Vajon miért van egy számnak saját napja, és miért ünneplik világszerte úgy, mint egy jó barát születésnapját? Az életünk minden területét láthatatlanul szövi át a matematika – erről az idei π-napon magunk is meggyőződhetünk.
Az őrület 1988-ban Larry Shaw fizikustól indult, aki a π-napot körbe-körbe sétálva és pitét fogyasztva ünnepelte (a π-t az angolok „páj”-nak ejtik, akárcsak a közismert süteményt). Az sem véletlen, hogy épp március 14-re esik, hiszen a π első három számjegye épp a 3,14. Bár az ünnepnek Magyarországon egyelőre nincsen komolyabb hagyománya, idén ezen a napon mi is valami különlegesre számíthatunk!
A nagy napra készült már e számjegyek alapján komponált szintetizátorszóló, és külön műfaj a π-vers, azaz a piem, ahol minden sor annyi betűből áll, amennyi a π soron következő számjegye. Még olyan ember is akadt, a kínai Lung Chao személyében, aki kereken 67 890 számjegyet tanult meg a π-ből, amelyeknek csak a felsorolása 24 órát és 4 percet vett el az életéből. De minek bajlódunk ennyit egy ilyen számmal, ami ráadásul leírhatatlan, hiszen egy végtelen tizedes tört? A π-nap elsősorban nem ennek a leírhatatlan számnak, hanem a matematikának az ünnepe, és az idei évtől kezdve a Matematika Világnapja. Mielőtt mindenki a matekérettségi rémes emlékére gondolna, ismerjük meg a matematika egy egészen más oldalát!
Vajon mi lehet az oka, hogy az emberiség hosszú évezredeken keresztül hajókkal és lovas kocsival közlekedett, most pedig itt az autó, a vonat vagy a repülőgép? Vajon mi lehet az oka, hogy az emberek több ezer éven át csak füstjelekkel vagy kürtjelekkel tudtak egymással nagyobb távolságra kommunikálni, most pedig telefonon felhívhatunk bárkit, aki egy olyan kontinensen él, amelynek még a létezéséről sem tudtunk 600 évvel ezelőtt? Vajon mi lehet az oka, hogy évezredek óta hatalmas könyvtárakban, emberfeletti küzdelmek árán, tűzvészekkel és háborúkkal dacolva gyűjtötték és tárolták az emberiség minden tudását őrző könyveket, ahelyett hogy egy 256 GB-os pendrive-on zsebre vágták volna?
Ahhoz, hogy mindezt megérthessük, idén március 14-én kalandos útra indulhatunk: ekkor jelenik meg ugyanis egy könyv, amelynek címe A gondolkodás forradalma, szerzője pedig Mosóczi András, hazánk egyik legnépszerűbb matematikaoktató weboldalának alapítója. Írásaiban, előadásaiban és oktatóanyagaiban hihetetlenül laza, mégis precíz stílusban mutatja be a matematika izgalmas világát. A matekrajongók épp olyan élvezettel forgathatják, mint azok, akiknek az érettségi kettes is megváltás volt ebből a tárgyból. A gondolkodás forradalma című könyv ugyanis tele van izgalmas történetekkel, és a laikusok számára is követhetően mutatja be, hogyan szövi át a matematika az egész életünket.
„A matematika egyidős az emberiséggel, és története szétválaszthatatlanul összefonódott az emberiség sorsának fonalával” – írja a szerző. Ez nem is túlzás, hiszen a sumerok matematikai agyagtáblái idősebbek Mózes kőtábláinál, a rajtuk szereplő trigonometrikus kifejezések pedig hamarabb hirdették a matematika törvényeit, mint Isten törvényeit a Tízparancsolat.
De vajon hogyan jutott eszébe először az embereknek a matematikával bajlódni? Egyáltalán, mi hívta életre ezt a tudományt már akkor, amikor az űrutazás helyett még a kerék számított új technológiának? Persze, ne higgyük, hogy mindenki eljutott eddig: a könyvből kiderül, még ma is él olyan nép a földön, amelynek tagjai a kezük ujjait sem tudják megszámolni…
Kiemelt kép: Flickr
