Különleges évforduló hívta életre a Szépművészeti Múzeum legújabb időszaki kiállítását: 120 évvel ezelőtt született Victor Vasarely, akinek innovatív látásmódja a mai napig meghatározza a vizuális kultúráról való gondolkodásunkat. A pécsi születésű, világhírű alkotó életművét feldolgozó retrospektív tárlat VASARELY 120 címmel augusztus 16-ig hív mindannyiunkat rendhagyó utazásra – a geometrikus formák és az absztrakciók világába.

Idén májusban – közel 60 év után – hazánkban ismét nagyszabású kiállítás tárja elénk a magyar származású, világhírnévre Franciaországban szert tevő művész életművét. Az évfordulós tárlat igazán egyedülállóra sikeredett: alapját a Vasarely által alapított budapesti kollekció képezi, de a több mint 140 műalkotás között a pécsi Vasarely Múzeumból, magángyűjteményekből és az aix-en-provence-i Fondation Vasarelytől kölcsönzött, jól ismert és Magyarországon még sohasem látott művek is szerepelnek.

Útkereső művészből világtrendet formáló alkotó

Pulzáló formák, örvényleni látszódó terek, és csalóka optikai játékok – olyan mélyen beépültek már a vizuális kultúránkba, hogy hajlamosak vagyunk természetesnek venni őket. Pedig a múlt század hajnalán mindez még nem volt magától értetődő: radikális szemléletváltásra, progresszív alkotókra volt szükség ahhoz, hogy kialakulhasson a vizuális nyelv, mely közvetíteni tudja őket.

Vásárhelyi Győző, vagyis Victor Vasarely pedig pontosan ilyen volt: pályáját Bauhaus-kísérletezésekkel, grafikusként kezdte, majd egy sorsdöntő Bel-Air-i utazásnak, és a tudományok iránti fokozott érdeklődésének köszönhetően az optikai illúzió nagymestere lett.

Az átfogó életút-kiállítás a műveket kronologikus sorrendben, öt szekcióban mutatja be, és piktogramrendszer is segít, hogy megérthessük Vasarely gondolkodási folyamatát, az átalakulás sűrített képi lenyomatát.

Mindazonáltal Vasarely zsenialitása talán éppen abban rejlik, hogy olyan vizuális univerzumot hozott létre, melyben a befogadást mindannyiunk pillanatnyi élménye diktálja – és bár alkotómunkája színterévé Franciaország vált, művészetét mindvégig meghatározta származása.

Érdemes jól figyelni a talányos módon, csillagrendszerekről elnevezett műveknél, hiszen azok címeibe Vasarely gyakran magyar szavakat csempészett!

Szemléletváltás a vásznon és az otthonokban

A mozgás kérdése különösképp foglalkoztatta, ezt pedig az ikonikus, zebrákat ábrázoló alkotása is jól mutatja. Ám Vasarely-t valójában nem is az érdekelte, mit ábrázol a kép: sokkal inkább foglalkoztatta az, hogyan működik a látás maga.

Bár figuratív helyett absztrakt, a látvány sosem távolodott el a valóságtól, az alkotás folyamatában pedig saját kísérletei is döntő szerepet játszottak. Egy időben előszeretettel használt vetítőgépet, a megvilágított üvegre komponált vonalstruktúrákból pedig kifejlődött op-art művészete, melynek köszönhetően világhírnévre tett szert.

Ez a korszak jelenti a VASARELY 120 dramaturgiai csúcspontját is: vibráló képeit valójában nem más, mint a tekintet aktiválja, miközben a látványos művek mögött szigorú rendszer és gondolatvilág rajzolódik ki.

Szín és forma nála egyenrangú, a tér illúzióvá törpül, miközben csak úgy tobzódnak a különböző anyagok – az erős vizuális hatásnak hála alkotásai rövidesen beágyazódtak a tömegkultúrába, és megkerülhetetlen tényezőivé váltak a divatnak, lakberendezésnek.

Még David Bowie „Space Oddity” című albumát is egy Vasarely-mű borítja! Ő pedig pontosan ezt szerette volna: ars poeticájával a művészet demokratizálására esküdött fel, és szentül hitte, hogy a művészet feladata, hogy megszínesítse a hétköznapokat.

Innovatív technológiai megoldásokkal az utcákra és az otthonokba költöztette műveit – a kiállításon azt is megtekinthetjük, hogyan díszítette fel egy porcelángyár portáját, sőt, szivárványos gyárakkal tarkított, színes város-álmát is megidézi a tárlat.

Vasarely évtizedekig munkálkodott azon, hogy minél színesebbek lehessenek a hétköznapjaink. Az inspiráló kiállítás pedig pontosan ezt adja a látogatóknak: egyedi élményeket, színeket, és ami a legfontosabb, vidámságot, melyet magunkkal vihetünk útravalóul a hétköznapokra.

A VASARELY 120 mellett a jubileumi évhez kapcsolódva a Magyar Nemzeti Galériában Kinetikus víziók. Nicolas Schöffer és Victor Vasarely dialógusban, a Neo Kortárs Művészeti Térben pedig a Vasarely Don’t Go Home című tárlatot is érdemes megtekinteni. A három kiállítás közös, kedvezményes árú belépővel is látogatható.

A VASARELY 120 című időszaki kiállítás 2026. augusztus 16-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban, 6800 forintos teljes árú, vagy pedig kedvezményes belépőjegy ellenében. Bővebb információ és jegyvásárlás a múzeum weboldalán ide kattintva érhető el.

Queen-rajongóknak is akad újdonság Budapesten:

A legendás frontember, Freddie emberi oldala kerül reflektorfénybe a Zene Házában

Megnyílt a Freddie Mercury életét bemutató kiállítás, Queen-rajongókként pedig nem volt kérdés, hogy ezt nekünk is látnunk kell.

Funzine

Május 1-jén megnyílt a régóta várt, Freddie Mercury életét bemutató kiállítás a Zene Házában, Queen-rajongókként pedig egy pillanatra sem volt kérdés, hogy nekünk is látnunk kell a komoly dallamtapadást kiváltó tárlatot. Vigyázat, erősen spoileres ajánló következik! (x)

A Queen-rajongók legnagyobb örömére végre megnyílt a Zene Háza és a World of Freddie közös tárlata, ami soha nem látott mélységben foglalkozik Freddie Mercury életével. Ahogy azt már a beharangozónkban is megírtuk, az időzítés nem véletlen, hiszen minden idők egyik legnagyobb ikonja idén lenne 80 éves, míg a Queen pont 40 éve adott koncertet Budapesten.

