A Budapest100 elsődleges célja, hogy felhívja a városlakók figyelmét a főváros építészeti értékeire és ezen keresztül összehozza az embereket: minden évben közel 60 ház nyílik meg a nyilvánosság előtt egy hétvégére, és szolgál épülettörténeti séták és interaktív programok helyszínéül. Az idén május 4-5. között megrendezésre kerülő Budapest100 középpontjában a 2019-ben fennállásának századik évfordulóját ünneplő Bauhaus áll. A rendezvényhez csatlakozó Pozsonyi út 38. szám alatt találkoztunk Libárdi Julianna projektvezetővel és Szij Barbara kutatásvezetővel, hogy az építészet városi ünnepéről kérdezzük őket.
Hogyan kezdődött a Budapest100?
Libárdi Julianna: 2011-ben indult a Budapest100 az OSA Archívum épületéből, az Arany János utcai Goldberger-házból, ami abban az évben volt százéves. Az ott dolgozók elkezdtek azon gondolkodni, hogyan ünnepeljék meg a kerek évfordulót, majd arra jutottak, kinyitják a kapukat, látogatókat fogadnak, bemutatják az épületet, annak történetét és jelenlegi funkcióját az érdeklődőknek. Felkértek minden budapesti épület, amely fennállásának 100. évét ünnepelte 2011-ben, csatlakozzon a kezdeményezéshez, amit kutatás és önkéntesek toborzása követett.
Hogyan terelődött el a fókusz a százéves épületekről?
L.J.: Csak az első években voltak a százéves épületek terítéken, mivel az első világháború idején nem voltak nagy számban építkezések, 2016-tól tematikussá vált a rendezvény. Minden évben nagy épületállománnyal dolgozunk: körülbelül 200 épületet keresünk meg, amiből 50-60 csatlakozik.
Kik kutatnak?
Szij Barbara: A kutatók között sokféle ember van: egyetemistáktól a nyugdíjasokig bárki, akit érdekel a várostörténet és az építészet. Persze sok köztük az építész, urbanista, kertészmérnök és művészettörténész, de olyanok is csatlakoznak, akiknek szakmailag semmi köze az egészhez.
Hogyan zajlik a kutatási folyamat?
SZ.B.: Szoktunk tartani egy előkutatási kört a rendezvényt megelőző ősszel és télen, amikor az önkéntes kutatók elkezdenek utánajárni az épületek történetének. Idén egy nagyobb periódust fedünk le, 1928-1949 közötti épületeket válogattunk ki. Kritérium volt, hogy olyan építész tervezze ezeket az épületeket, aki maga is járt a Bauhaus iskolába, de legalábbis tükrözzék a házak a Bauhaus-alapelveket. Magyarországon egyébként nagyon nehéz meghatározni, mely épületek tartoznak a Bauhaushoz, melyek mennek át art decoba vagy csak általánosságban modernek. A válogatás Kovács Dániel művészettörténész segítségével történt, aki ennek a korszaknak egy abszolút szakértője.
Hol találtok információkat az épületekről?
SZ.B.: A kutatók digitális adatbázisokban keresnek, illetve Budapest Főváros Levéltára évek óta az egyik legfontosabb támogatónk, hiszen az épületek tervanyagai náluk találhatók meg, ha egyáltalán megvannak. Idén Dani előzetes kutatásainak köszönhetően volt egy listánk a budapesti Bauhaus épületekről, rajta az építész nevével és az építkezés dátumával. Emellett azt is kiderítjük, kik laktak ezekben a házakban, milyen üzletek működtek benne, milyen események kapcsolódnak hozzájuk, híreket gyűjtünk folyóiratokból, amik leírják, mi történt akkoriban a környéken vagy az adott utcában, illetve családtörténetet is kutatunk. Érdekes lehet még az is, hogy ki vagy mely szervezet építtetett egyes épületeket. Arra bátorítjuk a kutatókat, hogy az írott és képi források feldolgozása mellett lépjenek kapcsolatba a lakókkal is, különösek olyanokkal, akik régebb óta a házban laknak és izgalmas történeteik vannak.
Mik a Bauhaus főbb jellemzői?
