedvéről esett szó, ám később felbukkannak Hómanók, Vörös Törpék, Hóemberek is, no meg Jegesmedve unokaöccsei, akik látogatóba érkeztek, de aztán ott ragadtak. Mindvégig Jegesmedve maradt Karácsony apó legfőbb segítőtársa, ugyanakkor ő a legfőbb okozója az ajándékok körül időnként keletkező zűrzavarnak. Végül Karácsony apó maga mellé vett egy manót, aki titkárként sokat segített neki.
A szívmelengetően kedves kötet bemutatja Karácsony apó reszketeg kézírását, egyúttal a levelekhez mellékelt szinte valamennyi képet is. Nem marad ki persze az ábécé sem, amelyet Jegesmedve szerkesztett a koboldrajzok alapján, ahogy az a levél sem, amelyet ezzel a különleges írással küldött a gyerekeknek. (Libri)
Fekete István: Karácsony éjjel
A mélyen hívő Fekete István egész életében nagy jelentőséget tulajdonított a katolikus ünnepeknek. A húsvétok és a mindenszentek elsősorban az önvizsgálatra és a szeretteire emlékeztették, a karácsonyokat viszont mindenekelőtt közösségi eseményként élte meg. A készülődés már december elején elkezdődött: az adventi gyertyák lángja és a disznópörzsölések fellobbanó tüzei a karácsony közeledtét jelzik, és vele a hóesést, a nyugalmat és a szeretetet. A betlehemezés és a fenyődíszítés együttes élménye a barátok és a rokonok összetartásának várva várt alkalmai, melyek túlvilági és földi reményekkel kecsegtetnek gyereket és felnőttet. A karácsony általuk válik a Jóság és a Szeretet közösségi ünnepévé, melynek az ajándékozás fontos kifejeződése. A karácsony az egymásra figyelés ünnepe, és Fekete István példázatos elbeszélései elhitetik velünk, hogy lehet és érdemes szeretni és jónak lenni. Csaknem negyed századon át emlékeztetett minderre az Új Ember tárcáiban. A megbocsátás és a ragaszkodás, a béke- és harmóniavágy áll e jobbára visszatekintő önéletrajzi és látomásos írások középpontjában. Jelezve, hogy a karácsonyi készülődés gyermeki izgalmát idővel egyre inkább az évbúcsúztatás nosztalgikus számvetése váltja fel. Fekete István karácsonyi történetei varázserővel bírnak, hiszen saját élményeinket is megelevenítik, és olvasója hamar azon kapja magát, hogy nicsak, vele együtt én is „emlékekre emlékezem”. (Bookline)