Pest legmodernebb utcája

Sokan nem is gondolnák, de a 20. század elején a Népszínház utca Budapest egyik legmodernebb és legdivatosabb utcájának számított.

Nevét az 1875. október 15-én megnyílt Népszínházról kapta, amely később a Blaha Lujza téren álló, azóta már lebontott Nemzeti Színház épületével vált a város egyik legfontosabb kulturális központjává. A színház közelsége mágnesként vonzotta a korszak művészeit és közéleti szereplőit, akik közül sokan ebben az utcában éltek, így a környék hamar a pesti kulturális élet pezsgő színterévé vált.

Az utcakép ennek megfelelően látványos fejlődésen ment keresztül a századfordulót követően: a bérházak homlokzatai szinte versengtek egymással abban, melyik tud merészebb, kreatívabb és korszerűbb lenni. Így talán nem is meglepő, hogy az utca legjelentősebb épületei az 1910-es években épültek, az építészetileg és várostörténetileg is meghatározó házak pedig izgalmas történeteket is őriznek.

Népszínház utca 19. – A Harsányi-ház

A Népszínház utca egyik különleges hangulatú bérháza már első pillantásra is múltjáról mesél: a fémborítású kapu mögött egy olyan épület rejtőzik, amely nemcsak építészeti, hanem várostörténeti szempontból is figyelemre méltó.

A ház nevét megrendelőiről, Harsányi Ferencről és Harsányi Adolfról kapta, akik a századforduló Budapestjének tehetős és befolyásos vállalkozói közé tartoztak. Nevük az irodalmi életből is ismerős lehet: a New York kávéház csak azután nyerte el legendás rangját, hogy 1900-ban Harsányi Adolf és testvére átvette annak vezetését.

A testvérpár 1911 januárjában, feleségeikkel közösen vásárolta meg a Népszínház utcai saroktelket, ahol egy korszerű, reprezentatív bérházat kívántak felépíteni. A tervezéssel sógorukat, Lajta Béla építészt bízták meg, aki a korszak egyik leghíresebb alkotója volt.

Az épület formálása jól illeszkedik Lajta más munkáihoz: homlokzata az Erzsébetvárosi Bank és a Lajta-üzletház stílusát idézi, erkélyekkel, gazdag ornamentikával. Nem véletlen, hogy a ház nemzetközi figyelmet is kiváltott: Bruno Taut német építész 1929-ben megjelent, a modern építészet egyik alapművének számító Die Neue Baukunst in Europa und Amerika című könyvében fényképeket is közölt róla.

Az épület tervezésekor Lajta Béla hozzá méltó merész megoldásokkal élt. Bár a korabeli szabályozás csupán négy emelet építését engedélyezte, ő hétemeletes házat tervezett. Az engedélyezés végül több tényező szerencsés együttállásának köszönhetően valósulhatott meg: ebben szerepet játszhatott a megrendelők jelentős társadalmi befolyása, valamint az is, hogy a városi építési szabályzat ekkor éppen átalakulóban volt.

A ház 1912-ben készült el, amit egykor a bejárat felett elhelyezett római számok is jeleztek – mára ezekből csupán egyetlen „C” betű maradt fenn. A Harsányi család mellett több ismert alkotó, köztük a szintén elismert építész, Kozma Lajos és maga Lajta Béla családjának tagjai is itt laktak.

A 20. század második felében az épület arculata tovább rétegződött. A sarkon sokáig látható volt a hetvenes évekből származó neonreklám, ami az egykori Alkalmi Áruház emlékét őrizte, ahol valaha konfekcióruhát árusítottak.

A sokáig omladozó épület felújítására végül 2019-ben került sor: azóta pedig már nemcsak szépen renovált homlokzatával, de élénk bordó színével is kitűnik a többi épület közül.

Népszínház utca 22. – A Polgári Serfőzde bérháza

A Népszínház utca egyik legimpozánsabb bérháza 1906-ban épült a kőbányai Polgári Serfőzde megbízásából, Vidor Emil tervei alapján. Az épület tömbje, különösen a Kiss József utca sarkán álló része, nemcsak méretével, hanem különleges díszítésével is kitűnik a környék házai közül: ez a ház rejti az utca legnagyobb udvarát, és homlokzatán egy monumentális, mintegy 60 négyzetméteres üvegmozaik is helyet kapott.

A mozaik terveit Dudits Andor készítette, kivitelezése pedig Róth Miksa világhírű műhelyében történt. A három részre tagolt kompozíció középpontjában Gambrinus király, a sörfőzők és sörivók legendás patrónusa jelenik meg, amint söröshordókkal megrakott diadalszekerén vonul.

A két oldalsó mezőben egyrészt a dolgozó emberek, másrészt a vadászatról visszatérő kíséret látható. Természetesen a motívumok kiválasztása nem véletlen, egyfajta vizuális reklámként is szolgált az építtető sörfőzdére.