A színfalak mögött

Az már az első termekbe lépve egyértelművé vált, hogy a kiállítás mind a felvonultatott tárgyak mennyiségében, mind a megvalósítás minőségében felér a körülötte lévő felhajtással: a tárlat kilenc tematikus terme szép ívet rajzol Freddie életútjának, miközben az énekes több száz eredeti tárgyát nézhetitek meg testközelből.

A legnagyobb technikai bravúr viszont a narrációban rejlik. A kiállítás narrátora ugyanis nem más, mint Peter Freestone, Mercury személyi asszisztense, aki ugyan saját hangján, ám az AI segítségével immár magyarul szólal meg. Egészen hihetetlen érzés, ahogyan Freestone zökkenőmentes magyarsággal suttogja a fülünkbe Freddie titkait, miközben hangja továbbra is megőrzi eredeti karakterét.

Ha valaki mindezek ellenére is ódzkodna az AI használatától, menjen el a Freestone által tartott élő vezetések egyikére, ami garantáltan maradandó élmény lesz!

A kiállítás először az ikonikus frontember színpadi énjét mutatja be, majd folyamatosan haladunk Freddie belsőbb rétegei felé.

Ennek megfelelően az első szobákban a koncertek és a videoklipek kulisszatitkaiba leshetünk be, ahol rögtön ámulatba ejtenek a Bohemian Rhapsody és az I Want to Break Free kisfilmjeiből ismert jelmezek, kellékek és Freddie kultikus fellépőruháinak látványa, melyek között a magyarországi állomáson viselt híres dzseki is megtalálható.

Az 1986-os budapesti koncerttel természetesen külön fejezet foglalkozik. Az archív felvételek mellett megszólal Hegedűs László koncertszervező, Mihály György producer, valamint az előzenekar frontembere, Janicsák István is.

Személyes visszaemlékezéseik alapján beleláthatunk a fellépés lebonyolításának rejtelmeibe: megtudhatjuk például, mit keresett Brian May egy biatorbágyi kocsmában, de arra is fény derül, milyen technikai problémák merültek fel a produkció felvételei során.

A rocksztár, aki kimonókat gyűjtött

Ezt követően egyre mélyebbre áshatjuk magunkat Mercury magánéletébe, ahol a japán kultúra iránti rajongásától kezdve a macskái iránt érzett feltétlen szeretetéig mindent megtudhatunk róla.

Nem viccelünk: kedvenc kisállatai annyira fontos szerepet játszottak az életében, hogy velük külön terem foglalkozik, ami bizonyára nagy kedvence lesz a cicagazdiknak.

A kiállítás nem kerüli ki a Freddie által tartott partik és a klubestek témáját sem: többek között megnézhetjük azokat a laposüvegeket is, amiben az énekes kedvenc italát, a vodkát csempészte be azokba a bárokba, ahol kizárólag sört kínáltak a vendégeknek. Az ilyen apró, megmosolyogtató részletek teszik igazán emberivé a világsztárt.

A Garden Lodge hangulatát az eredeti bútorok és a felfoghatatlan mennyiségű antik tárgy teszik átélhetővé, amelyeket az énekes előszeretettel vásárolt meg magának és barátainak utazásai alkalmával.

Ezen a ponton meg kell említenünk a tárlat elképesztően kreatív megoldásait: Freddie legfontosabb lakhelyeibe szó szerint bekukucskálhatunk, ahol az egyik esetben például a táncoló frontember hologramja fogadja a kíváncsiskodókat.

Az interaktív elemek azoknak sem okoznak majd csalódást, akik nem rajonganak a digitális játékokért, hiszen legtöbbjük valóban hozzátesz az énekes karakteréhez.

Tiszteletteljes emlékezés

A kiállítás mélységét szintén jól mutatja, ahogyan a Freddie AIDS-diagnózisa utáni utolsó négy évével és halálával foglalkozik: a Barcelona és az Innuendo lemez felvételeiről szóló anyagokból egy végletekig elszánt, küzdő ember portréja rajzolódik ki, ami tökéletesen beleillik Freddie életfelfogásába.

A halálának végül egy visszafogott, de sokatmondó installáció állít emléket, amiről viszont nem is mondanánk többet: ha valami, hát ez a hidegrázós élmény maradjon meg meglepetésnek.

Bár ez a fejezet kétségkívül emlékezetes módja lenne látogatásunk lezárásának, a Zene Háza szerencsére megajándékozott bennünket még egy utolsó utáni teremmel, ami Freddie személyének és zenéjének felbecsülhetetlen hatásának állít emléket – hiszen pontosan tudjuk, hogy a legenda életműve halálával korántsem ért véget.

Talán felesleges azt írnunk, hogy Queen-rajongóknak kihagyhatatlan program a Freddie kiállítás, hiszen a legnagyobb fanatikusok bizonyára már jó előre megvették a belépőiket – nekik csupán azt tudjuk mondani, hogy valóban hiánypótló tárlat született, ahol még ők is tanulhatnak valami újat az ezerarcú művészről.

A Freddie – The Exhibition című időszakos kiállítás 2027. február 28-ig látogatható a Zene Házában. A tárlatra és a hozzá kapcsolódó programokra jegyet vásárolni ide kattintva, a helyszín honlapján tudtok.

Fedezzétek fel Freddie Budapestjét:

Freddie Mercury Budapestje: 7 hely, ahol a Queen tagjai beleszerettek a magyar fővárosba

40 éve koncertezett Budapesten a Queen, így felidézzük, hol jártak itt tartózkodásuk alatt az együttes tagjai.

Funzine

1974-ben olyan dolog történt Kínában, amiről a történészek még csak álmodni se mertek: egy csapat földműves hatalmas terrakotta hadseregre bukkant, mely tagjai évezredeken át őrizték Kína első császárának nyugalmát. A világ egyik leglátványosabb régészeti anyaga május 25-ig a Szépművészeti Múzeumban elevenedik meg – mi pedig az öröklét őreinek nyomába eredtünk, és az orientális utazást egyhamar biztosan nem felejtjük el.

