Dokumentumfilm készül egy ’56-os disszidensről, akinek tragikus élete tele van váratlan fordulatokkal

Gárdonyi Lili az ’56-os forradalom kellős közepén, kétéves kislányát hátrahagyva menekült Bécsbe az ÁVÓ elől, ahol a munkatáborban ismerte meg élete szerelmét, későbbi férjét, második gyermeke apját. Lili Bécsből Buenos Airesbe utazott, majd az ausztráliai Brisbane-ben állapodott meg, ahol három évtizeden keresztül szerkesztette egy állami rádió magyar adását.

A tragikus sorsú nő fordulatokban gazdag életéről dokumentumfilmet készül, melyet nyáron mutatnak be. A film két készítőjével, Vladucz Zoltán operatőrrel és Hegedűs Péter producer-rendezővel beszélgettem.

Hegedűs Péter és Vladucz Zoltán

Hogyan ismertétek meg Gárdonyi Lili történetét?

V. Z.: Akkor ismertem meg Lilit, amikor lefilmeztem az utolsó munkanapját a brisbane-i rádiónál, ahol 33 évig volt a magyar műsorsáv szerkesztője. Ekkor mesélte el nekem a történetét. Utána egyből felhívtam Pétert, hogy készítsünk egy filmet Lili életéről.

Péter, mivel tudott Zoltán meggyőzni, hogy belevágjatok a filmbe?

H.P.: Zolival korábban már dolgoztunk együtt egy dokumentumfilmen, az EVA-n, amit jelöltek is egy fesztiválon. Jól éreztük magunkat a forgatás alatt, könnyen megtaláljuk a közös nevezőt. Amikor megjelent az ötlettel, majd leültünk Lilivel beszélgetni, 19 perc alatt mesélte el az élettörténetét. Egyből leesett a tantusz, hogy ebből tényleg filmet kell készíteni. Lili olyan traumákat élt át, amelyekhez egyáltalán csak hasonlókat is képtelen lenne az emberek többsége elképzelni.

Mikor éreztétek azt, hogy muszáj filmet készíteni Lili történetéről?

H. P.: Lili életének két részlete tett rám igazán mély benyomást. 1944 októberében, kilenc évesen szemtanúja volt egy vérengzésnek a kiskunhalasi vasútállomáson, amikor 200 munkaszolgálatost öltek meg. A másik pedig az 1956-ban történt események.

V. Z.: Lili a kétéves kislányát hátrahagyva menekült el az ÁVÓ elől 1956-ban. Ezt gondoltam a készítendő film kulcselemének, de idővel kiderült, ennél sokkal több trauma volt az életében.

Pontosan mi történt Lilivel a forradalom idején?

V. Z.: A kommunista diktatúra alatt, Lili családja sokat szenvedett. A forradalom leverése után nem sokkal, egy éjszaka Lili barátnője, akinek a testvére ÁVÓ-s volt, figyelmeztette Lilit, hogy azonnal meneküljön, mert hajnalban jönnek érte. Lili lánya egy másik településen volt, a nagynénjénél, így egyedül kellett elhagynia az országot.

És a gyerek apja?

V. Z.: Az apuka nem vállalta a gyermeket, hiába bizonyította be Lili vérvizsgálattal, hogy ő a gyermek vérszerinti apja.

Anya és lánya mikor látták viszont egymást legközelebb?

V. Z.: Lili Bécsbe ment, ahol a munkatáborban megismerkedett Bénivel, akivel még Ausztriában össze is házasodtak. Innen Buenos Airesbe utaztak. Dokumentumok bizonyítják, hogy Lili megpróbálta felvenni a kapcsolatot a magyar kormánnyal Argentínából, hogy láthassa a lányát, de a kormány azt válaszolta, ha látni akarja a gyerekét, jöjjön haza. Ha így tett volna, valószínűleg egyiküket sem engedik vissza. Több mint húsz évvel később találkoztak végül, Budapesten.

Milyen a kapcsolatuk azóta?