Az épület nemcsak ipartörténeti és művészeti szempontból jelentős, hanem irodalmi vonatkozásai miatt is figyelemre méltó. Itt működött egy ideig A Hét című folyóirat szerkesztősége, és itt zajlott Molnár Ferenc író és Vészi Margit viharos házasságának egy szakasza is.

Kapcsolatuk már a kezdetektől fogva konfliktusokkal terhelt volt: a család akarata ellenére házasodtak össze, majd az épület egyik lakásába költöztek. Együttélésük azonban korántsem volt harmonikus, veszekedéseik gyakran visszhangoztak a ház falai között, és végül a kapcsolat a férj erőszakos viselkedése miatt fel is bomlott.

A ház állapota a 20. század során fokozatosan romlott, azonban a 21. században megindult a helyreállítása. A 2015-ben kezdődő felújítási munkák eredményeként 2019 óta a homlokzat ikonikus mozaikja is teljes pompájában tündököl, így mindenképpen érdemes megcsodálni, hogyha az ember a környéken jár.

Népszínház utca 37. – A Goldberger-ház

Az épület 1909 és 1911 között, Goldberger Ármin fuvaros és felesége megbízásából készült, a korszak jelentős építészpárosa, Löffler Béla és Löffler Sándor tervei alapján. A Löffler testvérek legismertebb munkája a Kazinczy utcai ortodox főzsinagóga, amely meghozta számukra a széles körű szakmai elismerést, ezt követően váltak a főváros keresett és sikeres tervezőivé.

A ház stílusában izgalmas átmenetet képvisel: egyszerre hordozza a szecesszió ornamentális, díszítő jellegét és az akkoriban kibontakozó art deco letisztultabb formavilágát, így tökéletesen tükrözi a 20. század eleji építészeti változásokat Budapesten.

A ház földszintjén alapította meg 1922-ben Naegele Géza az Üdvözítő patikát, amely hosszú időn keresztül a környék fontos egészségügyi intézménye volt. A gyógyszertár még a 20. század közepén is működött: a hatvanas évek elején Frankel Amália vezette, aki a híres főorvos, a József Attilát is kezelő Rapaport Sámuel felesége volt.

Az épület története azonban nemcsak építészeti szempontból jelentős, a második világháború idején sok környékbeli társával együtt csillagos ház besorolást kapott. A csillagos házak azok a budapesti lakóépületek voltak, amelyeket az 1944. június 16-án kiadott rendelet alapján a zsidó lakosság kényszerű elhelyezésére jelöltek ki.

Az elnevezés onnan ered, hogy az érintett házak bejáratát sárga, hatágú Dávid-csillaggal kellett megjelölni, jól látható módon jelezve az ott lakók jogfosztott helyzetét. Ez az időszak nem meglepő módon az épület történetének egyik legsötétebb fejezete, amely szorosan kapcsolódik Budapest holokauszttörténetéhez is.

Az épületen ugyan a mai napig megfigyelhető az egykori díszek sokasága, állapota sok társához hasonlóan várja, hogy eredeti pompájában díszeleghessen.

Ismerjétek meg a szomszédos kerület kincseit is:

Séta a sokszínű VII. kerületben: A magyar Csikágó története

Fedezzétek fel, hogy milyen izgalmas titkokat rejtenek a sokat mondó ragadványnévvel illetett VII. kerület szürke utcái és impozáns épületei.

Funzine

Dóm tér

Szegedre az igen hosszú út ellenére is érdemes vonattal érkezni, hiszen így az ingerszegény autópálya helyett rögtön a műemléki védettség alatt álló pályaudvaron kaptok először kóstolót a napfény városából. A városközpontot innen már könnyedén meg tudjátok közelíteni villamossal: a Hősök kapuján áthaladva szálljatok le az Aradi vértanúk terén, ahonnan pár lépésre találjátok a város egyik jelképét, a Dómot. A gyönyörű templomi rész és az érdekes kiállítások meglátogatása kapaszkodjatok fel a tornyok valamelyikébe, ahonnan több tíz méter magasból szemlélhetitek a várost.

6720 Szeged, Dóm tér

Reök-palota

A Dóm felfedezése után az Egyetem központjának is otthont adó Dugonics téren keresztül vegyétek az irányt a szecessziós jegyeiről és kiállításairól ismert Reök-palota felé. Ha az épület aljában található sütiző neve ismerősen cseng, az bizony nem véletlen: a cukrászversenyek egyik gyakori befutója a Reök Kézműves Cukrászda – érdemes tehát tesztelni a hely tortaszeleteit. A teraszon ücsörögve észrevehetitek a téren található Szegedi Tudományegyetem jogi karát, amit a helyiek csak Lófarának hívnak, mivel az épület pont az előtte álló lovasszobor hátsójára néz.