Csin Si Huang-ti már 13 évesen beírta magát a történelemkönyvekbe – az i. e. 3. században került a hadakozó kínai királyságok egyikének trónjára, majd miután bekebelezte a Csin állam az összes többi fejedelemségét, Kína első császáraként soha nem látott magaslatokig emelte birodalmát. Az uralkodó mindent megtett, hogy elnyerje a halhatatlanságot: serényen fogyasztotta az „életelixírt”, mely többek szerint nem más volt mint higany – ma már tudjuk, hogy 50 évesen bekövetkező halála talán nem is volt olyan váratlan.

Terrakottába íródott az öröklét titka

Csin Si Huang-ti teste 56 négyzetkilométeres sírkertben lelt örök nyugalomra, melyen több százezer munkás dolgozott, 38 éven át. A sírkomplexum központi része máig feltáratlan, hiszen az uralkodó végső nyugalmának megzavarása sokak szerint kockázatos: ám életnagyságú terrakotta katonákat felvonultató hadserege a múlt században felszínre került, és máig csodájára járnak a világ minden tájáról.

A Sang-dinasztiához képest Csin Si Huang-ti idejében már mondhatni kegyesebbek volt a temetkezési szokások. Amikor a fejedelem elhunyt, a hozzá közel állókat nem ölték meg, hogy a túlvilágon is biztosítsák az uralkodó kényelmét, hanem agyagból és bronzból formálták meg az élet különböző szegmenseit megidéző alakokat. Ebből a terrakotta hadseregből érkezett most nyolc eredeti példány Budapestre, Senhsziből, Kína egykori fővárosából.

A harcosok készítői ügyeltek rá, hogy mindegyik szobor hűen tükrözze a különböző népcsoportok attribútumait, hiszen akkoriban számtalan etnikum keveredett a birodalom területén.

Sőt, a terrakotta katonák mindegyikének más és más arckifejezést szántak – bár testük megegyezik, a kínaiak hite mentén rendkívül fontos volt, hogy az arcok között ne találjunk egyformát. A gyalogosok hajviselete a hadseregben elfoglalt pozíciójukat tükrözi, a császári kocsihajtó felajzott szerszámíja pedig tettrekészségüket hivatott bizonyítani.

Nézzétek meg videós összefoglalónkat a kiállításról:

@funzine

Ti láttátok már Az öröklét őrei kiállítást a @Szépművészeti Múzeum -ban? 👀✨ Nem érdemes kihagyni! 😍 #kína #történelem #kultúra #kiállítás #funzine

♬ Chinese musical instruments cinematic of towns and fields(1329013) – GlanZauber

Az alkotás során saját találmányukat, a lakkozás művészetét is bevetették, és természetes pigmentekkel színessé tették a hadsereget. Az évszázadok során a festékréteg persze megkopott, ám egy bravúros megoldásnak hála a Szépművészetiben eredeti, színpompás mivoltukban is megtekinthetjük a katonákat.

Olvassátok el KULT.EXTRA cikksorozatunk többi részét is >>

Keleti kincsek és őrző-védő sárkányok

Nem Csin Si Huang-ti az egyetlen, akinek terrakotta örökségét megtekinthetjük a tárlat során – Kína aranykorából, a Han-dinasztia uralkodóinak mauzóleumaiból is akad pár látnivaló. A Han-korban az öt (!) égtájhoz már szimbólumállatokat – tigris, zöld és sárga sárkány, főnix, teknős – is rendeltek, amely megjelenik a díszítő művészetben is. Az agyagkatonák pedig már jóval kisebbek voltak, és a kiállítás során ruhátlanul láthatjuk őket, mert eredetileg hagyományos öltözetet kaptak, amely mára már elporladt.

Lehetséges, hogy sok kincs vált sírrablók martalékává, ám az elmúlt évtizedekben rengeteg történelmi kuriózum került elő az árkokból: mindennapi élethez és temetkezési rituálékhoz szükséges tárgyak, jádekorong, és még két komplett harci kocsi 1:2 kicsinyített mása is, melyeket eredetileg reprezentációs célból országjárásra használtak.

Utóbbi a feltáráskor megsérült, így nemes másolatát tekinthetjük meg a múzeumban – érdemes alaposan szemügyre venni a kocsikat húzó lovakat, melyek tartása valóságos művészetnek számított akkoriban a Kínai Birodalomban.

Míg a kiállítás egy szellemfallal indul, mely a Kui sárkányt megidézve, ártó lelkeket távol tartva igyekszik végtelenné tenni a boldogságot, úgy az utazás egy jókívánsággal zárul – 10 ezer évig tartó boldogságot kívánnak a látogatóknak. Reméljük, azalatt még sok ilyen fantasztikus kiállítást is megtekinthetünk majd!

Az öröklét őrei – az első kínai császár agyagkatonái című időszakos kiállítás május 25-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban, a tárlatról bővebb információ ide kattintva érhető el.

Óbudán kortárs alkotások várnak rátok tavasszal:

Nem mindennapi témákat feszegető tárlatok várnak Óbuda népszerű galériájában

Ha egy izgalmas és úttörő témákat bontogató kulturális programra vágytok, irány az Óbuda szívében található Budapest Galéria!

Funzine

Ha egy izgalmas és úttörő témákat bontogató kulturális programra vágytok, irány az Óbuda szívében található Budapest Galéria, ahol három különböző, de egyaránt bravúros kiállítás is vár, amiket mi most az elsők között fedezhettünk fel.

Az épület történetét bemutató állandó kiállítás mellett február 13. és május 3. között két figyelemre méltó időszaki tárlat várja a látogatókat: a HINTS Institute for Public Art kiállítás középpontjában a 2000-es években működő művészeti kollektíva áll, a Flottilla – Jelöletlen jelölő tárlat pedig egy egészen izgalmas, ritkán bemutatott világba kalauzol el.

HINTS Institute for Public Art: Előre a meglepetésekkel teli hétköznapokért!

A galéria kiállításainak felfedezését az emeleten található tárlattal kezdtük, ahol a 2001 és 2010 között Budapesten működő HINTS Institute for Public Art munkássága kerül bemutatásra, ami egy többségében nőkből álló művészeti kollektíva volt.

