A bulinegyedben sétálva lépten-nyomon magas tűzfalakat díszítő, az eklektikus utcaképhez nagyban hozzájáruló festményekbe botlani. A legtöbb ilyen tűzfalfestményért a Neopaint csapata felelős, akiket meg is kértünk, kalauzoljanak el minket a bohém kerületben. A séta előtt vezetőjüket, Jankovits Barnabást faggattuk munkásságukról.
Hogyan indultatok?
2005-ben kezdtünk el ezzel foglalkozni, előtte mindannyian a graffiti világában mozogtunk. A kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején elkezdtek elterjedni a kültéri falfestmények, és kialakultak olyan falfelületek, amelyekre legálisan fújhattunk. A Filatorigátnál még ma is van egy ilyen például. Mivel az embereket egyre inkább érdekelték a graffitik, elkezdtünk graffitis találkozókat szervezni, külföldi vendégeket hívtunk meg, majd a média is felkapta a jelenséget, és sorra jöttek a megrendelések. Volt, aki az új éttermébe akart egy falfestményt, más a kisfia szobáját dekoráltatta volna ki. A probléma az volt, hogy a megrendelők egyáltalán nem, vagy nagyon nehezen tudták felvenni a kapcsolatot a művészekkel. Így jött a cégalapítás ötlete, hogy minél több megrendelést teljesíthessünk, de a célunk már a legelején is az volt, hogy a kisebb kültéri és beltéri falfestések mellett, tűzfalakat fessünk.
Miért pont tűzfalak?
A graffiti, vagyis a kültéri falfestészet egy eléggé egyedi művészeti kategória, nem elég hozzá, hogy valaki tud festeni, bonyolult technikai kivitelezés és teherbírás is kell hozzá. Ha ezek megvannak, a legnagyobb kihívás a minél összetettebb képek készítése, minél nagyobb falfelületekre. 2011-ben csináltuk meg az első ilyen munkánkat, itthon azóta készülnek klasszikus értelemben vett tűzfalfestmények.
Hol láthatjuk ezt a tűzfalfestményt?
A Király utca és a Kazinczy utca sarkán található tájkép az. Mivel műemlékvédelmi területről van szó, egy év után kaptuk csak meg az engedélyt a festésre az önkormányzattól. Az volt a célunk, hogy példát statuáljunk vele. 2011-ben kezdődött az együttműködésünk a VII. kerületi önkormányzattal, a Tűzfalrehab nevű program keretein belül, ami 2014 végéig tartott. Az Erzsébetvárosban ma már olyan 15-16 falfestményünk van, a legtöbb látható közterekről, de van néhány, ami iskolák és óvodák belső udvarán található.
Milyen szempontokat vesztek figyelembe, amikor kiválasztjátok a belvárosi tűzfalak témáját?
Mindig olyan témát próbálunk választani, amelyek a múltat mutatják be, illetve törekszünk arra, hogy ne túl harsány vagy absztrakt grafikákat csináljunk, hiszen mégis csak egy műemlékvédelmi területről van szó. Fontos, hogy a festés színeiben és stílusában beleolvadjon a környezetébe, vagy legalábbis ne üssön el nagyon, ami egyébként jól mutathat egy lakótelepi falon, de nem a belvárosban.
A jövőben terveztek még a VII. kerületben tűzfalakat festeni?
Ez sajnos nem rajtunk múlik. Óriási lehetőség volt számunkra, hogy az önkormányzat látott ebben fantáziát. A program sokkal jobban sült el, mint amire számítottunk: az egy évből három lett, és a munkáink nemzetközi visszhangot váltottak ki. Az önkormányzatok működése sokszor kiszámíthatatlan, én sem látom át. Ötletek és falak lettek volna, főleg Erzsébetváros külső részén, ahová különösen kellettek volna a falfestéseink, de valamiért leállt ez a folyamat. Mégis úgy gondolom, nagy eredmény, hogy 5-6 év alatt sikerült 30-35 nagy falat lefestenünk Budapesten. Most próbálunk vidékre és a külvárosi részekre, a panelrengetegekre koncentrálni.
Mennyire jellemző, hogy megrongálják, lefestik, befalazzák a tűzfalfestéseiteket?
Mindre volt már példa, de igyekszünk körültekintően felületet választani. Az ’56-os képeink közül kettőt lefestettek sima sárgára, mert a háznak lejárt a kétéves szerződése, amit velünk kötött. Számomra érthetetlen, miért fontos egy háznak, hogy egyszínűre visszafessen egy ízlésesen dekorált falat. Egyébként el lehet mondani, hogy viszonylag sokáig bírják a falaink, néhány belvárosi kivétellel, mivel itt mindenhova taggelnek. 2014 óta most jutottunk el oda, hogy kicsit frissíteni kellene, ami szerintem szép eredmény, hiszen ha a festéseink helyén nem lenne semmi, három nap alatt összefirkálnák. Többek között azért is támogatott minket az önkormányzat, mert felismerte, hogy
a művészeti értéket a graffitisek is tiszteletben tartják.