6720 Szeged, Magyar Ede tér 2.

Kárász utca

Szeged sétálóutcája a város egyik ütőere, ahol a legjobb vendéglátóhelyek teraszairól figyelhetitek meg az arra járó emberek nyüzsgését – ennek ellenére azt javasoljuk, hogy itt inkább az újhullámos fogásokat próbáljátok ki, a legendás szegedi halászléért inkább a halászcsárdákba látogassatok el. A Kárász utca és a Klauzál tér találkozásánál találjátok Magyarország legjobb specialty kávéját: tavaly ugyanis a Kék Elefánt Kávézó nyerte el a megtisztelő címet a European Coffee Trip versenyén. Ezután tegyetek egy kellemes sétát a Széchenyi téren, ahol tavasszal a Városháza előtti magnóliavirágzást is elcsíphetitek.

6720, Szeged, Kárász utca

Móra Ferenc Múzeum

A Móra Ferenc Múzeum megkerülhetetlen helyszíne a kulturális élményeket keresőknek. Az itt található Régi Dolgok című kiállítás nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy bemutassa a „szögediség” fundamentumát: megismerkedhettek a 19. századra és 20. század első felére jellemző (polgár)paraszti életmóddal, a térség kiemelkedő tehetségeivel és utánajárhattok az ö-ző nyelvjárásnak. Az épületet akkor is érdemes útba ejteni, ha inkább városnézéssel töltenétek az időtöket, hiszen annak tetejéről két pontról is megcsodálhatjátok a várost – arról nem is beszélve, hogy az előtte lévő tér és a hatalmas, zenélő szökőkút is csodaszép.

6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3. | Weboldal

Séta a Tisza-parton

Szegedről természetesen nem mehettek úgy haza, hogy nem néztétek meg közelebbről a Tiszát. A rakpart egyik legszebb szakaszát pont a múzeum után, a gyönyörűen parkosított Stefánia sétányon találjátok. Itt járva csodáljátok meg a Nagyszínház és a mellette lévő, art deco jegyeket felvonultató Belvárosi Mozi épületét. Kevesen tudják, de Szeged várral is büszkélkedhetett, melynek vesztét az 1879-es nagy árvíz okozta. A vár emlékét a helyén található Vármúzeum őrzi, a Huszár Mátyás rakpartra letekintve pedig az egykori bástya maradványait is felfedezhetitek.

6720 Szeged, Stefánia sétány

Szegedi Új Zsinagóga

Szeged három eldugott, szűk utcájának ölelésében találjátok Magyarország második, Európa negyedik legnagyobb zsinagógáját, melyen a szecesszió, a historizmus és a gótika stílusjegyeit is észrevehetitek. Az idén 123 éves épület történetét mindenképpen érdemes idegenvezetéssel megismerni, amit azonban előre le kell foglalnotok. A zsinagóga felfedezése után a mellette lévő, térkővel kirakott Gutenberg utcán tehettek egy kellemes sétát. Ne hagyjátok ki a sarkon található, bűbájos Orient kávézót sem, ahol Agatha Christie világa elevenedik meg, miközben hangulatos jazz szól halkan a fogyasztásotok mellé.

6722 Szeged, Jósika utca 10. | Weboldal

A Kiskörút kincsei

Szeged – Budapesthez hasonlóan – körutak mentén szerveződik: folytassátok hát a városnéző kalandozásotokat a Tisza Lajosról elnevezett Kiskörúton! A Gutenberg utcától indulva, a MÁV Igazgatói Székház és az azt őrző szénfekete mozdony mellett elhaladva már hamar rábukkanhattok a Szeged gyógyító vízét kínáló Anna-kútra és szintén erre a névre hallgató 130 éves fürdőre. Utóbbi érdekessége, hogy neoreneszánsz és török jegyek is könnyen beazonosíthatóak rajta, míg maga az épület eklektikus stílusban épült, melyet ma már műemlékként tartanak számon.

6720 Szeged, Tisza Lajos körút 24. | Weboldal

Újszegedi liget

Szeged bizony az a város, ahol érdemes a központon kívül is szétnézni: ha van kedvetek, a Belvárosi hídon keresztül sétáljatok át Újszegedre, ahol rögtön a város legnagyobb parkjában, az Erzsébet-ligetben találjátok magatokat. Vessetek egy pillantást a tőletek jobbra lévő, gondosan rendben tartott Árpád-házi Szent Erzsébet templomra is, ahol sok ifjú pár mondta már ki a boldogító igent. A patinás, neogótikus stílusban épült imaházat érdemes belülről is megtekinteni: római katolikus templom létére egy letisztult, barátságos szentélyben találhatjátok magatokat.