A csoportosulás a kétezres évek Magyarországán úttörőnek bizonyult olyan szempontból, hogy tagjai az intézmények falain kívül merészkedve, a nyilvános térbe való belépéssel a képzőművészet mindennapiságát, hozzáférhetőségét hangsúlyozták. Alapelveik többek között az újrahasznosítás, a játékosság, a közösségiség és a részvételiség voltak, amelyek egytől egyig visszaköszönnek a kiállított művekben, sok esetben interaktív elemekkel kiegészítve.

A termeket bejárva izgalmas betekintést nyerhetünk a HINTS és ezáltal a 2000-es évek magyarországi képzőművészetben rejlő lehetőségeibe, a kiállított tárgyak által pontos képet kapunk az alkotók művészi hitvallásáról, a velük készült videóinterjúk során pedig megismerhetjük, hogy a kollektíva egykori tagjai jelenleg mivel foglalkoznak.

Flottilla – Jelöletlen jelölő: Nunkovics Róbert kiállítása

A földszinti kiállítótérben egy nem mindennapi történet részleteibe kapunk betekintést, hiszen Nunkovics Róbert egy különleges világba, az egykori újpesti Petőfi laktanya mindennapjaiba kalauzol el. A laktanya sokáig Budapest egyik elfeledett, átmeneti tere volt: egy elzárt katonai objektum, amely a múlt dicsősége és a jövő lakópark-ígérete között rekedt meg.

A terület egykor a Honvéd Folyami Flottilla bázisa volt, egy legendás, elit katonai alakulaté, amely a Duna és a Balaton hajózhatóságáért, aknamentesítéséért és katasztrófavédelmi feladatokért felelt. A Flottilla 2001-es megszűnésével egy különleges katonai világ zárult le, amelynek emlékei a kiürült épületekkel együtt a publikum előtt titokban maradtak.

Ezt törte meg Nunkovics Róbert, aki graffitisként érkezett a Petőfi laktanya romjai közé, majd egy elfeledett klubszobában rábukkant Jakab László tiszthelyettes pirográfiáira. A személyes emlékek a volt flottillásokkal készült interjúkon, hangfelvételeken és videókon keresztül elevenednek meg, a megható jelenetekkel pedig könnyen átérezheti a látogató a szabadság, a veszély és az összetartozás élményét.

A kiállítás végül önreflektív módon zárul: az alkotó saját történetével is belép ebbe a kollektív emlékezetbe, összekötve a rejtőzködő graffitis és a láthatóvá váló képzőművész szerepét.

Lajos utca 158. – Mészárszéktől a galériáig: Állandó épülettörténeti kiállítás

Látogatásunk utolsó állomása a sok év után újra megtekinthető föld alatti PINCE kiállítótere volt, ami az állandó épülettörténeti kiállításnak ad otthont. A kifejezetten izgalmas térben mindent megtudhatunk Óbuda legrégebbi, középkori házáról, aminek falai sok mindent láttak már mire a kortárs művészet befogadóhelye lett.

Az épülettörténeten túl a ház különböző korokban betöltött funkcióira is fény derül: volt itt a középkorban mészárszék, majd a török kor után a Zichy család uradalmi „Serfőzőháza” is.

A kiállításokról bővebb információ a Budapest Galéria weboldalán ide kattintva érhető el.

Olvassátok el KULT.EXTRA cikksorozatunk többi részét is >>

Fedezzétek fel a főváros ingyenes tárlatait is:

5 ingyenes kiállítás Budapesten, amit vétek lenne kihagyni idén februárban

Ingyenes, időszaki kiállításokat gyűjtöttünk nektek egy csokorba, ahova érdemes lesz ellátogatni a következő hónapokban Budapesten.

Funzine

Idén decemberben varázslatos kaland veszi kezdetét a musicalek újdonsült fellegvárában: az Álomutazó futurisztikus, mégis szívmelengető története az egész családot az Erkelbe csábítja, hogy megmutassa, semmi sem lehet fontosabb az álmodozásnál.

A december 19-én debütáló Álomutazó kapcsán Csonka Andrással beszélgettünk, aki a mesemusicalben Nagyokos robotjelmezét ölti magára – és már alig várja, hogy a többi szereplővel együtt minél többek arcára csalhasson mosolyt az ünnephez közeledve.

Sztárdömping egy futurisztikus csodavilágban

„Látványos, szórakoztató, ugyanakkor fontos gondolatot is tolmácsol” – így foglalná össze a népszerű színész, mire is számíthatunk a darab kapcsán. Juronics Tamás rendezése korábban már több budapesti játszóhelyen is nagy sikert aratott, az Álomutazó bárányfelhős mesevilága idén télen pedig az Erkel deszkáira költözik. A visszatérő szereplőkhöz – Stohl Andráshoz és Szabó Győzőhöz – ezúttal olyan művészek csatlakoznak, mint Nagy Sándor, Vágó Bernadett, Puskás-Dallos Péter és Boglárka, Serbán Attila és Auksz Éva – a teljesség igénye nélkül.

Csonka András szerint a megújult Erkel Színház ideális otthon az Álomutazó számára, hiszen megfelelő mérettel rendelkezik a látványvilág kibontásához, mégis emberközeli, a szereplők igazán közel kerülhetnek a nézőkhöz. A december 19-i premier pedig új színnel bővíti az Erkel palettáját, hiszen ez lesz az első családi musical a repertoárban!

Mesterséges intelligencia vette át az irányítást

„Az Álomutazó tulajdonképpen megelőzte a korát, hiszen a darabban mindent a mesterséges intelligencia irányít. Már nincs álom, nincs alvás, nincs rá idő. Ez egy sokkal ridegebb világ, ahol mindenki csak a teljesítményért és a hatékonyságért él… borzalmas!” – fogalmazott a robotembert alakító színész.

És ha már mesterséges intelligencia: az Erkel valóságos mérföldkövet tett le színházi innováció tekintetében, hiszen elsőként készített el szereposztás-bejelentő kisfilmet MI segítségével. Ez tökéletesen illik az Álomutazó fantáziavilágához, melyben mesterséges intelligencia uralja az élet minden pillanatát, és még a pislogás is hatékonyságellenes bűntettnek számít.

