Várostörténeti kalandok

Jókai-kert és Steindl-villa 

1853-ban az Egy magyar nábob című regényének honoráriumából, 2200 forintért vette meg a svábhegyi telket Jókai Mór, akinek igencsak jól jött a fantáziája ahhoz, hogy meglássa benne a lehetőséget. Ugyanis egykor ez a terület egy elhagyatott kőbánya volt, és sok-sok év munkájának köszönhetően vált földi paradicsommá. Az író hársfát, juhart, diót és vadgesztenyefákat ültetett, rózsákat nemesített és szőlőtőkéket ápolt szüntelenül. Az édenkert pedig nyitva állt a kor művészvilága előtt, amelynek tagjait előszeretettel látta vendégül Jókai. 

Az egyfajta szellemi műhelyként, alkotóházként funkcionáló helyet 2022 és 2025 között újították fel, s bár Jókai villáját már nem láthatjuk, néhány általa ültetett faóriás még őrzi az író emlékét. A kertben pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai Emlékszobáját, valamint a szintén nemrégiben felújított Steindl-villa Madárország interaktív kiállítását is megtekinthetjük.  

1121 Budapest, Költő utca 21. | Facebook

Óra-villa 

A Diana utcában megbújó Óra-villa azon kevés klasszicista műemlékek egyike, mely hamisíthatatlanul a XIX. század meghatározó építészeti stílusát képviseli. Az 1843-ban épült villa anno egy nagyobb telek közepén állt, ahonnan gyönyörű panoráma nyílt a budai Várra. Eredetileg egyébként Heidrich Ferenc csokoládégyáros részére alkották meg a kúriát, majd Buda visszafoglalásakor, 1849. május 10-én Görgey Artúr ide helyezte át a főhadiszállását.

A szép panoráma pedig ekkor nyert igazi értelmet és hasznot is egyben: Görgey a tornácon állította fel a Gellérthegyi Csillagvizsgálóból ide hozott három távcsövet, s innen kémlelte a várban történteket. Az ostrom ideje alatt Petőfi Sándor, Klapka György vezérőrnagy és még Than Mór festőművész is megfordult, illetve az aradi vértanúk közül Aulich Lajos, Nagysándor József és Knézich Károly is járt itt. Végül pedig a budai Vár bevételekor innen sietett lova hátán Görgey a várba.  

Még a nehezebb idők előtt, 1897-ben Erzsébet királyné is gyönyörködött a telekről nyíló panorámában, majd a Tanácsköztársaság ideje alatt vörös katonákat szállásoltak el benne. A XX. század során a sorsa egyre csak rosszabbra fordult – például a telken simán átvezettek egy utcát -, azonban 2002-ben egy olyan magánszemély vette meg, aki a műemlékvédelem szabályait és lehetőségeit figyelembe véve alakította családi házzá. Ennek köszönhetően nem veszített semmit értekéből, és ma eredeti pompájában csodálhatjuk meg.

1125 Budapest, Diana utca 23/b

Ha tovább kalandoznátok a Budai-hegység villái között:

Dimbes-dombos útvonal vezet be a Gellért-hegy rejtélyes villáinak titkaiba

A Gellérthegy villái között sétálva kiszakíthatjuk magunkat a nyüzsgő városból, és hol a gyönyörű panoráma, hol a mesebeli kastélyok nyűgözhetnek le minket.

Funzine

Budaszentlőrinci pálos kolostor  és templomrom

A Hárs-hegy délnyugati oldalán, Budaszentlőrinc sűrű erdejében rejlenek hazánk egyetlen magyar alapítású rendjének emlékei. A pálosok 1301 körül fogtak neki az építkezésnek, majd később itáliai mesterek is segítettek nekik, s így született meg a század végére a gótikus templommal és kápolnával egybeépített budai kolostor.

A rendház Mátyás király időszakában számos új építménnyel bővült, aminek köszönhetően a pálosok az ország legnagyobb kolostorának tulajdonosaivá váltak. Mindez egy 15 ezer négyzetméteres komplexumot jelentett, amely 500 szerzetes befogadására volt képes. Buda elfoglalása után a pálosok elmenekültek, a maguk után hagyott épületek pedig pusztulásnak indultak. Így ma már csak az alapfalakat, a téglapadló egy részét és néhány faragványt láthatunk ott.  