6726 Szeged, Erzsébet-liget

Füvészkert

Ha csak kicsit is bírjátok még szusszal, feltétlenül utazzatok el az újszegedi Füvészkertig is, hiszen ezt a látványt vétek lenne tavasszal kihagyni: a 17 hektáron elfekvő, hatalmas zöld területen több mint 5000 fajta bimbózó növényt tudtok megkülönböztetni. A Szegedi Tudományegyetemhez tartozó, több mint 100 éves arborétumban ezen kívül az üvegházat és a japánkertet is felfedezhetitek. Mivel természetvédelmi területről van szó, virágok, tobozok és egyéb termések gyűjtése szigorúan tilos, és ide sajnos a kutyátokat sem lehet magatokkal bevinni.

6726 Szeged, Lövölde utca 42. | Weboldal

+1 Szegedi Vadaspark

Bár a központtól igen távol esik, ha van rá időtök, feltétlenül látogassátok meg a Szegedi Vadasparkot! A 45 hektárt felölelő séta önmagában is páratlan természetközeli élmény: meseszép sétányokon járhatjátok be a hatalmas kertet, ahol nyoma sincsen a nyomasztó betondzsungelnek. Ez szerencsére az állatokon is meglátszik: itt nem fogtok ketrecben tartott, szomorú lakókkal találkozni, hiszen mindegyikőjük a fajtájának megfelelő, tágas otthont kapott. Ezen kívül a szegedi vadaspark büszkélkedhet a legtöbb mentett vagy veszélyeztetett állattal, akik között a medvéktől kezdve a zsiráfokon át az elefántokig mindenkit megtalálhattok.

6725 Szeged, Szél u. 90. | Weboldal

Tavasszal látogassatok el az Alföld másik szecessziós városába:

Kecskemét kincsei: 9 parádés látnivaló a Dél-Alföld ékszerdobozában

Talán nem is gondolnátok, mennyi szépséget rejt Kecskemét – íme, 9 kihagyhatatlan látnivaló, ha a dél-alföldi településen jártok.

Funzine

Rippl-Rónai Múzeum és Emlékház

A Kaposváron született legendás festőről két nagyszerű tárlat emlékezik meg. A múzeum Rippl-Rónai lenyűgöző öröksége mellett számos állandó kiállítással vár: megismerhetitek Somogy természeti és tárgyi kincseit, de ha kicsit messzebbre mennétek, barangolhattok akár Afrika vadvilágában is. A külvárosban található Emlékház – melyben a művész egészen 1927-es haláláig lakott – jelenlegi információk alapján a rendkívüli időjárás miatt zárva tart, azonban érdemes figyelni a látogatóközpont oldalait, hátha a látogatásotokkor már nyitva találjátok.

Emlékház: 7400 Kaposvár, Fodor József utca 35. | Weboldal
Múzeum: 7400 Kaposvár, Fő utca 10. | Weboldal

Kossuth tér és Fő utca

A Kossuth teret nem véletlenül emlegetik az ország legszebb főtereként: itt található a Városháza, a Nagyboldogasszony-székesegyház és a Dorottya-házként is ismert Csokonai Hotel. A gyönyörű épületeken kívül számos városi rendezvénynek ez a tér ad otthont. Az innen induló Fő utca szintén elnyerte a Magyarország legszebb főutcája díjat, melyen sétálva öt műemléképülettel és számos helyi védelem alatt álló épülettel is találkozhattok, többek között Nagy Imre egykori miniszterelnök szülőházával és a Kemény-palotával. Fontos megjegyeznünk, hogy az sem véletlen, hogy Kaposvár a szökőkutak városa: a Kossuth téren és a Fő utcán is találkozhattok velük – ezek ugyan aligha működnek télen, egy pillantásra mégis érdemes szemügyre venni a finoman kidolgozott alkotásokat.

Nagyboldogasszony-székesegyház

A korábban már említett Nagyboldogasszony-székesegyház az ország egyik legnagyobb temploma közel 63 méteres magasságával, egyben a kaposvári egyházmegye katedrálisa. A római katolikus egyházhoz tartozó székesegyház idén tölti be 140. évét, hiszen a neoromán és a szecessziós stílus ékkövét 1886-ban szentelték fel. Evangélikus és református templomot szintúgy találtok a városban: érdekesség, hogy mindkettővel a Kossuth Lajos utcában találkozhattok. Érdemes mindhárom épületet belülről is szemügyre venni, hiszen maradandó élményben lesz részetek.