V. Z.: Bíztunk benne, hogy a film majd összehozza őket, de olyan mélyek a sebek, hogy talán nem is tudnak begyógyulni.

Hogyan tudta az idősebb Lili feldolgozni az átélt borzalmakat?

H. P.: Ha valakit súlyos, vagy gyerekkorában trauma ér, általában pszichológushoz küldik. Mi nem vagyunk azok, de mint filmesek, amatőr módon valami hasonló szerepet töltöttünk be munkánk során. A film készítésekor sokat beszeltünk vele a múltjáról, visszavittük például a pályaudvarra, ahol a vérengzés történt. Mi csak remélhetjük, hogy ez valamiféle módon tud majd segíteni neki a megbékélésben.

Sikerült Lilinek új családot alapítani a férjével?

V. Z.: Buenos Airesben közös gyermekük született, Edit. Lili most is vele él Ausztráliában, a férje, Béni körülbelül tíz éve hunyt el. Időközben az ifjabbik Lili is teljesen új életet kezdett, kiköltözött Kanadába.

Ennyi év után Lili miért nem tért vissza Magyarországra?

V. Z.: Gondolkodott már rajta, de nem akar már elindulni. Idős, gyenge, a lánya is Ausztráliához köti. 2016-ban, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján Budapestre utaztunk. Ekkor Lili azt mondta, lélekben mindig itt van, csak fizikailag él Ausztráliában. A lakásában is minden Magyarországra emlékezteti: a fényképek, a plakátok, a könyvek.

Több földrészen, több éve készül már a film. Mi számotokra a legnehezebb a munkában?

V. Z.: Olyan intim kapcsolatot teremteni valakivel, hogy amikor bekapcsolom a kamerát, és megkérem, meséljen az életéről, úgy érezze, előttünk megnyílhat, bennünk megbízhat. Mondhatni baráti kapcsolatba kerültünk Lilivel, Pétert és engem a fiainak tekint, ami nagyon sokat segített abban, hogy a fenti nehézségeket áthidaljuk.

H. P.: Mindig a kulcspontok megtalálása és a megformálás a legnehezebb. Főleg a dokumentumfilmeknél, mivel nem forgatás alatt, hanem vágás közben alakul ki mindez.

Változott valamennyit a koncepciótok a film készítése közben? Eltolódtak a súlypontok, vagy minden úgy alakult, ahogy terveztétek?

V. Z.: Teljesen felborultak az eredeti elképzeléseink. Sok felvett részt kihagyunk. Ilyen az a jelenet is, amit egy belvárosi kávéházban vettünk fel Budapesten. Edit éppen azt mondja el az anyjának, hogy kimegy Kanadába, hogy találkozhasson a féltestvérével. Két napig szerveztük, hogy találjunk egy kávéházat, akik beengednek, egy napig forgattuk a jelenetet.

Van Lili életének olyan mozzanata is, amiről az elején még nem is tudtatok, de úgy láttátok, muszáj beletenni a filmbe?

V. Z.: Van, de nem merem elmondani, nem akarom lelőni a poént. Ez lesz az egyik legnagyobb sztori a filmben, ami minket is nagyon megdöbbentett.

Számotokra mi a film üzenete?

H. P.: Mindenkinek az életében vannak sorscsapások, amelyek mély nyomot hagynak az életünkben, sőt a családtagjainkéban is. Ezekkel a tragédiákkal szembe kell néznünk, fel kell dolgoznunk őket.

Mikor láthatjuk a filmet?

H. P.: Június elejéig kell leadnunk a filmet, én addig Magyarországon leszek, itt vágom meg. Szeretnénk fesztiválokra is elküldeni a filmet, lesz egy hivatalos bemutató is, de még folynak a tárgyalások. Most az a legfontosabb, hogy befejezzük az anyagot.

A film létrejöttében kulcsszerepet játszott Ferenczy Gábor és Muhi András producerek, akik nélkül a film nem készülhetett volna el.