A tavaly felújított, elbűvölő épület nemcsak azért jelentős, mert a magyar szecesszió egyik legékesebb budapesti példája, hanem azért is, mert falai számos történetet rejtenek.
A kétemeletes épület már az utcán sétálva is rögtön kitűnik a többi közül, hiszen kiugró erkélyeivel és a homlokzatot díszítő egyedi mintákkal rögtön magára vonzza a tekintetet. A ház a magyar szecesszió egyik leghíresebb építészének, Medgyaszay István inspirációja alapján készült el, így az ő védjegyének számító virágmotívumok köszönnek vissza rajta.
Az épület pár tulajdonosváltás után 1903-ban került Lustig Ignác minisztériumi képviselő és felesége tulajdonába, akik rögtön el is kezdték kiadni a kifejezetten modernnek és újszerűnek számító épület lakásait. Az épületben több egyszobás garzont és négy darab erkéllyel rendelkező kétszobás lakást is ki lehetett bérelni, jó elhelyezkedése és az 1910-es bővítése után pedig hamar minden lakás bérlőre talált.
Az ekkor beköltözők még nem is sejtették, hogy az épület hamarosan visszatérő téma lesz az újságok hasábjain, az ide kapcsolódó bűnügyi esetek miatt.
Az első hátborzongató esemény, egy gyilkossági kísérlet volt 1911-ben, ami egy itt élő könyvelő, Oppenstein Vilmos kislánya felé irányult. A férfi az egyik reggel csúnyán leszidta fiatal cselédlányát, Schulz Máriát, aki bosszúból marólúgot kevert a férfi kislányának reggeli tejébe.
Szerencsére, a kislány édesanyja gyanút fogott, mert furcsa színűnek találta az italt, majd miután belekóstolt, hamar beigazolódott, hogy feltevése helyes volt, hiszen rögtön megmarta nyelvét a méreg. A rendőrség hamar letartóztatta Máriát, ő azonban egész végig tagadta, hogy ilyen aljas tervet eszelt volna ki.
Nem sokkal később, 1927-ben egy újabb bűntény miatt került be a ház a köztudatba, ugyanis a több budapesti lakást kirabló Krausz Gábor a Retek utcai épület egyik emeleti lakását is kipakolta. A körözött bőröndössegédet végül nyakkendője buktatta le, ugyanis, amikor egy divatüzletben nézelődött, egy eladónak rögtön feltűnt, hogy egy lopott ruhadarabot visel.
Bő tíz évvel később, 1938-ban ismét egy betörési kísérlet rázta meg a lakók nyugalmát: a jómódú hivatalnok, dr. Röchel Waldemár munkából hazatérve két idegennel találkozott szembe saját előszobájában. A két férfi a lebukástól félve megtámadták őt, egyikük riasztópisztollyal lőtt rá, a másikuk pedig fejen ütötte, majd gyorsan elhagyták a területet. Szerencsére a sértett túlélte a támadást, azonban a betörőket nem sikerült elfogni.
A kalandos történetű épület a második világháború után megsérült, és ugyan felújították, az egykor legendás homlokzat nem kapta vissza eredeti pompáját. A restaurációra egészen 2022-ig kellett várni, ekkor került sorra az utcafront rendbe tétele, amelynek köszönhetően ma már ismét az eredeti motívumokkal együtt élvezhetjük látványát.