Szerencsére ott van Tomi és a Bárány, akik együttes erővel bebizonyítják, hogy igenis szükség van az álmodozásra – na meg egy pihe-puha ágyra, egy bögre mézes tejre és egy kis lelassulásra. A két jóbarát nem csak a világot szeretné helyrerázni: a kaland során Tomi vágyai és félelmei is felszínre törnek, a kisfiú leghőbb vágya pedig nem más, mint hogy karácsonykor újra együtt lehessen a család.

Szívmelengető üzenetek, nem csak karácsonyra

„Hinni kell az álmokban: ezt kínálja a darab megoldásként. A történet a karácsonyhoz kapcsolódik, de az egymásra figyelés, az, hogy együtt legyen a család, utána is nagyon fontos. Rakonczai Viktor és Orbán Tamás slágergyanús dalainak, a csapatnak, a tehetséges gyerekszereplőknek, a látványos koreográfiának köszönhetően pedig minden adott hozzá, hogy az Álomutazó ne csak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is szórakozást nyújtson” – fogalmazott Csonka András.

Ami pedig Nagyokost illeti, számára semmi sem fontosabb a racionalitásnál, a figyelemnél és a precizitásnál… kivéve egy dolgot. Az, hogy milyen különös hobbi képes még egy robot szívét is megdobogtatni, december 19-én kiderül az Erkel Színházban!

Az Álomutazóról bővebb információ az Erkel Színház weboldalán ide kattintva érhető el.

Olvassátok el KULT.EXTRA cikksorozatunk többi részét is >>

Friss csavart kapott egy örök kedvenc:

Zenés lélekszárnyalás álom és valóság határán: Így még sosem láttuk Vörösmarty klasszikusát  

Rappelő tündérek és Z generációs hősszerelmesek, mesebeli-kortárs jelmezekben: Csongor és Tünde megújulva tér vissza a Nemzeti színpadára!

Funzine

Majdnem egy évtized telt el azóta, hogy Vidnyánszky Attila színre vitte Vörösmarty klasszikusát, így a rendező újra elővette drámairodalmunk remekművét, hogy friss nézőpontból mutassa meg a fiataloknak: a Csongor és Tünde ma is jóval több egy kötelező olvasmánynál.

A premierhez közeledve betekintést kaptunk az előadás próbafolyamatába, a Tündét alakító színésznő, Battai Lili Lujza pedig azt is elárulta, milyen különlegességekre számíthatnak a nézők a november 28-i bemutatót követően. 

Mese és valóság találkozása a 21. században 

„Én is láttam gimnazistaként az előadást, és sosem gondoltam volna, hogy játszani fogom ezt a szerepet” – meséli boldogan Lujza, aki két éve öltötte magára először a tündérjelmezt. Rajta kívül számtalan diák tekintette meg a Nemzeti Színház 2016-ban debütált Csongor és Tünde adaptációját, a társulatot pedig egyre jobban foglalkoztatta a kérdés: vajon elér a fiatalokhoz az előadás mondanivalója?

Ezért hát az alkotók nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint hogy a darabot újragondolják, napjainkba ágyazzák és rapszövegekkel, megzenésített versekkel tűzdeljék. A rendhagyó dallamokat Szarka Tamás jegyzi, a Kossuth-díjas zeneszerző pedig Vörösmarty eredeti szövegét meghagyva gondoskodott róla, hogy „guruljon a nóta”. 

A szövegkönyv mellett a színpadkép is azért felel, hogy minél inkább azt érezhessük: ez bizony itt és most játszódik. A történet Csongor szobájából indul – ami pontosan úgy néz ki, ahogy azt egy kamaszfiútól „elvárnánk” –, Fejes Szabolcs díszletében pedig fontos szerepet játszik az ablak, mely elénk tárja a várost, ahonnan aztán átlépünk a párhuzamos tündérvilágba.

„Csongornak valamiért foglalkoznia kell ezzel az anyaggal, ül otthon a laptopja előtt, írja, hogy mi ez, ki, mikor és miért írta… aztán beleálmodja magát a történetbe” – fogalmazta meg Lujza a drámai alaphelyzetet.  

Pillantsatok be a kulisszák mögé és a próbafolyamatba:

@funzine

Úgy jártuk be a Nemzeti Színházat, mint még soha! 🎭 @Nemzeti Színház #nemzetiszinház #kultura #csongoréstünde #funzine #funzinebudapest

♬ الصوت الأصلي – Mostafa khafagy Videographer

Rappelő álmodozók és éteri lények közt köttetett szerelem 

Juhász Péter Csongorjának ezúttal is hosszú utat kell bejárnia ahhoz, hogy megtalálja a boldogságot, a gonosz Mirígy pedig mindent elkövet annak érdekében, hogy ezt megakadályozza – de Katona Kinga elementáris erejű boszorkájának jelenetei annyira látványosak, hogy valójában nem is bánjuk. 

A darab során szépen lassan kirajzolódik, hogy az imádott lény, Tünde, amennyire éteri, pont ugyanannyira emberi is, és hogy egy mese éppen annyira elgondolkodtató tud lenni, mint a valóság.  

De mit is jelent a „tündeség”? Battai Lili Lujza szerint valami egészen különlegeset.

„Tünde az egyik legmegfoghatatlanabb karakter mind közül. Egy misztikus lény, egy tündér, ő maga a szerelem. Az egyetlen értelme a teremtésnek a szeretet és az őszinte kapcsolódás. Én ezt keresem és ezért adom fel akár az örök életet is.” 

Vidnyánszky Attila szerint az alapműveket nem elég játszani: újabb és újabb formában kell őket műsorra tűzni. Rendezése ezúttal arra a derűre fókuszál, melyet a Berzsenyi Krisztina mesebeli-kortárs jelmezeibe öltözött kisebb-nagyobb szereplők is hűen tükröznek – Ilma, Balga, Kalmár, Fejedelem, Tudós, Ledér és az Éj Királynője szerepeiben fiatal színművészek lépnek színpadra, akik az idei évadban csatlakoztak a Nemzeti Színház társulatához.  