7400 Kaposvár, Kossuth tér 3.

Csiky Gergely Színház

A Fő utcától rövid sétára találjátok a város egyik büszkeségét, a Csiky Gergely Színházat. A kívül-belül impozáns épület a szecesszió egyik kiemelkedő alkotása, méretét tekintve pedig az ország legnagyobb színházainak egyike. További érdekessége, hogy Kaposvár napján itt adják át a város elismeréseit és kitüntetéseit egy ünnepi közgyűlés keretében. Természetesen akkor sem fogtok csalódni, ha akár egy előadásra is beülnétek: többek között a Jelenetek egy házasságból, a Hegedűs a háztetőn, az Abigél és a Száll a kakukk fészkére című színdarabok is terítékre kerülnek idén januárban. 

7400 Kaposvár, Rákóczi tér | Weboldal

Szivárvány Kultúrpalota

Szintén a közelben találjátok az 1927 és 1928 között Lamping József helyi építész tervei alapján épült Szivárvány Kultúrpalotát. Az építészeti stílusát talán már kitaláltátok: bizony itt is a szecessziós jegyek dominálnak, de art deco elemeket is felfedezhettek rajta. Kaposvár ikonikus, műemléki védelem alatt álló épülete a város művelődésének fontos helyszíne, ami számos rendezvénynek ad otthont. A kulturális eseményeken túl a palotában mozi is működik, ahol semmihez sem fogható pompában, hatalmas vásznon élhetitek át a legújabb filmek izgalmait.

7400 Kaposvár, Noszlopy Gáspár utca 1. | Weboldal 

Postapalota

A kaposvári belváros egyik jellegzetessége a helyi védelem alatt álló, 1924 és 1926 között épült Postapalota, más nevén Főposta. Az épület kivételesen nem szecessziós stílusban épült: elsősorban a funkcionalista építészethez soroljuk, ám ezen kívül számos egyéb stílusjegy – a modernség és az eklektika – is megtalálható rajta. Az igazán szemfülesek még Puskás Tivadar, a telefonközpont feltalálójának arcképét is felfedezhetik a főbejárat felett. A posta egyébként a mai napig működik, így a szerencsés helyiek ezen a gyönyörű helyen intézhetik az ügyeiket.

7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 15.

Városliget

Nem csak a budapestieknek van ám Városligete: a kaposváriak és a turisták kedvelt célpontja a város hatalmas ligete, melyet a Malom-tó buja környéke tesz igazán mesebelivé. A képeslapra illő park szebb időben számtalan módot kínál a szabadtéri mozgás szerelmeseinek, a hidegebb hónapokban pedig csodás, feltöltő téli kirándulással kecsegtet. A gyönyörűen rendben tartott, patinás liget egyetlen hátránya, hogy sajnos ide négylábú kedvenceiteket nem tudjátok hozni – a gyerekek viszont kedvükre szaladgálhatnak!

7400 Kaposvár, Berzsenyi utca 13.

Vasúti Emlékmúzeum

A vasúttörténeti gyűjtemény egész évben nyitva tart a látogatók előtt, ahol a magyar vasút mozdonyaival, motorvonataival és motorkocsijaival ismerkedhettek meg. Az állandó kiállítást egy működő terepasztal teszi teljessé, ahol az eredeti vasút kicsinyített mása robog a síneken. Ezeken kívül számos egyenruhát, vasúti igazolványt, irányítótáblát, menetrendet és egyéb kiadványokat is találhattok. A belépés csupán jelképes összegbe, pár száz forintba kerül, így semmiképpen se hagyjátok ki ezt a rejtett tárlatot, amit bizonyára a kisebbek is imádni fognak.

7400 Kaposvár, Jutai út 2. | Weboldal

Deseda-tó és kilátó

Magyarország leghosszabb mesterséges taváért ugyan el kell hagynotok a városközpontot, ezért a látványért azonban bőven megéri. A Kaposvártól északra található, 8 kilométer hosszú Deseda-tó télen is fantasztikus látványt nyújt: a körülötte lévő erdős terület és a tóba nyúló félsziget titeket is elvarázsol majd. A tavat egy elbűvölő kilátó koronázza, amiről pusztán 48 lépcsőfok megmászása után mesés panoráma tárul a szemetek elé. A környéken minden adott egy rövid, kellemes téli kiránduláshoz, amit akár gyerekekkel együtt is könnyen teljesíthettek. A Fekete István Látogatóközpontot se hagyjátok ki!

7400 Kaposvár, Deseda

További mesés helyszínek őrzik a 126 éve született Fekete István örökségét:

5 csodálatos kirándulóhely, ahol megelevenednek Fekete István könyveinek helyszínei

Íme azok a helyszínekt, amik megjelennek, vagy éppen inspirációt adtak az egyes történetekhez, hogy első kézből tapasztalhassátok meg az egyes szereplők élményeit.

