Az Egyenlítő mentén, félúton Hawaii és Ausztrália között helyezkedik el az a 33 korallszigetből álló köztársaság, ahol először hangzik el a BÚÉK 2020-ban is. Története tökéletes emlékeztetőül szolgálhat mindazoknak, akik hajlamosak megfeledkezni a környezetvédelem fontosságáról, és arról, hogy a globális felmelegedés elleni harc mennyire sürgető kérdés.
A korábban Gilbert-szigetekként ismert Kiribati 21 lakott szigetén körülbelül 106.000 fő él, akik, ha pezsgőt bontanak, valószínűleg minden évben hálát adnak azért, hogy van otthonuk. Sajnos a festői szigeteket erősen fenyegeti a globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedés, ezért gyakran szerepelnek a híradásokban szerte a világban.
1999-ben Kiribati két kisebb szigete örökre elmerült a tengerben, több másik pedig nagyon közel van hozzá, hogy elnyelje a a víz. Tényként kezelik, hogy Kiribati az első olyan ország lehet, ami teljes egészében a globális felmelegedés áldozatául esik, ezért politikai vezetői 2012-ben megkezdték a tárgyalásokat a Fidzsi-szigetekkel, ahová néhány évtized múlva átköltöztethetnék a lakosokat.
Érdekes tények
A világ legnagyobb tengeri természetvédelmi területével (Phoenix-szigetek) rendelkező köztársasága 1971-ben nyerte el önállóságát, addig Nagy-Britannia fennhatósága alá tartozott. Teljes függetenségét végül 1979-ben kiáltották ki, ekkor kapta a Kiribati nevet.
A Phoenix-szigetek egyébként a világörökség részét képezi. Közelükben szinte érintetlen a természet, részben annak köszönhetően, hogy tilos a halászat. Itt található a világ egyik legnagyobb korall-ökoszisztémája, ami hozzávetőleg 800 állatfaj élőhelyéül szolgál. Csak korallból mintegy 200 fajt azonosítottak eddig, a halfajok száma pedig 500-ra, a tengeri emlősöké 18-ra tehető.
Kép: Flickr (Department of Foreign Affairs and Trade)