Gasztronómiai fesztiválok állandó helyszíne, a romantikus séták sztárja és országunk legnagyobb könyvtárának otthona – a Budai Vár, vagyis a Királyi Várpalota nem csak fővárosunk koronája, hanem szíve is. Ez a szív pedig sok mindent átélt!
De mit lehet tudni országunk egyik legnemesebb épületéről? Ha a vár szót halljuk egy romos, egykor diadalittas épület jut eszünkbe, melynek pompáját már csak fantázián alapuló metszeteken csodálhatjuk, de a Királyi Várpalota más – máig egy álló csoda.
A tatárjárás után IV. Béla joggal félt az újabb mongol betöréstől, így az akkoriban még lakatlan budai Várhegyet várfalakkal övezte körben, fél évszázaddal később pedig Anjou István kezdte el egy tornyokkal tagolt palota építését, melynek kiterjesztését aztán I. (Nagy) Lajos folytatott – az ő idejében épült fel többek között a Várkápolna is. Luxemburgi Zsigmond folytatva az építkezéseket, kialakította a nyugati szárnyat, a belső homlokzat ekkor oszlopcsarnokos volt, közepén egy szoborfejekkel díszített kút épült. Ekkoriban épült egy lakótorony is, melyben a császári hatalmi jelvények leltek otthonra és ekkor kezdték el – ám nem fejezték be – a Csonka tornyot is. Szomorú sors jutott az ekkoriban felhúzott Friss-palotának, melyet másfél évszázad múlva villámcsapás rongált meg, 1686-ban pedig felrobbant. 1416-ra a víz feljutott a hegyre.
Mátyás az igazságos sem hanyagolta el a várat, a gótikus stílust – hozzá méltóan – átalakította reneszánsszá. Ezzel itt honosodott meg először az olasz eredetű reneszánsz stílus, ami aztán meg sem állt Prágáig és Krakkóig. Fontos megemlíteni még, hogy a palota adott otthont Mátyás felbecsülhetetlen értékű gyűjteményének, a Bibliotheca Corvinának.
Habsburg Ferdinánd és János király uralkodása alatt – vagyis a kettős királyság idején – korszerűsítették az erődítéseket, ettől függetlenül a törökök a királyi székhelyet könnyedén átvették, mely aztán szinte teljesen elpusztult. A vár a magyarokhoz Lotaringiai Károly vezetésével került vissza 1686-ban, melyet Mária Terézia barokk stílusú palotává alakított ki.
A következő átépítés 1896-ban kezdődött el, először Ybl Miklós, majd halála után Hauszman Alajos tervei alapján, mely 1905-re készült el. Ekkor az épületben már több mint 1000 gazdagon díszített királyi lakosztály állt, ám ezek csak a II. Világháborúig pompázhattak, az 1944-45-ös ostromkor ugyanis a neobarokk király palota hatvan százaléka elpusztult. A felújítások 1948 és 1963 között zajlottak, ekkor kapott új kupolát az épület.
Bővebben Budapest szívéről a www.urbaface.com címen olvashattok!