Funzine

Kiállítás: A mi szecessziónk // Ráth György-villa

Ha szeretnétek felfedezni a szecesszió lenyűgöző világát, ne hagyjátok ki a Ráth György-villát, amely 2018 óta újra várja látogatóit A mi szecessziónk című állandó kiállítással. Az Iparművészeti Múzeum gazdag szecessziós gyűjteményének legszebb darabjai itt találhatók, így a Zsolnay-kerámiák, Gallé- és Tiffany-üvegek, Lalique-ékszerek, valamint Bugatti exkluzív bútorai is megcsodálhatók. A villa korhű szecessziós belső tereiben megelevenedik a századfordulós hangulat, miközben betekintést nyerhettek a brit, osztrák és francia szecesszió meghatározó irányzataiba. A kiállítás nemcsak a múlt remekműveit mutatja be, hanem két kortárs üvegművész alkotásai révén a jelen és a szecesszió közötti párbeszédre is ráirányítja a figyelmet.

1068 Budapest, Városligeti fasor 12. | Weboldal

Előadássorozat: Géniuszok | A Magyar szecesszió mesterei előadás (2024. január 28.)

Ha érdeklődtök a magyar szecesszió lenyűgöző világa iránt, ne hagyjátok ki a Géniuszok – A magyar szecesszió mesterei című előadássorozatot, amelynek következő alkalma január 28-án lesz a Klebelsberg Kultúrkúriában. Az est során Ludmann Mihály művészettörténész izgalmas történeteket és érdekes részleteket oszt meg a szecesszió mestereiről. Hallhattok arról, hogyan váltak a korszak építészei a historizáló stílus továbbgondolóivá, és hogyan formálták a szecesszió építészetét Magyarországon és a régióban.

Facebook-esemény >>

Városi séta: Ragyogó Matild-palota (több időpontban)

Ha szeretitek felfedezni a város rejtett történeteit és építészeti csodáit, irány Budapest egyik legszebb szecessziós gyöngyszeme! A Ferenciek terén található elegáns ikerpár nemcsak a Pestre érkezők kapuja, hanem egyúttal lenyűgöző történetek őrzője is, amit belülről is megismerhettek. A vezetett séta során megismerhetitek a hely színes múltját: a Lidó kabarétréfáit, a legendás tortaszeletek ízeit, és a világháború utáni idők különleges történeteit, amikor a pincében talált kávészemek is új fejezetet nyitottak. A program végén pedig még vár rátok három süteménykóstoló az Executive Pastry Chef kreációi közül.

Bővebb információ >>

Koncert: Koncertek a Nádor teremben

A Nádor terem Budapest egyik legszebb szecessziós kincse, amely különleges hangulatával és építészeti szépségeivel minden látogatót garantáltan elvarázsol. Az 1900-as évek elején épült Vakok Általános Iskolájának falai között rejtőző terem központjában egy lenyűgöző, művészien megmunkált üvegablak ragyog, amely varázslatos fényekkel tölti meg a teret. A Nádor terem nemcsak a szecesszió szerelmeseinek, hanem a zene rajongóinak is valódi gyöngyszem: 1995 óta több mint 400 hangversenynek adott otthont. A szeptembertől májusig tartó koncertévadok során egy évben akár 90 előadás is helyet kap a 120 férőhelyes, de pótszékekkel és karzattal még tovább bővíthető teremben. Két zongora, csembaló, elektromos zongorák és egy muzeális harmónium szolgálja a zenei élményt, a színes programban pedig mindenki talál neki tetszőt.

Bővebb információ >>

Építészet: ResoArt Villa

Ha rajongtok a századforduló magával ragadó világáért, a Kőrössy-villa kihagyhatatlan úti cél! A Dózsa György út és a Városligeti fasor sarkán található, felújított szecessziós ékkő kívül-belül ámulatba ejt lenyűgöző részleteivel. Az elegáns épület nemcsak látványos homlokzatával hódít, hanem belső tereiben is csodákat rejt: megnézhetitek a hallban a hatalmas Róth Miksa ólomüveg ablakot és egy eredeti festett kovácsoltvas lépcsőkorlátot, illetve itt tekinthető meg Budapest legnagyobb Zsolnay-kiállítása, amely remekműveken keresztül mutatja be a híres manufaktúra fénykorát.

1071 Budapest, Városligeti fasor 47. | Weboldal

Kávézó: Gerbeaud Café

Kugler Henrik 1858-ban alapította a mára már legendássá vált cukrászda elődjét, melynek épülete 1870 óta díszíti a Vörösmarty teret, az 1912-ben megnyitott negyedik emelete pedig egy igazi kis eldugott szecessziós kincs. A sokak által csak Gerbeaud-házként emlegetett ingatlant Hild József tervezte, egyik fele eredetileg bérháznak, másik banknak készült, egyesítésüket pedig az irányítást időközben átvevő svájci cukrász, a macskanyelvet és a konyakmeggyet meghonosító Émile Gerbeaud vezényelte le 1910-ben. Az ekkor még három emeletes, klasszicista szobrokkal és korinthoszi pilaszterekkel díszített Gerbeaud-ház egy negyedik emelettel gazdagodott, amelyet Fellner Sándor a kor divatos irányzata, a szecesszió szellemében álmodott meg. A Gerbeaud ma a régi minőség mellett új ízekkel, textúrákkal várja az ínyencségekre fogékonyakat, ahol a finomságokat egy nem mindennapi környezetben élvezhetitek.