Vörösmarty klasszikusa november 28-án tér vissza a Nemzeti Színház deszkáira – megújulva, de továbbra is lelkünk legmélyebb húrjain játszadozva. 

Az előadásról bővebb információ és jegyvásárlás a Nemzeti Színház weboldalán, ide kattintva érhető el.

Olvassátok el KULT.EXTRA cikksorozatunk többi részét is >>

Családi kultúrprogramokból sem lesz hiány:

Kultúra kicsiknek: 10 varázslatos családi program Budapesten az év végéhez közeledve

A főváros az apró kultúrabarátoknak novemberben és decemberben is tartogat izgalmakat: íme, a legjobb családi programok a művészet jegyében!

Funzine

A császárné, akinek élete a mai napig rabul ejti a szíveket

Megindító jelenetek, kultikus dallamok, a bécsi palota pompája, és egy hősnő, akinek szabadság iránti vágya nem ismer határokat… az Elisabethet nem véletlenül tartják a musicalirodalom egyik legkiválóbb alkotásaként számon. Az előadás, mely Sisi tragikus sorsát dolgozza fel, a bécsi Theater an der Wien színpadán debütált 30 évvel ezelőtt, azóta pedig már számtalan országban okozott felejthetetlen élményeket a közönségnek.

A cselekmény történelmi eseményeit az emberi lélek rezdülései teszik igazán egyedülállóvá – na meg persze Michael Kunze zseniális szövegkönyve és Sylvester Levay zenéje. Az Elisabeth egyszerre tárja elénk Sisi rendkívül árnyalt, érzelmes oldalát, feszegeti a szerelem és a veszteség örökérvényű kérdéseit, miközben a darab minden egyes jelenetét beárnyékolja egy hátborzongató karakter hol fenyegető, hol szenvedélyes, néhol már-már szerelemmel átitatott jelenléte: a Halál.

Ő az, aki egészen új megvilágításba helyezi a császárné alakját és örökségét, neki köszönhetjük, hogy a történet elejétől a végéig érezzük, az események egészen sorsfordító végkimenetel felé sodornak bennünket.

Olvassátok el KULT.EXTRA cikksorozatunk többi részét is >>

Tragikus sorsok, kultikus betétdalok és hányattatott előkelőségek világa

Sokan úgy tartják, az Elisabeth semmihez nem fogható sikerének titka a történelmi események és a személyes sorsok egyedülálló összefonódásában rejlik. Szente Vajk pedig egy egészen egyedülálló megoldással gondoskodik róla, hogy mindezt most még parádésabb kivitelezésben tekinthessük meg: a rendező kettéválasztotta Sisi életszakaszait, és külön szereplőt szánt a fiatal és az érett Elisabeth megformálására.

Két próba között sikerült elcsípnünk a felnőtt Sisit – Bori Rékával váltott szereposztásban – megformáló Vágó Bernadettet, aki széles mosollyal és végtelen lelkesedéssel mesélt nekünk a készülő produkcióról.

„Hús-vér embereket nagy megtiszteltetés játszani, megelevenedik a történelem… és nagyon érzelmes, erős Elisabeth születik meg bennem” – fogalmazott Bernadett, aki ráadásul nem is először ölti magára a császárné ruháját. A színésznő 2007 után, immár a megújult Erkel színpadán, Szente Vajk bravúros rendezése mentén kelti életre az ikonikus hősnőt.

A címszereplő már alig várja, hogy megformálhassa a karaktert: a szívfacsaró jelenetekben gazdag előadás rétegeinek kibontásában hatalmas segítséget nyújt számára a rendező és a teljes Erkel-család.

„Egy ilyen csapattal szárnyalni fogunk!” – lelkesedik Bernadett, mi pedig már alig várjuk, hogy október 3-i premiert követően szemtanúi lehessünk ennek a musicaltörténelmi kuriózumnak!

Udvari pompa és a zenés színház krémje az Erkelben

Az ikonikus szerepeket valóban a hazai zenés színházi élet legnagyobbjai keltik életre. Vágó Bernadett és Bori Réka Sisijének fiatalkori énjét Kovács Gyopár és Pásztor Virág is megeleveníti, a császárné oldalán pedig Puskás Pétert és Cseh Dávid Pétert láthatjuk Ferenc József szerepében. Koltai Nagy Balázs ismét felölti a Halál jelmezét, ezúttal Veréb Tamással kettős szereposztásban, míg a gyilkos tőrt Ember Márk és Serbán Attila döfi Sisi szívébe, Luigi Lucheniként. Az Erkel színpadán Szinetár Dórát Zsófia főhercegnőként láthatjuk, míg Rudolf főherceget Braga Nikita kelti életre.

Szente Vajk rendezésében sok-sok kiváló színész mellett ráadásul még Szabó P. Szilveszter, Auksz Éva és Trokán Péter játékát is élvezhetjük.

Októberben a 3-i bemutatót követően még 7 alkalommal dobogtatja meg a zenés színház szerelmeseinek szívét az Erkelben Sisi története. Már nem kell sokat várni, és az Elisabeth megindító dallamai végre a musicalek újdonsült fellegvárában is felcsendülnek!

Bővebb információ és jegyvásárlás az Erkel Színház weboldalán, ide kattintva érhető el.

Történelmi kalandozáshoz is van programötletünk:

Történelmi időutazásra hív Budapest legújabb élménykiállítása

Egyedülálló látványvilággal nyílt meg Budapest új immerzív élményközpontja a belváros szívében.

Funzine

Fantasztikus kaland vette kezdetét a Magyar Zene Házában: a városligeti hangerdő LISTEN. – Zenei utazás a világ körül című időszaki kiállítása lenyűgöző dallamok és történetek segítségével kalauzol végig bolygónkon. Az interaktív időkapszula igénybe veszi az összes érzékszervünket, hogy megmutassa a Föld lüktető, élő kultúráját – és persze azt, hogy milyen sokszínűek is vagyunk mi, emberek.

A Magyar Zene Háza immerzív zenei utazását egy dokumentumfilm hívta életre: a kiállítás a The Listen Project több mint 30 országban, 10 éven át forgatott jelenetei alapján született meg. Te mit tennél egy időkapszulába, amit ezer év múlva fognak kinyitni? – tették fel a kérdést több mint 100 művésznek, akiknek inspiráló válaszait most a Magyar Zene Házában is hallhatjuk.