Kulturális kikapcsolódás

Hegyvidék Galéria 

1998 óta, hogy a Hegyvidék Galéria kortárs képzőművészeti kiállítótérként fogadja be a hazai művészek, alkotók munkáit, jelenleg pedig a MOMkult tagintézményeként működik. A tárlatok mellett családi programokkal, beszélgetésekkel, tárlatvezetésekkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, illetve egyéb művészeti és irodalmi programokkal várja az ide betérőket. A látogatókat pedig egy korszerű, modern, letisztult tér fogadja, melyet a MOME diákjai terveztek. Legújabb kiállításukat Jónás Péter grafikus-képzőművész alkotásai köré szervezték a Táj-lenyomatok című tárlaton, ahol különböző grafikai eljárásokat, valamint azok festészettel való ötvözését ismerhetjük meg. A tárlat április 30-tól május 28-ig látogatható.

1126 Budapest, Királyhágó tér 10. | Weboldal | Facebook

Bajor Gizi Színészmúzeum 

A múzeumnak helyet adó épületbe Bajor Gizi még 1933-ban költözött be, s ekkor a ház igencsak hamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált, majd a II. világháború alatt menedékházként szolgált. A színművésznő halálát követően, 1952-ben Gobbi Hilda kezdeményezésére jött létre itt a Bajor Gizi Színészmúzeum, mely jelenleg az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelye. Állandó kiállításai közül a “Szép ház, nagy park közepén” című tárlat Bajor Gizinek és Gobbi Hildának állít emléket, míg a Kulisszák között című kiállítás a színházi alkotófolyamatot mutatja be.   

1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16. | Weboldal | Facebook 

Programok kicsiknek és nagyoknak

Svábhegyi Csillagvizsgáló 

Hazánk legrégibb és egyben legnagyobb akadémiai csillagvizsgáló intézeteként ismerhetjük a Svábhegyi Csillagvizsgálót, melynek szálai egészen az ógyallai csillagvizsgáló 1871-es létesítéséhez vezetnek vissza. A Konkoly-Thege Miklós által létrehozott intézmény 1899-ben lett a magyar kormányé, majd amikor a trianoni békével úgy tűnt, hogy elcsatolhatják az országtól, akkor Budapestre szállították a csillagda műszereit. Így készült el 1922-re Svábhegyen az első, kupolás csillagvizsgáló, ahol ma már hazánk legnagyobb, 1 méteres tükörátmérőjű távcsövén csodálhatjuk meg mi is az éjszakai égbolt csodáit. Az intézmény nappali és esti programokkal egyaránt vár minden csillagutazót és űrrajongót, a szombati Csillagkapus eseményeken pedig az összes programhelyszín szabadon látogatható. 

1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 15-17. | Weboldal | Facebook

Piczinke Póniudvar 

A Normafa tetején már 10 éve vár minden kisgyermeket és gyermeklelkű felnőttet a Piczinke Póniudvar, ahol ha az aranyosságnak lenne fokmérője, akkor azt egészen biztosan kimaxolnák. Az állatsimogató udvar a nyugodt, vidéki hangulatot is elhozza fővárosunkba, az állatok dédelgetése mellett pedig pónilovaglás, hatalmas játszótér, trambulin, interaktív programok várnak a kicsikre, miközben a nagyobbak a fák közé kifeszített függőágyakon szusszanhatnak egy keveset.  

1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 20. | Weboldal | Facebook

Gasztronómiai élmények

Normafa Síház Étterem 

A Normafa legfinomabb kincseire bukkanhatunk a pár éve felújított Normafa Síház Étteremben, ahol az étlap kidolgozása során megpróbáltak mindenki igényeire odafigyelni. Ezáltal a tradicionális magyar ételek színe-java tiszteletét teszi a menün, miközben az ázsiai, olasz és francia ízek kedvelőit sem hagyják cserben az étteremben. Ha nagymamánk főztjére vágynánk, akkor többek között újházi tyúkhúslevest és paprikás csirkét is rendelhetünk, ám ha nemzetközi vizekre eveznénk, akkor pho leves, pizza, távol-keleti cacciatore, lazac és számtalan más finomság vár itt ránk. 

