Kirándulás két keréken: Kastélyokon át egészen a Bakony gyöngyszeméig

A remélt jó idő, a tavasz első sugarai azoknak a kerékpároslelkű kalandoroknak is kedveznek, akik a tél végével elkezdik leporolgatni sokat pihent vasparipájukat. Cikkünkben egy olyan kerékpáros túraútvonalat ajánlunk, amely a változatos terep, az attraktív tájkép, a mesés látnivalók miatt kezdő és gyakorlott kerékpározóknak is ugyanolyan kiváló élményt nyújt majd.

A túraútvonal Székesfehérvárról indul, Iszkaszentgyörgyöt, Kincsesbányát, Fehérvárcsurgót és Bodajkot érintve kanyarodik vissza a kiinduló város irányába. Iszkaszentgyörgyig kerékpárúton, azt követően kis forgalmú, aszfaltozott műúton vezet az oda-vissza 55 km-es túraútvonal, mely 4 település 4 kihagyhatatlan látnivalóját ejti útközbe.

Iszkaszentgyörgy – Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély

A kastély kalandos története egészen az 1700-as évek elejéig nyúlik vissza. A kastély építtetését Amadé Antal kezdte meg a 18. század hajnalán, a század második felében már Amadé Tádé folytatta az épület bővítését. A 19. század elején Bajzáth József tulajdonába került, aki csakugyan tovább építkezett, hogy aztán a század végén már a Pappenheim grófok birtokolják az épületet, egészen a II. világháború végéig. A festői környezetben fekvő kastély több szempontból is különleges, hiszen 1944-ben itt működött a finn nagykövetség és 1994-ben itt forgatták a Megint tanú című film “libacombos” jelenetét is. A kastély neobarokk stílusú épületrésze egy általános iskolának ad otthont, a birtok területén gyönyörű angolkert pompázik, továbbá a tanösvény egyik állomásán megtekinthető az a piramis, melyet még Pappenheim Szigfrid emelt. Az épület különlegessége abban is rejlik, hogy ez az egyedüli kastély az országban, mely korához hű bútorokkal van berendezve és lakható, éppen ezért már évek óta a finn származású mecénás és galériatulajdonos, Ari Santeri Kupsus otthonául szolgál.

Gaja-völgy – A Bakony gyöngyszeme

A Bakonyban elterülő Gaja-völgy Fejér megye egyik legkedveltebb természeti kincse. A völgyet végigkíséri a közel 100 km hosszú Gaja-patak, mely vizével a Fehérvárcsurgón található víztározót táplálja. Akik úgy szeretnék elérni a Gaja-völgy bejáratát, hogy közben gyönyörködnének a kilátásban, azok feltekerhetnek egészen Gúttamásiig, s onnan ereszkedhetnek le a völgybe, hiszen így pazar kilátás nyílik a víztározóra. Mivel a Gaja-völgy számos kikapcsolódási lehetőséget is biztosít a kerékpárosoknak, ezért a megéhezőknek a völgy bográcsozási és grillezési lehetőséget tartogat, míg a kerékpárok biztonságos letámasztását követően pihenésre az erre kijelölt pihenőhelyek biztosítanak kiváló alkalmat.

Fotó: www.gajavolgy.hu

Fehérvárcsurgó – Károlyi-kastély

A birtokon eredetileg egy L alakú, barokk kúria állt egészen addig, míg gróf Károlyi György zálogba nem vette azt, és egy angol-klasszicista stílusú kastélyt nem álmodott meg a helyére Heinrich Hugó közreműködésével. Károlyi gróf Széchenyi István közeli barátja volt, és sok európai körúton jártak együtt, talán ezek az utazások ihlették meg a gróf fantáziáját, mikor megterveztette a kastélyt. 1844-ben megkezdődtek a munkálatok, melyek keretében a kúriát lebontották s helyén megkezdték a kastély építését. A 19. század közepére be is fejeződött az építkezés, és elkészült az U-alakú, egyemeletes kastély, ahol a Károlyi család egészen 1944-ig élt. A kastély egyik ékköve az úgynevezett csipketerasz, melynek megtekintéséhez meg kell kerülnünk az épületet. A közel 40 hektáros parkban találkozhatunk többek között egy hangulatos tóval, továbbá több mint 150 éves fenyőkkel, hársakkal, gesztenyékkel és tölgyfákkal is. Mivel nemrégiben fejeződött be a kastélypark felújítása, így a kirándulók a teljesen helyreállított parkban sétálhatnak és bár egész évben nyitva áll a látogatók előtt, a kastélylátogatás esetleges szüneteléséről érdemes a weboldalukon tájékozódni.

Bodajki Segítő Szűz Mária Kegyhely

Bodajkot a „legrégibb magyar búcsújáró” helyként emlegetik. Szent István király, uralkodásának idején kápolnát építtetett itt a Szűzanya tiszteletére, de nemcsak Szent István és Szent Imre herceg, hanem Szent Gellért és Szent László is többször elzarándokolt ide. Tovább ugorva az időben, II. Géza uralkodása alatt keresztes lovagoké volt a helység, akik egészen a török uralomig óvták a kegyhelyet. A török időkben azonban olyan nagy károk keletkeztek, hogy kiűzésüket követően Bodajkot és a kegykápolnát is újjá kellett építeni, melyre a 17. század végén került sor. A következő században a kápolna mellé felépült egy barokk kegytemplom is, és 1749-től kezdve Bodajkon már egy önálló plébánia kezdte meg működését. A plébániától csodás kilátás nyílik a kálváriadombra, illetve a másik irányba tekintve a Csókakői várát is megpillanthatjuk.

Jó tanácsok túrázóknak:

  • Mindig megfelelően felkészített, világítással, prizmákkal szabályosan felszerelt kerékpárral indulj útnak! Ha gondolod, hozz magaddal sisakot!
  • Ne feledkezz meg az enni- és innivalóról, nyáron a fényvédelemről sem!
  • A túra jelentős része szilárd burkolatú úton halad, de amennyiben szeretnél az erdős részeken is barangolni, akkor a széles kerekű kerékpár ajánlott, ahol a gumik a sárvédőtől és a villáktól legalább 2-3 cm-re vannak.
  • Vidd magaddal a defektjavító készleted minden hosszabb túrára (pumpa, pótbelső, gumileszedő, kerékanyához való villáskulcsok)!
  • Válaszd az erőnlétednek megfelelő távot! Legyen nálad pénz vonatjegyre, ha valamiért meg kell szakítanod a túrát.

Az útvonal pontos áttekintéséért érdemes az ITT elérhető térképet, illetve a letölthető útvonaltervet használni.

További hasznos tanácsokért, kerékpáros útvonalakért érdemes követni a Magyar Kerékpárosklub oldalát.