Az ország legszebb Árpád-kori templomai

A tavaszi jó idő beköszöntével kedvet kaptunk, hogy a szabadban legyünk. Ha már te is unod a szokásos kirándulós-túrázós útvonalakat, és nem akarsz megint Szentendrére vagy Gödöllőre menni, mutatunk néhány izgalmas alternatívát.

Összegyűjtöttük nektek az ország legszebb máig fennálló Árpád-kori templomai közül néhányat, hiszen mint a gyakorlatból ismeretes, a régi és szép dolgok nyugtatólag hatnak idegzetünkre.

Bélapátfalvai ciszterci kolostor

Magyarország egyedüli épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma Eger közelében található, és 1232-ben épült, torony nélkül, nyeregtetővel. Mellette a már jóval korábban megépült monostor romjait találjuk, valamint a közelben fakad Háromkút forrása is.bélapátfalva

Bogácsi Szent Márton-templom

A Szent Márton tiszteletére felszentelt, gótikus stílusú műemlék már jó ideje állt a község 1248-as első írott említésekor, ám akkor még eredeti, román stílusú formájában. 2005-ben került ide a Bogácsi Madonnaként ismert, 5 évszázados múltra visszatekintő kegyeleti szobor, amelynek származási helye feltehetőleg Anglia vagy Írország.BogAcs_Hungary_church_nagykep

Lovászpatonai evangélikus templom

A templom a falu központi helyén emelkedő magaslatra, 1200 körül román stílusban, kőből épült. Az eredeti Árpád-kori plébániatemplom a mai torony mögötti hajószakaszt foglalta magába, és harmad akkora volt, mint a XV. századi épületegyüttes. Az eredeti épület bizonyíthatóan a mai hajónak fele részét foglalta el. A templombővítés két ütemben történt. A XIV. század második felében keleti irányban, kora gótikus stílusban meghosszabbították, és az északi oldalon sekrestyével bővítették, majd a XV. század második felében – újabb gótikus bővítés keretében – a déli oldalon kegyúri kápolna épült hozzá. A templomot és körülötte az egykori cintermet két és fél méter magas elliptikus bástyaszerű kőfal veszi körül, amely feltehetően a török időkben épült.

Csengersimai református templom

A festői környezetben található, karcsú huszártoronnyal díszített román stílusú téglatemplom 1210 és 1220 között, tehát az Aranybullát kiadó II. András uralkodása alatt épült. A 16. század óta van református kézben, az 1700-as évek elején egyszer a betörő tatárok felgyújtották, ám pár évtizeddel később az újra benépesedett település lakói sikeresen helyreállították.Csengersima_Reformatus_templom__1_

Feldebrői Szent Márton-templom

Az ország legrégebbi (11. századból) származó freskóinak otthonául szolgáló templom eredetileg az Aba nemzetség temetkezési helyéül szolgáló sírtemplomnak készült. A viharos 11. század a templom felemás építészeti kiképzésében mutatkozik meg: míg a felső templom a bizánci kereszténység centrális templomainak alaprajzi elrendezését követi, addig az altemplomban már inkább a nyugat-európai minták érvényesülnek.

feldebrő 11.század

Gyöngyöspatai Kisboldogasszony-templom

Bár a barok jellegű templom mai képe csak a 15. század végére alakult ki, román stílusú előfutárát már a 12. században felhúzták. A kis, egyhajós templomhoz egy félköríves szentély csatlakozott, ehhez az együtteshez építettek hozzá a 13. században egy tornyot és egy kápolnát, majd az Anjou-korban egy új hajóval toldották meg. Mátyás idején egy gótikus make-overben részesült a templom, tere háromhajóssá alakult, mai formáját pedig részben a 17. században nyerte el, bár barokk tornyát az 1850-es években visszaépítették gótikus stílusúvá.

gyöngyöspata

Hévíz-Egregyi templom

Az Árpád-kori falusi templomok jellegzetes képviselőjeként ismert egregyi templom építésének pontos idejét nem tudjuk, első írásos említése 1341-ből való. A török uralmat csúnyán megszenvedte az épület, újjáépítését 1731-ben végezték, ami a hajó magasítását, a boltozatok pótlását, és a belső-külső díszítő festést foglalta magába. Külső falfelületein nagy foltokban maradt meg a sgraffitós armírozás és a bekarcolt díszítések.

hévíz-egregy

Jáki templom

Az egykori jáki bencés apátság zömök bazilikája a magyarországi román stílus legkiemelkedőbb képviselője, bélletes főkapuja mindenki számára ismerős lehet az általános iskolás történelem könyvéből. Valószínűleg 1214-ben alapították, a bizánci egyház lovagszentjének, Szent György tiszteletére emelt épület felszentelésére pedig 1256. május 2-án került sor, miután az építkezést kétszer is félbeszakították: először a terveken eszközölt változtatások, második alkalommal pedig az építtető halála, valamint a tatárjárás miatt. Budapesti utánzatát a Vajdahunyad vár udvarán találjuk.jáki templom