1121 Budapest, Eötvös út 59. | Weboldal | Facebook 

Barrio 

Bár Buda eldugott argentin szeglete Dél-Amerika ízeit hozza el a környékre, mégis az otthon melegét mindannyian megtalálhatjuk benne. Letisztult, egyszerű enteriőr jellemzi, ahonnan a kandalló és a kanapé sem hiányozhat, a hangulatot pedig még tovább emeli a hatalmas terasz és a csupa üveg télikert.  

Na de, rátérve a lényegre: a húsok nagy része parillán (argentin konyhára jellemző faszenes, vagy fatüzelésű grill) sül, az étlapon argentin húsok és steakek hada sorakozik, és még a különféle pizzák is helyet kaptak a húsok mellett. Bár először furcsán hangozhat, a pizza legalább annyira része az argentin konyhának, mint a marhahús vagy az empanada; a Barrio tradicionális felhozatalához hűen a fugazzetát (mozzarellás, fehér hagymás, oregánós pizza) sem felejtette ki a kínálatából. Az autentikus fogásokat pedig jó minőségű borokkal, valamint 13-féle ginből készült koktéllal kísérhetjük.  

1028 Budapest, Hidegkúti út 81. | Weboldal | Facebook

Nosztalgiában nem szűkölködő ebédekhez:

Nagymama konyhája a fővárosban: 5 lelket melengető étterem, ahol hazai ízek várnak

Budától kezdve a bulinegyedig megannyi, otthonos hangulatú étterem kínál számunkra isteni, hagyományos fogásokat.

Funzine

 Kiemelt kép: Bakó Bettina

Révfülöp határában, de Kővágóörstől is mindössze egy karnyújtásnyira az ecséri templomrom személyében csodálhatjuk meg az Árpád-kori építészet egyik ránk maradt, jelentős emlékét.

A templom román stílusban és a Balaton-felvidékre jellemző vöröshomokkőből épült a 12-13. században. A háromhajós kápolnát Szent Kristófnak, a hajósok védőszentjének ajánlották, alakjának freskónyomai ma is felfedezhetők a falakon.

1433-ban Ecséri László királyi altárnokmester kezdeményezte a későbbi átépítéseket, ekkor alakíthatták ki a sekrestyét, valamint a déli oldalon az előcsarnokot. A templomot egykor temető vette körül, amelynek kőkerítése ma már csak nyomokban látható.

A kápolna a török hódoltság idején a faluval együtt pusztult el. 1962-ben Sz. Czeglédi Ilona vezetésével régészeti kutatás indult a helyszínen, a feltárások során nemcsak középkori, hanem őskori és római kori leletek is előkerültek. Ezek alapján a környék már a római korban is lakott volt, sőt a templom valószínűleg egy korábbi épület alapjaira épült.

Mindenképpen érdemes felfedezni és megcsodálni a templom romjait egy itt tett kirándulás alkalmával.

További mesés fotókért és kirándulóhelyekért csatlakozzatok a Magyarország legszebb helyei – a Funzine csoportja Facebook-közösségünköz. A csoportba szívesen várunk minden természetjáró profi és hobbifotóst, aki szívesen megosztaná munkáit a csoporttagokkal, illetve adott esetben olvasóközönségünkkel is.

Tavaszi gasztrotúra a Balaton-felvidéken:

10 remek teraszos gasztrohely és kerthelyiség tavaszra a Balaton északi partján

Megérkezett a tavasz, a Balaton északi partján pedig lépten-nyomon fantasztikus teraszos helyekre bukkanni: az alábbiakat ne hagyjátok ki!

Funzine

]]> https://funzine.hu/2026/03/06/utazas/misztikus-hangulatu-kirandulasra-invital-a-zsambeki-medence-osi-templomromja/ Fri, 06 Mar 2026 04:36:01 +0000 https://funzine.hu/?p=622353 Hazánk telis-tele van eldugott kincsekkel és látványosságokkal, amelyek csak arra várnak, hogy felfedezzétek őket. A Zsámbéki-medencében is található egy elfeledett ősi templomrom, melyet érdemes útba ejteni tavaszi kirándulás alkalmával.