Örömteli ünnepek, magányos pillanatok, fontos mérföldkövek – bár különbözünk, a zene közös kapocsként szövi át életünk mozaikjait. Az interaktív kiállítás termeiben olyan előadók történetei és hangjai csendülnek fel, mint Sebestyén Márta, Carminho, Boban és Marko Marković, a Parno Graszt vagy Ivan Duran.

A kulturális kalandozásban a zene megélése is fontos szerepet kap, mely legtermészetesebb, zsigereinkből jövő megtestesülése a tánc. Ez persze nemcsak a kiállítóterem falairól köszön vissza: a LISTEN során magunk is elsajátíthatjuk különböző népek kedvenc tánclépéseit.

Olvassátok el KULT.EXTRA cikksorozatunk többi részét is >>

Életre szóló utazás vár arra, aki figyel

A figyelem a kommunikáció alapja – hirdeti a LISTEN. Aki pedig ezt megfogadja, garantáltan felejthetetlen élményekkel gazdagodik a Magyar Zene Házában, miközben képzeletbeli távcsövével messzi vidékek horizontját is megpillantja.

A kiállítás során karnatikus zenén át bontakozik ki az ezerarcú India ritmusa, Kréta partjain líraszóval átszőtt görög népzene mámorít, az Egyenlítő mellől pedig afrikai táncosok pörgős mozdulatai ejtenek ámulatba.

Északra kalandozva sarkvidéki tündérek zenéje is felcsendül: megismerhetjük Európa egyik legrégebbi zenei hagyományát, a joik különleges torokéneklése két skandináv művésznő interpretációjában kel életre. Sőt, azt is láthatjuk, ahogy az álomszerű izlandi muzsikának még a szélsőséges időjárás sem szabhat gátat!

Magyarország zenei palettáját is nagynevű művészek képviselik a The Listen Project képkockáiban és a kiállítótermekben – lencsevégre kapták a világhírű virtuózt, Lajkó Félixet, aki még otthonába is betekintést engedett. Az egyedülálló sorozat első epizódja ráadásul hazánkban forgott, magyar stábtagok közreműködésével!

Egy kis ízelítő a zenei csodavilágból:

@funzine

Öveket bekapcsolni: a Magyar Zene Háza legújabb időszakos kiállítása téged is a valaha volt legizgalmasabb zenei utazásra invitál! LISTEN. – Zenei utazás a világ körül, egészen augusztus 31-ig.✈️🎶 @magyarzenehaza #magyarzenehaza #kiallitas #kultura #zene #funzine #funzinebudapest #funzinemagazin #funzinemedia

♬ Little Things – Adrián Berenguer

A tárlat audiovizuális elemek mellett érdekes tárgyakat, hangszereket is felsorakoztat: láthatunk jemeni csörgődobot, a tradicionális grúz étkezés kellékeit és flamencóhoz használatos cipőt is. Utóbbi még nekünk is jól jöhet, hiszen az interaktív élményben fontos szerepet kap a tánc: a táncoslábúak flamencót lejtve élhetik át a hamisíthatatlan andalúz életérzést.

Elsöprő dallamok, tűzön-vízen át

A sokszínű hagyományok tengerek, hegyek és Földünk – néhol szakrális – elemei mentén kalauzolnak végig bennünket az akusztikai élményen.

A kulturális kavalkád persze nem lenne teljes női energiák nélkül: a kiállítás egyik fénypontja, amikor Veronika Povilioniene litván népzenész nőtársaival együtt, az asztal körül énekel az egyik felvételen. A LISTEN. fejezeteiben természetesen a férfiak is fontos szerepet kaptak, az ő történeteiket többek között a szárd barbárok természetközeli hangzásvilága tükrözi vissza, a Tenores de Bitti férfikórusa által.

A kiállítás során bepillantást nyerhetünk 10 év szenvedélyes munkájába, kreatív energiák találkozásába, különböző vidékek ünnepeibe, érzelmi mélységekbe és magasságokba – magába az életbe, a zenén keresztül.

A LISTEN. – Zenei utazás a világ körül tárlatán augusztus 31-ig fedezhetitek fel a különböző kultúrák és a zene határtalan szépségét. És ti mit tennétek egy időkapszulába, amit ezer év múlva fognak kinyitni?

Bővebb infó és jegyvásárlás >>

Történelmi kalandozáshoz ajánljuk:

Történelmi időutazásra hív Budapest legújabb élménykiállítása

Egyedülálló látványvilággal nyílt meg Budapest új immerzív élményközpontja a belváros szívében.

Funzine

Történelmi korok közt utazó lifttel, egyedülálló látványvilággal és újgenerációs technológiai megoldásokkal nyílt meg Budapest legújabb immerzív élményközpontja, a Time Machine Budapest a belváros szívében.

A nyüzsgő belvárosi forgatagból szakítja ki a látogatókat a Time Machine Budapest vadiúj élménykiállítása, amelyen a főváros történetének legfontosabb eseményei elevenednek meg ezelőtt soha nem látott vagy hallott formában.

Körülölel a történelmi kaland

A Twentysix Budapest városi dzsungelével egy épületben, balkéz felé hagyhatjuk magunk mögött a Király utca pörgését és ereszkedhetünk le a múltba. A gyengén megvilágított földalatti kiállítótérben hét történelmi kor részesei lehetnek az érdeklődők, melyeket VR- és AR-technológia, audiovizuális effektek és korhű díszlet segítségével tárnak a látogatók elé.

Az évszázadok közt ingázó liftből kilépve egy XIX. század végi szivarszobában találjuk magunkat, ahol a kor nagyjai éppen Budapest városának létrejöttét tárgyalják. A beszélgetésbe privát túravezetőnk, az Időutazó (Vass György színművész) is bekapcsolódik, aki végigkalauzolja a látogatókat a magyar történelem meghatározó eseményein, hogy segítségükkel felderítse családi ereklyéinek különös sorsát.

A közös időutazás alatt megfordulunk a frissen átadott Kisföldalatti egyik metrómegállójában, téli hóesésben gyalogolhatunk át a budapesti gettó utcáin, tanúi lehetünk, ahogy Nagy Imre rádióbeszéde közben találat éri a pesti srácok menedékhelyét, majd a kommunista panelrengeteg közepén két ügynök ered egy disszidáló magyar család nyomába.