Kallósdi Szent Anna-templom

A kúp-alakú és harangtetős Árpád-kori körtemplom 1260 körül épült román stílusban, belső átmérője 5,8 méter. A rotunda-formát egyesek a római Pantheonra vezetik vissza (bár a centrális alaprajznak a bizánci templomépítészetben is kiemelt fontossága volt), míg mások, főleg a Kárpát-medencei példák okán, a magyar jurták továbbélését vélik felfedezni a körtemplomokban.

Kallósd-Szent-Anna-Kerek-templom

Karcsai református templom

A fazsindelyes templom legkorábbi része a 12. században épült hatkaréjos rotundában helyet foglaló szentély, a hozzá csatlakozó, itáliai-francia hatású faragványokat őrző hajót a 13. században emelték a johannita rendi lovagok (bár a legenda szerint a harang és torony nélküli templomot a helyi boszorkányok elől menekülő, a Karcsa-tóban élő tündérek építették).karcsa

Kissikátori kápolna

A szép fekvésű, 12. századi körtemplom hagymakupolás huszártornya a 18. századból való, 1958 óta számít védett műemléknek, legutóbbi teljes felújítására pedig 2000-ben került sor. Egyszerű külsejével szemben óriási különbséget mutat barokkos belseje, festett kazettás mennyezete pedig sok kíváncsi szemet vonz a borsodi faluba.

kissikátor árpád kor

Lébényi Szent Jakab-templom

Magyarország egyik legjelentősebb középkori építészeti emléke 1212-ből való, a faragott kövekből épült kéttornyos, háromhajós templom mind zömök tömegében, mind olaszos-franciás hatásokat mutató kiképzésében egyedülálló mementója az Árpád-kornak. Építése századában kétszer is megtámadták a községet: először a tatárok, majd a cseh Ottokár katonái pusztítottak itt, ám a templom mindkétszer sikeresen ellenállt. Mai formáját a 19. század második felében nyerte el, mikor néhány viharos évszázad és egy tűzvész után August Ottmar Essenwein német építész vezetésével helyreállítási és felújítási munkálatokat végeztek rajta.

Lébény2

Ócsai premontrei kolostor

A premontrei rend számára épült román stílusú kolostor 1234-ben már biztosan állt, ám a szerzetesek sokáig nem élvezhették a tömör falak nyújtotta biztonságot, az 1241-es tatárjárás ugyanis ide is elért, a mongolok pedig felgyújtották a templomot. IV. Béla a vész elhárultával visszatelepítette a premontreieket, akik koragótikus stílusban építették újjá a bazilikát. Később a törökök vették birtokukba a templomot, akik mecsetté alakítva használták egészen 1620-ig, mikor is az idő közben fedetlenné vált, rogyadozó épületet a református egyház kezdte el használni. Az 1770-es években a katolikusok Mária Teréziától kértek engedélyt, hogy birtokukba vehessék a templomot, ám a kálvinisták nem hagyták magukat, az asszonyok és férfiak puszta kézzel verték ki a katolikus templomfoglalókat. Még ebben az évtizedben sikerült rendbe hozni a templomot gróf Teleki József támogatásával. Később villámcsapás és tűzvész okozott károkat a templomban, az épület teljes felújítására 1992-ben került sor.

 

