Burszki-Remnant Ági 10 évvel ezelőtt kapott lehetőséget arra, hogy egyetemistaként a Cambridge Regional College intézményében töltsön egy tanévet. A tanulás mellett munkát vállalt, és amikor másként alakultak a dolgok, mint amire számított, gyorsan újratervezett. A külföldi életről, kulturális különbségekről és álláskeresési tapasztalatairól kérdeztük.
Elmesélnéd, hogyan kerültél Angliába?
A Szegedi Tudományegyetemen tanultam anglisztika szakon, amelynek a befejezésével egyidőben volt lehetőségem egy ösztöndíjprogram keretében elkezdeni az idegenforgalmi szakmenedzser képzést. Az első évet az egyetem cambridge-i testvérintézményében lehetett eltölteni. A Cambridge Regional College-be jártunk többedmagammal, és mellette mindannyian részmunkaidős munkát vállaltunk. Sajnos az angliai intézmény által ajánlott képzés nem az volt, amire számítottunk. Pár hónap után úgy döntöttünk, nem folytatjuk ott a tanulmányainkat, inkább a munkára és az angliai kultúra megismerésére fókuszálunk. A tapasztalatot úgy is nagyon hasznosnak tartom, hogy kezdetben nem volt egyszerű dolgunk.
Milyen emlékeid vannak az első pár hónapról?
Számomra az első emlékek kevésbe pozitívak. Megérkeztem egy új országba, ahol más a kultúra, a szokások, a jól megszokott életem hirtelen megváltozott. Minden új volt, elvesztettem a biztonsági hálómat, magamra voltam utalva. Munkát kellett keresnem és megtalálnom a helyem. Hiába beszéltem felsőfokon angolul, azért került az utamba jó pár nyelvi buktató. És termesztésen állandó honvágyam volt, úgyhogy összességében azt mondanám, a kezdeti időszak egyértelműen nehéz volt.
Milyen elintéznivalók vártak, mielőtt munkát tudtál vállalni?
Az Egyesült Királyságban a munkába lépeshez úgynevezett National Insurance számot kell igényelni, úgyhogy ez volt az első, amit elintéztem. Emellett bankszámlát kellett nyitnom és telefonos előfizetési szerződést is kötöttem.
Mennyire tartod élhető országnak Angliát?
Korábban a lakás-/házbérlés költsége a magyarországi bérleti díjak többszöröse volt itt, viszont az elmúlt években otthon is nagyon megemelkedtek a bérleti díjak, úgyhogy a kettő közötti gap jelentősen csökkent. A nagyvárosokban természetesen mindig drágábban lehet bérelni. Ha valaki nem bánja az ingázást, a városok vonzáskörzetében található kisebb településeken jóval olcsóbban megúszhatja a lakhatást. A megélhetési feltételeket én itt sokkal jobbnak találom az otthoniaknál. A fizetések jóval magasabbak, és gyakran azt veszem észre, hogy Angliában olcsóbban tudok bizonyos dolgokhoz jutni, legyen az élelmiszer, ruházat, vagy például repülőjegy.
Mi volt az első munkád, és mivel foglalkozol most?
A legelső munkám egy bárban volt Cambridge-ben, ahol felszolgálóként dolgoztam. Bár rengeteget tanultam, mint például azt, hogyan lehet különböző mintával ellátott lattékat vagy koktélokat készíteni, de a munkából való kései hazajárás miatt 8 hónap múlva váltottam. Azóta több munkám volt, jelenleg Assistant Education Contracts Managerként dolgozom egy nagy nemzetközi cégnél, és dél-afrikai, valamint indiai-óceáni ügyfelekkel dolgozom elsősorban.
Hogyan élik meg az ott dolgozó magyarok a Brexit körüli helyzetet?
A helyzetről itt is mindenki azt gondolja, hogy kaotikus. Eleinte naponta követtem a fejleményeket, de manapság már igyekszem tudatosan nem figyelni a híreket, mert minden nappal egyre csak bonyolódik a helyzet. Engem, mint valószínűleg a legtöbb itt élő EU-s állampolgárt, leginkább a Brexit utáni jogaim érdekelnek. 2019 elején bevezettek az úgynevezett Settled Statust, amire minden Angliában elő EU-s állampolgárnak jelentkeznie kell. Viszont megnőtt az állampolgárságra jelentkezők száma is, ami egy sokkal komplexebb és hosszabb folyamat.
Mit szeretsz legjobban Angliában, és mit a legkevésbé?
A férjemmel és a barátaimmal együtt töltött idő mellett a legjobb dolog Angliában, hogy sok mindenbe belekezdhet az ember, és rengeteg az újdonság, az innovatív dolog. Azt egyszerű megválaszolni, hogy mit szeretek a legkevésbé: az időjárást! Rengeteg dolog hiányzik Magyarországról, hosszú a lista. Hogy egy párat említsek a családomon, barátaimon és a vizslámon kívül: anyukám főztje, a péksütemények, a nyári forróság, a lángos, a túró, a szökőkutak, a Mikulás ünneplése, és a téli hóesés, ami otthon menetrendszerűen évente megérkezik.
