Holnap a Jazzy Fesztivál Random tripjén lép fel, ma pedig nekünk válaszolt a kérdéseinkre. Interjút készítettünk Fábián Julival.
Volt szerencsém élőben is hallani téged, s a színpad előtt állva megtapasztalni azt az alázatos, odaadó, lebilincselő előadásmódot, ami zenei munkásságodat jellemzi. Azóta is igazán magával ragadó élményként él bennem az a koncert.
Hogyan készülsz egy-egy fellépésre? Van valami, ami segít inspirálódni, ráhangolódni a koncertekre?
– Nagyon örülök, hogy így érzed, hogy ennyit ad neked egy-egy ilyen koncert! Sok dologból merítek erőt, inspirációt a hétköznapokban – könyvekből, zenékből, beszélgetésekből, filmekből, kulturális élményekből, a természetből, és persze a meditációból, ami mindig segít visszatalálni magamhoz és erőt meríteni, energizálódni. Koncertek előtt általában már befelé fordulok és csak a zenésztársaimmal szeretek beszélni, ha egyáltalán valakivel. Ilyenkor ráhangolódom az adott helyzetre, összegyűjtöm magamban hozzá az energiát és egészen addig tartogatom, míg színpadra nem lépek. Utána már árad és zajlik minden, ott már nem tartalékolok.
Vannak-e apró kis megszokott mozzanatok, afféle színpadra lépés előtti babonák?
– Nincs babona, a koncentráció és az elmélyülés mindig segít. Persze azért az égieket is mindig megkérem, legyenek velem, támogassanak abban, hogy jól sikerüljön a koncert, meg tudjam élni az egészet a maga teljességében és mind a közönségre, mind a zenésztársaimra rá tudjak hangolódni. Ez az én kis liturgiám.
A Random Trip egyik állandó fellépője vagy. Milyen érzés részese lenni egy ilyen különleges kezdeményezésnek, ahol az improvizációé a főszerep?
– Isteni érzés! 7 éve „dolgozom” a Random Trippel, és annyi örömöt, energiát, inspirációt ad, hogy hihetetlen! Nagyon sok új embert, fantasztikus zenészt, énekest, mc-t ismertem meg általa, többükkel azután dolgoztunk is együtt. Fantasztikus energetikailag beleolvadni abba az áramlásba, ami a Random Tripben történik, egyszerre feszült koncentráció a többiek és a zene felé, és a hullámokra való ráfekvés. De én alapvetően is imádok improvizálni, így nekem ez egy jutalomjáték. Arra kell csak figyelnem, hogy ne legyek túl gyakran vendég, mert akkor nem tudok elég ötletet, meglepetést hozni, okozni. Nem akarom megunni saját magam, inkább ritkábban, de koncentráltabban vagyok jelen.
Van-e esetleg olyan kedves, emlékezetes történet egy-egy Random Trip fellépésről, amire szívesen megosztanál az olvasókkal?
– Hű, rengeteg nagyon emlékezetes pillanat volt! Előfurdult, hogy egy Bach részletet kezdett el játszani a zongorista – viccből, 2 szám közötti átkötésként -, de továbbvittük az ötletet és egy barokkos-hip-hopos dolog lett belőle. Na ott tátott szájjal állt a közönség, de igazándiból mi is J De akadt olyan is, amikor egy fesztiválon annyira megbulizta az előző estét az egyik fellépő mc-nk, hogy nem ért oda az alapvetően rockos hangvételű koncertre és egyedüli frontemberként kellett lenyomnom a rockos bulit úgy, hogy fél órával utána kezdődött egy másik színpadon a koncertünk Zoohackerrel. És megcsináltuk! Mindkét buli katartikusan sikerült!
Legközelebb a Jazzy Fesztiválon találkozhat veled a közönség. Hogyan készülsz a magyar jazz ünnepére?
– A Random Tripre nem igazán lehet felkészülni. Persze viszek majd valami szép ruhát és a lelkemet is öltöztetgetem ünneplőbe a nagy eseményre, mert Dés Lászlóval, Tátrai Tibusszal, Tóth Verával és a többi zseniális zenésszel ritkán van módom együtt zenélni. De őszintén szólva már hetek óta teljes frászban vagyok J De mégis úgy érzem, csoda fog születni.
Ha nem akarod elhalasztani Fábián Juli legközelebbi fellépését, neked is a Jazzy Fesztiválon a helyed.