Csabdit feltehetően kevesen ismerik, pedig igazi gyöngyszem azok számára, akik csendre és nyugalomra vágynak. Egyik kiemelt látványossága a falu központja fölötti domboldalt díszítő templomrom, melyet a település legrégebbi épített emlékeként tartanak számon.

A Zsámbéki-medencében elterülő bájos kis falu látványossága egy Árpád-kori templom maradványaként maradt fenn, mely becslések szerint a 13-14. században keletkezett.

A hajdanán két toronnyal is büszkélkedő épületből mára csak a déli torony 5-6 méteres maradványa és az épület alapja látható. Az épület múltját ugyan homály fedi, a rekonstrukciók alapján a templom félköríves szentélyzáródású főhajóval és egyenes záródású mellékhajókkal rendelkezett, a tornyokat feltehetően kősisakok védték.

Az épületet egykor védőfal és árok vette körbe, ezen belül volt a temető, amelyet még a 18. században is használtak temetkezésre. Ma a templom környezetét a település tartja karban, a szépen gondozott domboldal időnként rendezvényeknek is otthonául szolgál.

A templomrom felfedezése remek tavaszi kirándulással kecsegtet, ugyanis a rom mellett több gyalogos turistaút és kerékpáros útvonal is vezet.

A Csabdi templomromot körüllengő misztikum és a domboldal csendes nyugalma, valamint az onnan nyíló mesés kilátás pedig varázslatos élményeket nyújt minden ideérkezőnek.

A képeket a Magyarország legszebb helyei – a Funzine csoportja Facebook-felületén tették közzé. A csoportba szívesen várunk minden természetjáró profi és hobbifotóst, aki szívesen megosztaná munkáit a csoporttagokkal, illetve adott esetben olvasóközönségünkkel is.

A kalandvágyóbbaknak ajánljuk figyelmébe:

Barlangok hónapja: 7 elképesztő barlangtúra márciusban a rendhagyó kalandokra vágyóknak

Márciusban ezúttal is rendhagyó programok sokasága vár a legbátrabb természetjárókra a barlangok hónapja alkalmából.

Funzine

Nagykeszi templomrom, Gyepükaján

Gyepükaján igencsak aprócska, alig 400 főt számláló községének templomromját valószínűleg a XII–XIII. században építették, s Szent Péter tiszteletére szentelték fel, mint ahogyan azt egy 1346-os birtokleírásban megfogalmazták. A falu a templommal együtt azonban csak pár száz évet élt meg, ugyanis áldozatául esett a törökök pusztításának. Ennélfogva Gyepükajánt a XVI. században már puszta községként említik, ahol csupán a templom romjai állták a sarat. A feltehetően védelmi funkciót is ellátott épületről nincs sok adat, így az idők során egy vadkörtefával is gazdagodott épülethez ellátogatva szárnyalhat a fantáziánk.

Haraszti pusztai templom, Herencsény

Török templomként, evangélikus templomként és kismagtárként is emlegetik az írásos forrásokban először 1322-ben feltűnt egyhajós, gótikus elemekkel is felruházott templomot, amely Herencsény nyugati oldalának egyik dombján áll. A többféle elnevezés nem véletlen, hiszen az évszázadok során számos funkciót töltött be az épület.

Egyes feltételezések szerint a XVII. század elején – amikor Haraszti teljesen lakatlanná vált – a törökök renoválták az épületet, és imaházat hoztak létre benne. Más történeti adatok pedig arra engednek következtetni, hogy a XVIII. század elején az evangélikus vallású Sréter család újíthatta fel a templomot a birtokukra betelepített lakosoknak. A magtárról az első forrás 1847-ből származik, vele kapcsolatban pedig bizton tudhatjuk, hogy egy kis kitérővel, egészen az 1980-as évekig e célt szolgálta az épület.

Gúti templomrom, Nyíradony

Nyíradony határában az Alföld legnagyobb összefüggő erdejének történelmét őrzi a román stílusú Gúti templomrom, amely még a XIII. században épült. Bár manapság már csak romjai emlékeztetnek egykori valójára, az épületet körüllengő történetek napjainkban is velünk élnek. Így a szóbeszédben kering még most is azon titkos földalatti rendszer legendája, amelyet feltehetőleg a betyárok is használtak.