Olvassátok el KULT.EXTRA cikksorozatunk többi részét >>

Feltárul Budapest múltja

A rendhagyó történelmi kaland során ismert hazai színészek is fel-felbukkannak a különböző helyszíneken, akár egy holografikus vetítés alkalmával, akár történelmi karakterek hangját kölcsönözve, ami még sokszínűbbé és személyesebbé teszi az élményt.

A kiállítás megálmodói Máté Xénia és Kovács Levente, akik szorosan együtt dolgoztak egy csapat történésszel, hogy a minden érzékszervre ható történelmi élmény hiteles tudjon maradni. Az alkotók bíznak benne, hogy nemcsak a Budapestre látogató külföldi turistákat tudják megszólítani a kiállítással, hanem új perspektívában mutathatják meg a magyar történelem fontos mozzanatait a hazai közönségnek is. Különösen várják a bejárásokra az iskolai csoportokat, hogy a jövő generációinak érdeklődését is felkeltsék a modern múzeumi megoldásokkal.

Hasznos infók

Az egyes termeken audio guide vezet végig, valamint az Időutazó egyik segítője gondoskodik a látogatók zavartalan kikapcsolódásáról. A történelmi túra másfél órás, és egy turnusban maximum 15 fő vehet részt rajta. Dél és 18:30 között félóránként indulnak a bejárások, melyekre a Time Machine Budapest honlapján tudunk időpontot foglalni. Az élménykiállításra iskolás csoportokat is szeretettel várnak.

A vezetett túrák jelenleg magyar nyelven zajlanak, de hamarosan angolul, németül és spanyolul is elérhetőek lesznek.

Bővebb infó és időpontfoglalás >>

Fedezzétek fel Budapest titkos múzeumát:

Titkos múzeum nyílt a Kazinczy utca egykori, legendás mulatójában

Egy váratlan helyszínen, a Mika Tivadar Mulató egykori pinceklubjában nyílt meg a város legtitkosabb kamarakiállítása.

Funzine

A zenegyűlölő 2.0, 3.0 

Márciusban és júniusban is szimfonikus zenei stand-up hív a klasszikus zene megismerésére Janklovics Péter humoristával és a Danubia Zenekarral. Március 29-én az Erkel Színház ad otthont az Opera-sokk nevű eseménynek, melynek keretében A Zenegyűlölő visszatér, és ezúttal az operába (nem) látogat el. Valószerűtlen, erőltetett történetek, ósdi díszletek, érthetetlenül éneklő korpulens dívák – miért jó egyáltalán operát hallgatni? Ezúttal ennek eredhetünk nyomába a humoristával. Június 23-án, a programsorozat zárórészében a filmzenék esnek áldozatául Janklovics Péter humorpörölyének a Budapesti Kongresszusi Központban. 

Bővebb infó >>

Pastorale 

A Szent István Filharmonikusok családi előadássorozata áprilisban, májusban és júniusban is két-két délután csábítja minőségi időtöltésre a család minden tagját a Pesti Vigadóba. Április 5-én és 6-án Rossini Hamupipőke-operáját hallgathatják meg az érdeklődők, míg május 24-25-én Kőrösiné Belák Erzsébet és tanítványai páratlan zongoraestjének lehetünk tanúi. Az évad zárásaként, június 21-22-én a Purcell Kórus csatlakozik a filharmonikusokhoz, hogy Joseph Haydn Az évszakok című oratóriumának részleteivel közösen varázsolják el a közönség soraiban ülőket. 

Részletek >>

Landventure 

A Landventure városi nyomozós játékainak köszönhetően izgalmas küldetéseken vehetünk részt, miközben felfedezzük Budapest, Pécs, Balatonfüred, Szeged, Szentendre és Esztergom rejtett kincseit. Akár egy szabadtéri szabadulószobában, közösen oldhatjuk meg a rejtélyeket, és új szemszögből láthatjuk a város legikonikusabb részeit. 18 különböző küldetés vár ránk, amelyeket rugalmasan, a nap bármely szakában játszhatunk, csak egy okostelefonra van szükségünk. Tökéletes program helyieknek és belföldi turistáknak egyaránt, garantált szórakozással és maradandó élményekkel. 

Részletek >>

Light Art Museum 

A Light Art Museum “Phantom Vision – Az érzékelés mélyáramlatai” című fényművészeti kiállítása az érzékelés, az álmok és a rejtett természeti jelenségek titkos birodalmába kalauzolja el a látogatókat. A június végéig nyitva tartó kiállításon a technológia, a tudomány és a művészet határmezsgyéjén egyensúlyozó alkotásokat vehetünk szemügyre a Hold utcai Vásárcsarnok műemlék épületében. A kétezer négyzetméteres térben közel 40 mű található, melyek között több olyan külföldi sztár munkája is helyet kapott, amellyel először találkozhat Magyarországon a közönség. 

Bővebb infó >>

Élménybeszámolónk a Light Art Museum látványos kiállításáról:

Körülölel a fényművészet Budapest új, rejtett világokat feltáró kiállításán 

“Phantom Vision” címmel nyílt meg szeptember elején a Light Art Museum új fényművészeti kiállítása.

Funzine

Hangdóm 

Január közepén a Magyar Zene Házának egyedülálló élményt kínáló mozija még korszerűbb változatban nyitotta újra kapuit. A legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki megtalálhatja itt a kedvére való programot, hiszen az immerzív moziterem kínálatában természetfilmek és animációk, nagy sikerű, kísérleti filmek éppúgy szerepelnek, mint maradandó élményt nyújtó vetítések. A félgömb alakú vászonra készített, körülbelül félórás alkotásokat hétfő kivételével a hét minden napján, több időpontban megtekinthetjük. 

Részletes műsor >>

Ezt a kiállítást sem érdemes kihagyni idén tavasszal:

Ultramodern fényszobrokkal és látványos műalkotásokkal vár Budapest új, ingyenes kiállítása

Felforgatja a főváros művészeti életét a Virág Judit Galéria legújabb, egyszerre korszakalkotó és friss tárlata, mely ráadásul ingyenesen látogatható.

Funzine