1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8. | Weboldal

Ismerjétek meg az elképesztő szecessziós belső térrel rendelkező Zeneakadémia történetét:

149 éve, hogy velünk van Liszt és Erkel álma: A Zeneakadémia lenyűgöző históriája

A Zeneakadémia története: egykoron minden 1875-ben, a Hal téren kezdődött, s onnan szárnyalt napjaink tündöklő palotájába.

Funzine

Postatakarékpénztár, Hold utca 4.

Az 1800-as évek végén a gazdaság virágzása magával hozta az országos bankhálózat fejlődését, s ezáltal 1895-ben a Magyar Királyi Postatakarék-pénztár létrejöttét is. A székház felépítésére azonban csak 4 évvel később írtak ki pályázatot, amelyet a 61 pályázó közül Lechner Ödön nyert meg. A kor legolcsóbban, mintegy 1–1,5 év alatt felépített középülete Lechner építészeti karrierjének egyik fontos állomása lett: a Képzőművészek Egyesülete Nagy Aranyéremmel tüntette ki, míg I. Ferenc József királyi tanácsos címet adott neki érte.

Viszont hiába a címek, kitüntetések, a korabeli sajtó szerint nagyobb számban keresték a „leskelődők és gúnyolódók” a Postatakarékpénztárt, mint az ügyfelek. Lechner pechére közéjük tartozott az akkori kultuszminiszter is, így az építésznek a Postatakarékpénztár volt az utolsó állami megbízása, sőt a mesteriskoláját sem engedélyezték.

A kor technikai vívmányaival felszerelt, Róth Miksa és Zsolnay Vilmos munkájával díszített épület stílusának terjedését azonban ez sem állította meg. Sőt, a takarékosság szimbólumaival, a méhekkel és a kaptárokkal díszített káprázatos Postatakarékpénztárt a Lechner Ödön által megformált magyar népművészeti formanyelv egyik kiváló példájaként jegyezhetjük.

Lindenbaum-házak, Izabella utca 94-96.    

„Azt hiszem ez az első kísérlet e téren […] és így valószínűleg részint szokatlansága, részint egy első kísérletnél majdnem kikerülhetetlen hibái következtében erősen ki fogja hívni kollégáink kritikáját” – elmélkedik Spiegel Frigyes a „A modern díszítő művészet az építészetben” című írásában az Izabella utca 94–96. között álló épületekről. A jóslat pedig nem maradt el, a Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp építészduó által megálmodott bérházpárost nemcsak a szakma, hanem a pesti nagyközönség sem szívlelte.

Ez talán nem ad nagy meglepetésre okot, hisz Lindenbaum Móric nagykereskedő épületei még ma is sokunkat csodálkozásra bírnak. A 94-es számú épület szecessziós, növényi ornamentikával teli homlokzatán a kék, zöld és sárga színek töltik meg élettel a Föld és a Levegő szintjét, miközben aranyozott díszek, napkorongok, pávák, kígyók, madarak, liliomszárak és színes virágok futnak végig rajta. A Tűz és a Víz tarka világát azonban már nem láthatjuk, hiszen a II. világháború pusztításait követően az Izabella utca 96-ot nem újították fel.

Bedő-ház, Honvéd utca 3.

Fővárosi históriák mesélik a mai napig, hogy egykoron Hajós Alfréd olimpiai bajnok, építész nem tudta elviselni az irodájával egy utcában lévő, éppen épülő Bedő-házat. Az anekdota szerint rendszerint hangoztatta, hogy hagyják abba az építkezést, ami süket fülekre talált.

Így a XX. század elején már a Honvéd utcában állt Vidor Emil épülete, amelyen a belga és francia Art Nouveau hatása, valamint a német Jugendstil jegyei is megjelennek. Ám magyar sajátosságok is díszítik, méghozzá a Zsolnay gyár kerámiái által. Az egészen egyedi épület elképesztően szabálytalan, szinte egyetlen egy ugyanolyan elemet sem láthatunk rajta, miközben belül és kívül is virágmotívumok teszik mesebelivé.

A nem mindennapi házat Bedő Béla gyár- és bányatulajdonos számára húzták fel, benne Vidor által tervezett tulajdonosi főlakással, illetve a cég irodáival, személyzeti szobákkal és legénylakásokkal is.