A ligetes környezet nemcsak a titkairól és festői szépségéről híres, hanem a papok által a környéken elrejtett aranyról is. Ha pedig kincsvadászatra adnánk a fejünket, akkor a mendemondák szerint mindezt egy igazán különleges, gyógyító erejű energiával teli környezetben tehetjük meg.

Csonka-torony, Soltszentimre

Homokhátak rejtekéből tör fel 9 méteres magasságba a Soltszentimre és Csengőd határában található pusztatemplom, amelyet még a XI–XII. században építettek. Ehhez egy hajdani római őrtornyot is felhasználtak, így a falában még napjainkban is láthatunk római téglákat, az épületen pedig román és gótikus stílusjegyeket is felfedezhetünk.

A száraz tényeket felpezsdítve azt is elárulhatjuk, hogy a híresztelések szerint Szent István király fia, Imre herceg itt vesztette el életét, s ennek emlékére állították fel a templomot. Sőt, arról is regélnek, hogy Imre halálnak napján, szeptember másodikán, egy adott időpontban a nap sugarai áthatolnak a nyugati torony kettős ablakán, megmutatva a szentélyrészben a herceg halálának pontos helyszínét.

Somogyvámosi pusztatorony, Somogyvámos

A Balaton déli partján, a hosszan elnyúló gabonatáblák közepének éke a XII. században épült téglatemplom, amely egyes feltételezések szerint az Árpád-kori Csopak faluhoz tartozott egykoron. A román stílusban felhúzott épületet az évszázadok során többször átépítették, így például késő román, kora gótikus tornya arról árulkodik, hogy valószínűleg templomos lovagok tevékenykedtek a vidéken. Egyes legendák pedig arról mesélnek, hogy Koppány vezér fiát, Kupát a templom egyik falában helyezték örök nyugalomra.

Pótharaszti pusztatemplom, Csévharaszt

A hajdanán kifejezetten gazdagnak számító Pótharaszti homokkőből épült, gótikus stílusú pusztatemplomát körülbelül a XIV. század végén, XV. század elején építették a mai akácligetben rejlő szántóföld közepére. Ma már csupán a nyugati falát láthatjuk, de régen egy 13 m hosszú épület állt itt, amelynek hajójához északi irányból csatlakozott egy kápolna. Az 1997 és 1998 között a területen zajló ásatásokból azt is tudhatjuk, hogy a gótikus falak alatt egy román kori templom falai bújnak meg. A titokzatos rom körül járva pedig egy középkori és újkori temető maradványaira, illetve egy temetőárokra is figyelmesek lehetünk.

Markazi pusztatemplom, Markaz

Több száz évvel ezelőtt állattenyésztő pásztornépek élték dolgos mindennapjaikat a markazi réten, s a hajdanvolt földsáncon belüli falujukból nem hiányozhatott a számukra legfontosabb épület, a templom sem. A feltehetően XIII. század végén, XIV. század elején létesített plébániatemplom egy egyhajós, félköríves szentélyű épület volt, amelyhez később kápolnát is csatoltak. Ezen épület maradványait egészen 1962-ig láthatták az errejárók, amikor is a köveit a falusi építkezéshez felhasználták. Ezt követően a Markazi víztározó 1968-as kialakítása miatt teljesen elfedte a megmaradt romokat a víz. De ha szerencsénk van, akkor alacsony vízállásnál előtűnhet néhány darab az egykori templomból még ma is.

Számos különleges templomroma lelhettek még az országban:

7 lenyűgöző templomrom szerte az országban, amit érdemes felfedezni

A múlt ránk maradt kincsei közül szemezgettünk és az ország számos lenyűgöző templomromja közül ajánlunk a figyelmetekbe hetet, melyet érdemes felkeresni.

Funzine

Zsámbéki romtemplom

Budapesttől egy karnyújtásnyira, a környező medence dédelgette Zsámbék egyik felfedezésre váró kincse a település XIII. században épült romtemploma. A többszörös átalakítást és átépítést megélt, eredetileg premontrei kolostor és templom részleges pusztulását egy 1700-as években történt súlyos földrengés okozta. A késő román és korai gótikus stílust magán viselő egykori bazilika mai napig fenséges látványt nyújt, melyet nemcsak kívülről, de belülről is van lehetőség megcsodálni, grandiózus falait és díszítéseit közelebbről is szemügyre venni.

