Masírozó tömeg és lobogó vörös zászló Budapesten: Régi fotókon a XX. századi május elseje

Magyarországon 1890-ben tartottak először május 1-jei ünnepséget, majd egy évre rá hivatalosan is “a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították május első napját.

Később, a XX. században május 1-je a legnagyobb nemzetközi munkásünneppé nőtte ki magát: különösen a szocialista országokban tartottak színpompás felvonulásokat az állami ünnepnapon, amelyen a gazdasági és szociális vívmányokat ünnepelték. A tömeg vörös és nemzetiszín zászlók alatt, ünnepi egyenruhát felöltve masírozott a feldíszített teherautók nyomában, majd a tribün elé érve végighallgatták a nagygyűlés szónokának végtelen hosszúnak érződő beszédét. Végezetül virslivel, sörrel, lufikkal és vurstlival a dolgozó emberek hozzáfogtak, hogy tényleg megünnepeljék magukat.

A kommunista rezsim bukása után május 1. a munkavállalók szolidaritási napja lett, így a külsőségek nagy részétől búcsút intettek, a vidám majálisok viszont megmaradtak.

Az Olof Palme sétány (Vorosilov út) torkolatától a Hősök tere felé nézve. A május 1-i ünnepség résztvevői, 1957. Fotó: Fortepan Album027
Fotó: Fortepan Album027
Hősök tere, balra a háttérben az Andrássy út torkolata, május 1-i ünnepség 1947-ben. Fotó: Fortepan / Berkó Pál
Hősök tere, május 1-i ünnepség 1947-ben. Fotó: Fortepan / Berkó Pál
Kossuth Lajos tér, május 1-i ünnepség 1950-ben. Szemben a tér 10. és 9. számú épülete, balra a Vértanúk tere (Ságvári tér). Fotó: Fortepan / Dán Zsuzsanna
Kossuth Lajos utca, május 1-i ünnepség a megyei pártbizottság (ma könyvtár) előtt 1968-ban. Balra a Forrás utca. Fotó: Fortepan / Péterffy István
Oktogon, május 1-i ünnepség felvonulói 1946-ban. Fotó: Fortepan / Berkó Pál
Oktogon, május 1-i ünnepség felvonulói 1946-ban. Fotó: Fortepan / Berkó Pál
Oktogon, május 1-i ünnepség felvonulói 1946-ban. Szemben a Teréz körút. Fotó: Fortepan / Berkó Pál
Oktogon, szemben a Teréz körút a Király utca felé nézve, május 1-i ünnepség felvonulói 1946-ban. Fotó: Fortepan / Berkó Pál