SZ.B.: A Bauhaus épületek maguk mögött hagyják a historizáló építészetet: nagy, letisztult, díszítés nélküli felületek, illetve geometrikus formák és lekerített szélű négyszögek használata jellemző. Az egyéni ízlésnek fontos szerepe van, így nehéz általánosságban beszélni a Bauhaus építészetéről. Vannak, akik a puritán, minimalista stílust képviselik, de most például egy olyan épületben állunk, amit Bauhausnak nevezünk, viszont felfedezhető néhány apró díszítés a lépcsőkorláton például, ami visszanyúlik a szecessziós formákhoz. Érdekes még az anyaghasználat is: a formák letisztultsága mellett hagyják érvényesülni az anyagokat, itt például a márványt az előtérben, az épület külsején pedig a műkövet és a betont. A Városmajori templomot eredetileg látszóbeton-felülettel tervezték, csak a kor konzervatív ízlésének hatására leburkolták műkővel.
Hihetetlenül haladó szemléletre vall, hogy egy 1920-as években épült templom külseje gyakorlatilag úgy néz ki, mint a négyes metró állomásai.
L.J.: Bauhaus-épületnek számít a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, az Átrium, a Kertészeti Egyetem Ménesi úti épülete és a Palatinus fürdő, amik mind csatlakoznak is az idei Budapest100-hoz.
Van kedvenc részt vevő épületetek?
SZ.B.: Ez olyan, mintha azt kérdeznéd egy anyukától, melyik a kedvenc gyereke. Én a Fodor utca és Dobsinai utca környékét emelném ki, fent az Orbánhegyen. Két, nagyon hasonló ház csatlakozik innen, ugyanaz az építész tervezte őket. Szépen fel vannak újítva kívülről, őrzik az eredeti formákat. A környéken is sok hasonló típusú villa van, amit már a harmincas években is különleges közösségek laktak, főként felsőosztálybeli családok. Fantasztikus munka volt ezek történetét felgöngyölíteni.
Mi a helyzet a programokkal?
L.J.: Idén először szakmai programok is kísérik a rendezvényt. Hétfőn lesz a Kortárs Építészeti Központban két kerekasztal-beszélgetés: nők a Bauhausban és a Bauhaus regionalizálódása. Szintén jó hír, hogy egy másik város is csatlakozott a rendezvényhez, így idén Pécsett is tartanak majd egy Bauhaus-sétát.
Mi a kedvenc Budapest100-zal kapcsolatos élményetek?
SZ.B.: Az én kedvenc történetem a Nagykörúthoz kötődik. A Nagykörút egyik legrégebbi épületében, Molnár Ferenc szülőházában, a József körút 50. szám alatt lakott egy családkutató úriember, aki akkor 50 éve élt a házban. Ő tartotta a háztörténeti sétát, a földszinttől a padlásig bejártuk vele az épületet, sok személyes élményét elmesélte, többek között ’56-ról is. Jó volt látni, mennyire kötődik a házhoz.
L.J.: A Nagykörút-tematika után volt egy önkéntes-találkozó, ahová az egyik önkéntesünk hozott egy ajándékot. Kaptunk tőle egy fotóalbumot, benne részletfotókkal. Mondta, hogy nézzük végig, és találjuk ki, melyik az a téma, amit ő javasolni szeretne a következő évi Budapest100-ra. Így lett a rakpart a témánk 2017-ben.
Pozsonyi út 38.
Építész: Hofstätter Béla és Domány Ferenc
Építtető: Alföldi Cukorgyárak Rt.
Építés éve: 1935-1936
Programok: 11:00–16:00 A látogatókat háztörténeti kiállítás, kvíz, mini-játék és a Dunapark kávéház kiállítása várja. A Te Bauhausod! – #pozsonyi38 hashtag alkalmazásával, a fotókat megosztva bemutatható az ikonikus épület.
11:00 Háztörténeti séta Baczoni Márk angol nyelvű vezetésével
12:00, 15:00 Háztörténeti séta Baczoni Márk és Hőrich Ádám Richárd vezetésével
Képek: Németh Kriszti – Egy jó kép rólad