December 6-án ellenőrizzük a csizmáinkat, hiszen – jó esetben – a kedves, nagyszakállú Télapó finomságokkal és apróságokkal halmoz el bennünket. Magyarország egyes vidékein azért nem érik be ennyivel. Állítólag szeretetteljes indíttatás helyett a fiatalokban rejlő életerő tiszteletéből fakadóan kezdtek el ajándékozni… Jó tudni!
A népszokások között sokféle Mikulás-kép él, néhányuk a mai napig. Hozzánk Ausztriából érkezett a hagyomány a 19. században. Először a városi polgárokhoz, majd a vidéki értelmiséghez jutott el, végül pedig a parasztsághoz is. Tudtad, hogy korábban piros köpenyt, fehér süveget viselt, pásztorbottal járt a Mikulás, és később nyugati mintára lett kabátja és öve?
A Budai-hegység néhány falujában a Mikulás ördögálarcot viselt. A kifejezetten elrettentő alakról nem a jóindulatú, kedves öreg bácsi jutott a gyerekek eszébe…
A Dunántúl egyes vidékein úgynevezett láncos Miklósok járkáltak. A láncok szerepe az volt, hogy a derekukra kötötték, és ahogy járkáltak, a csörgés elűzte a rövidülő nappalok iránti félelmet. (Állítólag Csepreg városában a szokást betiltották, mert megijesztette a nőket és a gyerekeket.)
Bács-Kiskun megyében az asszonyok öltöztek be Mikulásnak: felvettek egy bundát, kibontották hajukat és két tollseprűt erősítettek a kucsmájukra.
Csilizradványon a férfiak harisnyával a fejükön, kenderkócból készült szakállal, maskarában kopogtak csörgősbottal a padlón, bízva benne, hogy elkergetik a betegségeket és a gondokat.
Csallóköz és Mátyusföld hagyománya a Miklós napi tréfás gyóntatás: fiatal fiúk püspöknek vagy kántornak öltöztek, és megpróbálták kideríteni a fiatal lányok gyóntatásakor, hogy van-e szeretőjük. Ha nem válaszoltak, kinn az udvaron megcsipkedték őket. Ide kötődik a Miklós-napi alakoskodás: a gyerekek megimádkoztatása, vizsgáztatása, büntetése és jutalmazása volt a cél.
Miklós napi fonalvizsga: A leányos házakban megvizsgálták a fonalakat, és amelyik lány november első napjától kezdve nem tudott minden héten fonott fonalat felmutatni, hamuval megtömött zacskókkal ütögették…
Baranyában, valamint a bukovinai magyarok úgy tartják, hogy ha „Miklós megrázta a szakállát”, akkor jön a havazás, illetve a Miklós-napi időjárás mutatja meg a karácsonyit.
A Fejér megyei Nagykarácsonyban az 1990-es évek közepén Mikulásházat állítottak fel, itt a gyerekek személyesen adhatják le listájukat a Mikulásnak, aki németül, angolul és oroszul is beszél, e-maileket, sms-eket és telefonhívásokat is fogad…