2072 Zsámbék, Corvin János u.

Cikói romtemplom

A Tolna vármegyében található, ezer lelket számláló Cikó község határában találjuk a település egykori nevét viselő Máriaszéplaki, Vörösmarty Mihály által „a széplaki bús romként” nevezett helyi látványosságot. A sokak által egyszerűen csak cikói romtemplomként hívott kápolna román stílusban épült II. Géza uralkodásának éveiben. Az egykor itt álló kéttornyos és háromhajós templom fénykorában és napjainkra fennmaradt szentélye is nagy tiszteletnek örvend és zarándokhelyként funkcionál.

7161 Cikó, Táncsics Mihály u.

Ecséri templomrom, Kővágóörs

Révfülöp határában, de Kővágóörstől is mindössze egy karnyújtásnyira az Ecséri templomrom személyében csodálhatjuk meg az Árpád-kori építészet egyik ránk maradt, jelentős emlékét. A templom román stílusban és a  Balaton-felvidékre jellemző vöröshomokkőből épült a 12-13. században. A háromhajós kápolna a török hódoltság idején a faluval együtt pusztult el, romjait felfedezni és megcsodálni feltétlenül érdemes az itt tett kirándulás alkalmával.

8254 Kővágóörs

Avasi templomrom, Szigliget

A szigligeti Avasi templomrom, melyet sokan Csonka-torony néven ismernek,  a település legrégebbi épületei közé tartozik. A római épületmaradványra épült egyhajós templom pusztulása már a 15. században megkezdődött, a török hódoltság alatt pedig tovább romlott az épület állapota. Mivel ezt követően sem állították helyre, köveit a helyiek hordták szét, a templomromhoz kapcsolódó kőkecske legendája azonban máig a köztudatban él.

8264 Szigliget, Réhelyi út 67.

Ha felfedeznétek a Balaton-felvidék bakancslistás látnivalóit:

13 bakancslistás látnivaló és program a Balaton-felvidéken, amit nem érdemes kihagyni idén nyáron

A varázslatos, balatoni térség kimeríthetetlen élménytárának gyöngyszemei, ami legalább egyszer át kell élnetek.

Funzine

Somogyvámosi pusztatorony

A semmihez sem fogható látvánnyal és hangulattal kecsegtető Somogyvámosi pusztatemplom ég felé nyújtózkodó tornya gabonatáblák közt, a település határában várja a kíváncsi látogatókat. A Balaton déli partjának 12. században és román stílusban épült temploma egy mára elfeledett település szentélye volt egykor, melyet az északi parthoz hasonlóan Csopaknak hívtak. A középkori templom később a szomszédos Somogyvámos település nevét örökölte meg és 800 év távlatában is különleges élménnyel szolgál minden idelátogatónak.

8699 Somogyvámos, Ihász dűlő

Nagykeszi templomrom, Gyepűkaján

Minden templomrom a maga nemében páratlan, az alig 400 főt számláló Gyepűkaján községének templomromja azonban nem szűkölködik különlegességekben. A templom születése a 12-13. századra tehető, ablakok hiányában pedig feltehetően védelmi feladatot is ellátott. A kifejezetten nyugodt környezetben található, a természet lágy ölén dédelgetett templomrom báját csak emeli a templomhajóba nőtt, csaknem a torony magasságába nyújtózó vadkörtefa.

8473 Gyepükaján

Boldogasszony templomrom, Dörgicse

A Balaton-felvidék különleges hangulatú templomromjainak táborát erősíti a Dörgicsén található Boldogasszony templomrom. A műemlék az egyébként templomokban és romokban egyaránt bővelkedő, korábban három településből álló Dörgicse legnagyobbjának és egyben leglátványosabbjának számít. Ahogy a hatalmas kőfalakat, valamint a román kori ikerablakokat szemügyre veszitek, lehetőség nyílik a régmúlt ránk maradt kincsein merengeni, akárcsak pihenni, kikapcsolódni és a táj látványában gyönyörködni.