Mennyire kopnak a falfestések a környezeti hatások miatt?
Ahogy a 6:3-as falon is látszódik, kopnak. Fontos, hogy van aládolgozva a festésnek. A 6:3-as esetében, egy kész falfelületet kaptunk, amelynek a közepe tökéletesen volt alapozva, de a széleken kezd egy kicsit leperegni a festék. Ez sajnos benne van a pakliban, a házak falai öregek, sokszor rossz a tetőn a bádogozás, és folyik le a víz a falakon. Egyszerűen nem olyanok a belvárosi, öreg házak adottságai, hogy a festések fennmaradjanak több tíz évig, de ma már nagyon jó festékek vannak, így lehet lassítani a folyamatot.
Mennyi ideig dolgoztatok ezen a festésen?
Maga a festés 20 nap volt, de ha jól tudom, ez a legnagyobb falfestmény Magyarországon, majdnem 1000 négyzetméter. A festés előtt két hét volt, amíg elkészítettük a sablonokat, amit egy egyéves engedélybeszerzés előzött meg.
Ha már sablonok, hogyan zajlik maga a festés?
Sablonokat vágunk, aminek köszönhetően minden milliméterre pontosan a helyére kerül. Amikor kijövünk a helyszínre, felállványozunk, felrácsozzuk a falat 3×1 méteres blokkokra, amikre ráillesztjük a szintén 3×1 méteres sablonokat, és így alakítjuk ki a vázvonalakat. A festék, amit használunk, pontosan olyan, mint amilyennel bármelyik házat lefestik, úgynevezett vízbázisú, színezett diszperziós anyag. A sima kültéri falfesték vízlepergető, UV-álló, tartós, és ezzel lehet a leggyorsabban haladni.
Melyik tűzfalfestés áll a szívedhez legközelebb?
Mindegyiket nagyon szeretem, a 6:3-as fal pedig azért nagy szerelmem, mert hatalmas futballrajongó vagyok. Mindig is felháborítónak találtam, hogy az aranycsapatnak nincs emlékműve a fővárosban. Mikor 2011-ben elkezdtük felgöngyölíteni ezt a projektet, még ketten éltek az aranycsapatból, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, de már ők is betegeskedtek. Versenyt futottunk az idővel: egyrészt, hogy elkészüljünk a mérkőzés 60. évfordulójára, másrészt szerettük volna, hogy ők is láthassák. Utána kellett járnunk, milyen képanyagokat használhatunk fel, Puskás például azért nincs rajta a festményen, mert nem járultak hozzá. Végül időben kész lettünk. Grosics sajnos nem tudott kijönni, hogy személyesen nézze meg a képet, de elvittem neki egy nagy printen; megkönnyezte. Már ezért megérte.
Ezek a visszajelzések a legfontosabbak számunkra.
Úgy gondolom, sokkal több ehhez hasonló festmény elférne, nem csak Budapesten, hanem országszerte. Már több alkalommal bebizonyosodott, az emberek igénylik, de azok, akik hátteret tudnának biztosítani mindehhez, le vannak maradva.
Min dolgoztok mostanában?
Egy jövő évi évfordulón, de többet nem árulhatok el. Emellett most fogunk elkezdeni dolgozni egy háromemeletes irodaházon, a Soroksári úton, napi rendszerességgel foglalkozunk a kisebb kültéri-beltéri munkáinkkal, és folyamatosan egyezkedünk vidéki önkormányzatokkal, remélhetőleg még idén összejön belőle valami.
Az interjú után, Barnabás elsétált velünk néhány VII. kerületi tűzfalfestményhez, és mesélt képeik történetéről. Az évszázad mérkőzését megjelenítő festmény után elérkeztünk a Sissy-falhoz, amiről elmondta, „Erzsébetváros Erzsébet királyné után kapta a nevét, mi pedig azért választottuk ezt a falat a festménynek, mert amikor a Madách téren még jártak autók, jóformán ez az utca volt a kerület bejárata. Egy nagyon részletes, régies festményt szerettünk volna, portréképpel és Erzsébetváros címerével. A tipográfiával is szerettünk volna játszani, ezért vannak feltüntetve a VII. kerület főbb utcanevei különféle régies betűtípusokkal.” A festmény alján hirdetőtábla rondít bele az összképbe; az önkormányzat még 2014-ben megígérte a Neopaint csapatának, amint lejár a ház szerződése a hirdetőtábláért felelős céggel, levetetik a plakátot, és befejezhetik a festést. Ez azóta sem történt meg.