Ócsa legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajósbazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. A falu az árpádházi uralkodók idejénkirályi birtok volt. Lendületes fejlõdését a török megszállás 150 éve állította meg.A lakosság a XVII. század elején református hitre tért. A templom 1560-tól az ÓcsaiReformátus Egyházközség tulajdonában és használatában van. 1664-ben tatár csapatok felgyújtják a tetõszerkezetet, s több évtizeden keresztül az épület mintegy hatodrésze van csak befedve. Az egyház legnevesebb patrónusa gr. Teleki József (1738-1796) volt, aki az 1770-es évek elején birtokot vásárolt Ócsán. Teleki egyik célja az volt, hogy az ócsai templom további pusztulását megállítsa. A restaurálás 1774-1777 között megtörtént, majd 1777. május 4-én pünkösd napján felszentelték az elkészült templomot.1865-ben új orgona épült Komornyik József nagyváradi mester tervei szerint. 1872-ben villámcsapás érte a templomot és megrongálta az orgonát. 1884-ben tûzvész pusztította a tetõzetet, 1890-ben a mennyezet a templom belsõterébe szakadt. 1896 és 1900 között újabb helyreállításra került sor. 1902-ben meszelés alkalmával rátaláltak a fõszentélyben látható értékes freskókra. A fõszentély falán az apostolok láthatók hármasával, oszlopos keretben. Tovább jobbra és balra az ívekre Szt. Miklós és Szt. György alakja került. Baloldalon Szt. László életébõl vett jelenetek, vele szemben az utolsó ítélet töredékes maradványai láthatók. 1922-24 közötti idõszakban a két toronyra egy-egy emeletet építettek. 1986-ban nyolc évre bezárták a templomot, és megkezdõdött a régészeti feltárás, az alapos és szakszerû restaurálás és renoválás. Új tetõszerkezetet kapott, helyreállították eredeti térkapcsolatait, kijavították összes faragott kõdíszeit, a szentély freskóit és padozatát. Rendezték a templom környezetét, megépítették az épületet körülölelõ várfalat és kialakították a belsõ parkot is. 1994. október 29-én az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal átadta a Református Gyülekezetnek a megújult templomot. Az õsi falak között pedig felzengett újra a Református Egyház himnusza a 90. zsoltár:"Tebenned bíztunk eleitõl fogva, Uram, téged tartottunk hajlékunknak!" 1995-ben Europa Nostra díjjal és az ezzel járó oklevéllel tüntették ki Ócsa Református Mûemléktemplomát, a pontos és körültekintõ helyreállításért.

Ösküi kerektemplom

Középkori parasztkoronaként üli meg a Bakony egyik dobját az ösküi rotunda, amelynek hajója nem is kör alakú, hanem ovális, még ha neve mást is sejtet. Valószínűleg a 11. században épült, a kor más magyar körtemplomaival egyetemben, teteje pedig kúp alakú lehetett, a ma látható, 1700-as évek elején kiépített kupolás kiképzés helyett. Sekrestyéjét a 15. században építették hozzá, vaskulcsa szintén ebből az időből származik, ma a Veszprémi Múzeumban őrzik.

ősküi kerektemplom2

Szalonnai református templom

Szalonna temploma is egy kör alakú, 11. századi szentélyből nőtte ki magát mai formájára: a következő században téglalap alakú hajóval bővítették, később gótikus sekrestyét építettek hozzá (ezt a 19. század elején elbontották), majd a török dúlás áldozatául esett, végül 1589-ben a református egyház kezében kötött ki, nekik köszönhetjük a sík famennyezetet és zsindelyborítású tetőt. A templom fő látványossága a szentélyben látható 13. századi freskó, és a templom mellé épített, 1765-ben készült 15 méter magas fa harangláb.

szalonna_arpadkori_kortemplom_1998664_3801

Váraszói templom

A település fölött magasodó tisztásra épült nyeregtetős templom a 13. századból származik, első írásos említésére azonban csak a 18. században került sor. Falai egy méter vastagok, félköríves apszisú szentélye gazdagon díszített, a szentélyt a téglalap alakú hajótól elválasztó diadalíven pedig 14. századi freskó látható. 1912-ben vált használaton kívülivé, miután fala kettérepedt, berendezését elszállították, a tetőzet pedig 1948-ban pusztult el, mikor is egy csapat gyerek tüzet rakott a romos épületben. Helyreállítására 1963-ban került sor, azóta folyamatosan karbantartott állapotban, rendezett környezetben várja az érdeklődőket.

váraszó árpád kori templom

Veleméri Szentháromság-templom

A keletelt, erdőszélre épült templom eredetéről nem sokat tudunk: első írásos emléke 1360-ból származik, ám a konszenzus szerint ennél sokkal régebbi. Különlegessége a templom teljes belsejét borító freskó, amelyet Aquila János festett 1378-ban, a ma már sajnos nem látható külső freskóval egy időben. A déli ablakokon beáramló napfény gyönyörűen festi meg a képegyüttest, iránytűként vezetve a tekintetünket, szinte megelevenítve a templombelsőt.

velemér

Zsámbéki premontrei kolostor

Már az 1050-es években kőtemplom állt itt, a ma látható későromán-koragótikus bazilikát azonban csak a 13. század első negyedében húzták fel Aynard francia lovag leszármazottai, mellette a premontrei rend kolostorával. A 15. században a pálosok birtokába került az épületegyüttes, ők gótikus átépítést végeztek el rajta, majd a törökök alakították erődítménnyé. A 17. század végén a Zichy család a település és a templom felett is átvette az irányítást, sorsa végül az 1763-as nagy komáromi földrengéssel pecsételődött meg, a gazdátlanná vált romot egy ideig a helyiek kőbányaként használták, mígnem Rómer Flóris fel nem hívta a figyelmet az értékes emlék megmentésének fontosságára. A romos állapotban konzervált templom hitelesen őrizte meg a középkori magyar építészet egyik remekművét, meghatározó képe Zsámbék városának.

zsámbék3