8244 Dörgicse

Vannak még régmúlt kincsek, amikben gyönyörködhettek:

Pompás kastélyt fedezhetünk fel a Vértes és a Bakony találkozásánál

A Móron található, legendás Lamberg-kastélyban működik a helyi művelődési központ, könyvtár és egy izgalmas kiállítóhely is.

Funzine

Az Öregtemplom és a premontrei kolostor 1220 és 1234 között épült, késő román és korai gótikus stílusban. A kéttornyú bazilika a térséget 1763-ban megrázó, nagy komáromi földrengésben rongálódott meg, az azóta eltelt két és fél évszázad során pedig nem sok minden változott rajta.

Az elkövetkezendő években a Közti Zrt. győztes pályázata tégla kiegészítéssel rekonstruálja a templomot, valamint konkrét megoldási javaslatot fogalmaztak meg a tornyok fedésére a restaurátorok és az építészek együttműködésével.

A rekonstruált zsámbéki templomrom látványterve:

Ennek jegyében újjáépül az egyik legszebb középkori templomunk, így az érdeklődők Budapesthez közel látogathatnak majd meg egy középkori szentélyt. Mindezeken túl a templom szakrális jellege is helyreáll, hiszen a felújítás után a premontrei szerzetesek is visszatérnek a kolostorba.

Fedezzétek fel Budapest fényűző templomait is:

4 fényűző templom Budapesten, ahol garantáltan átjár a karácsony szelleme

Ha szívesen kiszakadnátok a karácsonyi forgatagból, fedezzétek fel a főváros legszebb templomait!

Funzine

A békásmegyeri Duna-part üdülőkkel telerakott részén, a város közigazgatási határán találjuk Benárd Ágost orvos és keresztényszocialista politikus (valamint a trianoni békeszerződés egyik aláírójának) romos nyaralóját, magas fák dzsungelébe burkolózva, közvetlenül a Barát-patak torkolata mellett. Első blikkre fel se tűnik az embernek, hogy a harmincas években felhúzott szerény villa a Kissing község Árpád-kori, valószínűleg román stílusban épült templomának maradványait foglalja magába.

Rómer Flóris 1869-ben mérte fel az egyhajós, terméskőből és római eredetű téglákból épült templomot, aminek érdekessége, hogy tornyát közvetlenül a szentély fölé építették, amivel egyedülálló a Kárpát-medencében. Rómer korában a torony még csonka állapotában is 11 és fél méter magas volt, ennek azonban ma már se híre se hamva, az épületet a 18. századi feltupírozása után a környék lakói elkezdték kőbányaként hasznosítani, csupán az alábbi rajzon is látható nyugati fala emelkedik ki a hozzáépült nyaraló testéből. Mikor legutóbb a harmincas évek elején ásatásokat végeztek a templomban, a szentély alá leásva egy még elhantolása előtt lenyakazott magyar vitéz maradványaira bukkantak a régészek, akit sérüléseiből valószínűsíthetően a mohácsi vész idején támadtak le orvul többen.

A templomrom régészeti felmérése idején egyébként több ásatást is végeztek az épület közvetlen környezetében, a kutatók többek között egy őskori gödörlakásra, egy 18. századi sárkunyhóra, kelta cserépedényekre és szerszámokra, díszes harangserlegekre és egy reneszánsz kori feliratos tábla töredékére leltek rá. Ebből egyenesen következik, hogy a terület szó szerint az ősidők óta lakott volt, a neolitikumtól kezdve a keltákon és a rómaiakon át, az Árpád-koron és az újkoron keresztül egészen napjainkig képviseltették itt magukat a különböző kultúrák, népszerűsége pedig valószínűleg a Duna és a patak közelségének tudható be. Röviden tehát: Békásmegyer mindig is király hely volt! 

Ha legközelebb nyeregbe pattansz egy Duna menti biciklitúra céljából Szentendre felé, vagy esetleg futni támad kedved a pünkösdfürdői töltésen, szánj rá pár percet történelmünk eme romos kis darabjára, és fedezd fel magadnak a templom máig megmaradt részleteit!

Akit még több részlet érdekel a Puszta-templomról, az tudásszomját ide kattintva olthatja.