A TEDxDanubia egynapos novemberi előadásán jártunk, ahol Michael Shellenberger (US), környezetvédelmi szakértő és volt kormányzó-jelölt segítségével próbáltunk eligazodni a megújuló, a fosszilis és az atomenergia labirintusában.
Mik azok az apró lépések, amelyeket egy átlagember megtehet a környezetvédelemért?
Ne vásároljon új autót, használja minél tovább a régit. Nem akarom azt mondani, hogy vissza kell szorítani a repülőgépes utazást, mert szerintem fontos, hogy az embereknek legyen lehetősége világot látni. A legjobb, ha képbe kerülnek, információkat gyűjtenek a környezetvédelemmel kapcsolatban, hiszen a múltban sok olyat tanítottak mindannyiunknak, ami valójában nem helytálló.
Milyen forrásokra támaszkodhatunk információszerzés céljából?
Jó kérdés. Mi a saját honlapunkon próbálunk minél több hasznos információval szolgálni. Szerintem önmagában már az is sokat jelent, ha az emberek megértik, hogy az energiarendszer átalakítása alapvető feltétele a környezetvédelemnek. Ez egyébként egy olyan folyamat, amit a saját országunkban és külföldön is támogatnunk kell.
Mit gondol, miért olyan megosztó téma a klímaváltozás az amerikai emberek között?
Egyrészt az lehet az oka, hogy a klímaváltozás és a lehetséges megoldások miatt az embereknek áldozatokat kell hozniuk. Többet fizetnek az energiáért, csökkenteniük kell a fogyasztást. Azok, akiknek más az értékrendje lázadozni kezdtek. A nukleáris energia szintén lényeges indok. Az amerikai konzervatívok megkérdőjelezik a klímaváltozás ellen fellépők megbízhatóságát, mert azok nem támogatják azt az álláspontot, mely szerint a nukleáris energia megoldást jelentene. Érdekes helyzet ez, mert a világ nagy részén a konzervatívok hamarabb állnak a nukleáris energia koncepciója mellé, mint a liberálisok, tehát szemben állnak velük azok, akik ugyan fellépnének a klímaváltozás ellen, mégsem támogatják a nukleáris energia használatát.
Mi az Environmental Progress nevű kutatás fő koncepciója, hogyan lehetséges 10 millió autó károsanyag-kibocsátásának visszaszorítása?
Az energiarendszer átalakítása is egy olyan folyamat, mint az emberek felemelése a szegénységből, vagy a környezet védelme. Ha eltávolodunk az olyan üzemanyagforrásoktól, mint a fa, kedvezünk az erdőknek és az élővilágnak, míg a szenet természetes gázokra vagy urániumra cserélve az egész bolygó szempontjából hihetetlen változást tudunk elérni.
Mekkora problémát jelent, hogy nincs lehetőség a megújuló források által előállított energia tárolására?
Hatalmas probléma, amire nem ismerünk megoldást. Az egyetlen lehetőséget a hidroelektromos duzzasztók jelentenék, azonban már kiderült, hogy ez az ötlet sem kivitelezhető. Legtöbbször lehetetlen akkumulátorokba konvertálni a duzzasztók által termelt energiát, de még ha lehetne, akkor sem volna elég hely a tárolásra. Úgy látom, hogy az emberek egyre jobban megértik, hogy az elektromos áramunk legalább egy részét nukleáris forrásokból kellene fedeznünk. Itt merül fel a kérdés, hogy akkor miért van szükség nap-, és szélenergiára előállítására, ami egyébként nem emissziómentes. Minél több nap-, és szélenergiát állítunk elő, annál hamarabb fogynak el a fosszilis tüzelőanyagok, nehezítve a klímaváltozás elleni küzdelmet.
Mit gondol, a környezetvédelmi politikát illetően hol tart majd a világ 20 év múlva?
Azt gondolom, hogy 20 év múlva még egyértelműbbé válik, hogy a klímaváltozás ellen és a környezetvédelemért folytatott harcban a nukleáris energia alkalmazása a leghatékonyabb megoldás. Az igazat megvallva szerintem akár már 5-10 éven belül sor kerülhet erre. A megújuló energiaforrásokkal való kísérletezgetés hatalmas mértéket ölt, és az eredmények nyilvánvalóak. E tekintetben nyugodt vagyok, mert azt gondolom, látva, hogy egy olyan ország, mint Németország elbukott a nap-, és szélenergiával, más valószínűleg már nem követi el ugyanezt a hibát.