Továbbsétáltunk a Gozsdu udvarba, ahová 2014-ben készített a csapat falfestést az UNHCR (az ENSZ menekültügyi intézménye) felkérésére. „Mi választottuk ki a felületet és a képet, ami alapján dolgoztunk. Szerencsére a Gozsdu udvar rögtön engedélyezte a festést, így a megkereséstől az átadásig mindösszesen egy hónap telt el. Így kellene lemennie az összes munkának” – magyarázta Barnabás.
Sokak kedvence a pár sarokkal arrébb, a Klauzál tér mellett található „zöldséges” fal, amely az első, a Tűzfalrehab program keretein belül készült Neopaint-munka. „Elsőre olyat akartunk, amibe senki nem tud belekötni. Egy átlagos témát választottunk, amit mi homlokzatimitációnak hívunk: az eredeti homlokzatot „folytattuk”, és belefűztünk vicces, személyes kis történeteket.” Mikor arról kérdeztem Barnabást, kik láthatók a festményen, mosolyogva mesélt Zsuzsa néniről, a szemben lévő zöldséges tulajdonosáról, aki a kép alján mosolyog ránk. Egyszer állítólag külföldiek vásároltak nála, és nem találtak egy bizonyos terméket, majd távozáskor megjegyezték, akkor megnézik a szemközti zöldségesnél. A virágokat locsoló néni is valós személyt ábrázol: a festmény melletti ház harmadik emeletén lakik. „Az erkélyen keresztül adta ki nekünk a kávét és a palacsintát, míg mi az állványokon dolgoztunk” – mesélte róla Barnabás.
A zöld ruhás lány felsőjénél jól látszik, leesett egy nagyobb darab vakolat a falról; Barnabás szerint ennek az az oka, hogy ázás van a házban, amit évek óta nem tudnak megoldani. „Amit most látunk, az egy második festmény. Volt itt egy ugyanilyan alkotás, aminek a középső részéről elkezdett lehullani a vakolat az ázás miatt, úgyhogy levertük az egészet, újravakoltuk és újrafestettük minimális változtatásokkal.”
Hasonló a helyzet az Akácfa utcai, varrónőt ábrázoló falfestménynél is. „Előre szóltak, hogy ázás van a fal mögött, de azt mondták, meg tudják oldani. Végül nem tudták, de direkt úgy terveztük a képet, hogy két részből álljon, így az alsó, problémás részt bármikor tudjuk javítani, ha az önkormányzat úgy dönt” – magyarázta Barnabás. Az ötletet a falfestményhez egyébként a ház pincéjében évtizedek óta üzemelő szabóság adta.
Két sarokkal odébb egy messziről is kivehető biciklis festmény sejlik fel, amely egy fénykép alapján készült. „Egy ismerős bicójára rászereltünk egy GoPrót, és ment pár kört a környéken. Alul egy részletgazdag kép látható a Tour de France-ról, a kettő között pedig a biciklisek világbajnoki mezét díszítő színes csíkok. Felülre mindenképp szerettünk volna egy feliratot, játszani egy kicsit a tipográfiával. Az első ötletünk a velo volt, ami franciául biciklit jelent, de nem járult hozzá az önkormányzat. A canga mindenkinek tetszett, utólag örülök, hogy ez lett” – részletezte Barnabás.
Rögtönzött túránk utolsó megállója a Kristályfa névre keresztelt lengyel-magyar barátságfát ábrázoló festmény volt, amely a Lengyel Intézet 75. évfordulójára készült. „Eredetileg egy fotórealisztikus fát terveztünk ide, mivel a festmény közelében akkor még nem volt egyetlen fa sem; találtunk is a munkához egy szép tájképet. Az intézetnek tetszett az ötletünk, de kérték, vigyünk bele egy kis csavart. Mivel a háttér már megvolt, azt javasolták, megegyezhetne a háttér stílusával maga a fa is, tehát apró kristályszerű háromszögekből épülhetne fel. Féltünk, hogy belekötnek majd a modernsége miatt, de a kerületi főépítész rögtön rábólintott. Alul Stanislav Worcell idézete látható, magyarul és lengyelül is. Átadáskor 2014-ben a fal melletti ház nagyon rossz állapotban volt, később felújították a házat, fákat ültettek, és parkoló részt alakítottak ki. Remélem, mi is hozzájárultunk valamelyest az utca felvirágoztatásához.” Nekünk kétségünk sincs efelől.
A Neopaint belvárosi tűzfalfestéseinek pontos címei:
Varrónő: Akácfa u. 41.
Zöldséges: Klauzál u. 48
Canga: Akácfa u. 9/b
Lengyel-magyar barátságfa: Klauzál u. 26.
Az évszázad mérkőzése – 6:3: Rumbach Sebestyén u. 10
Sissy: Rumbach Sebestyén u. 10.
Tájkép: Király u. 23.
Krúdy: Király 11. (Gozsdu-udvar bejárat)
Kislány: Gozsdu-udvar (Dob utca felöli oldal)
Rubik-kocka: Rumbach Sebestyén u. 7.
Képek: Németh Kriszti – Egy jó kép rólad