Az egyedi épületet azonban a szocializmus évei megtépázták. Ugyanis a század közepén a szomszédos, Szövetkezetek Országos Szövetsége áttörte a falat a Bedő-házba, s jelentősen átalakították azt. A pávafarkíves portálokat szögletes ablakokra váltották, ezerfős üzemi étkezdét, személyzeti öltözőket hoztak létre, illetve a belső teret kétszintessé alakították.

Végül 2003-ban a Szecesszió Háza Kft. rekonstruálta az épületet a régi fényképek alapján, így korabeli valójában láthatjuk ma.

Dozzi-villa, Májusfa utca 5.

Giuseppe Dozzi szegény családból származott, ám éppen nekik köszönhetően vált oly gazdaggá, hogy Mátyásföld egyik legpompásabb villáját építtethette fel. Az 1850-es években gondolt egyet, Magyarországra jött szerencsét próbálni, s családi recept alapján szalámigyártásba kezdett. Így lett a rákospalotai Dozzi-üzem a Herz és a Pick után a harmadik legnagyobb szalámigyár, amelynek közelében épült fel Dozzi József nyaralója.

A terveket Paulheim József készítette, s 1905-ben fel is húzták a florális szecesszió stílusjegyeiben igencsak gazdag épületet, amelynek homlokzatán indák, pávák és napraforgók kacskaringóznak végig.

Weiss-ház, Szent István körút 10.

Ha a Weiss családnév nem is cseng ismerősen, akkor a Weiss Manfréd és Berthold által létrehozott Csepel Művek már biztosan nem idegen. A dualizmus időszakának két legsikeresebb vállalkozója azonban nem csak Csepelen hagyta ott a keze nyomát. A mai Szent István körút kiépülésében is látták az üzleti potenciált. Az itt felépített bérházaik egyike a 10-es szám alatt álló, virágoktól hemzsegő sarokház, amelynek 29 lakása és két üzlethelyisége szintén kiválóan növelte a Weiss-kasszát.

A XX. század első éveiben emelt szecessziós csodát Ullmann Gyulának és Kármán Gézának köszönhetjük, ám ez nem véletlen. Mint tudniillik Ullmann Gyula Weiss Berthold lányát, Weiss Elízt választotta hites feleségének, ez pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Ullmann által képviselt bécsi szecesszió megjelent a körúton.

Barackvirág, napraforgó és nárcisz szirmai borítják be az épületet, s margaréták díszítik a kovácsoltvas kaput, amelyet a magyar kovácsművészek egyik legkiemelkedőbb alakjának, Forreider Józsefnek köszönhetünk.

Fedezzétek fel a szegedi szecesszió csodáit is:

A szegedi szecesszió nyomában: 5 káprázatos épület a napfény városából

Az 1879-es árvíz után a szecesszió mozaikszerűen jelent meg, s félszáz lenyűgöző épületet hozott magával Szegedre.

Funzine

A szecesszió úttörése Szegeden

1879. március 12. hajnalán a Tisza áttört a gátakon, s elárasztotta a napfény városát. A folyó 186 napig tombolt Szegeden, mígnem mire visszahúzódott, a városban álló 6500 házból csupán 250 épület maradt épségben. A tragédia híre a legfelsőbb körökig is elért, ugyanis Ferenc József saját maga látogatott el Szegedre, majd a helyzetet látva, így szólt: „Szeged szebb lesz, mint volt”.

S tán igaza is lett, ugyanis a város meghatározó épületei, impozáns palotái mind-mind az árvíz után épültek. A szecesszió mozaikszerűen, a megmaradt sarok- és foghíjtelkek beépítésével szivárgott be Szegedre, s mintegy félszáz épületet hozott magával. Legyen szó az irányzat népművészeti, párizsi, bécsi vagy berlini vonulatáról, ma már mind megjelenik a város épületein. Szeged pedig napjainkra felkerült a legértékesebb szecessziós városokat hálózatba tömörítő Réseau Art Nouveau Network listájára is.

Reök-palota (Magyar Ede tér 2.)

Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván folyammérnök még családja számára építtette a napjainkra Magyar Ede fő alkotásává vált Reök-palotát, amelybe bérbe adható lakásokat is terveztek. Az építésszel igen rugalmasan kezelték az akkori bürokráciát, az építészeti hatósághoz egy neobarokk homlokzattervet adtak be, ám 1907-ben egy szecessziós csoda állt a téren. Magyar Ede a külföldi tanulmányútjai során bezsebelt tapasztalatait csillogtatta meg Szeged egyik legszebb kincsén, amely még a szecesszió hazai követőinek szemében is egész bátor vállalkozásnak bizonyult.

A Reök-palota homlokzatának minden részletén a francia-belga floreális Art Nouveau stílusegysége uralkodik, bár az építész belecsempészett egy kis hazai sajátosságot is. Ugyanis a virágmotívumok, vízililiomok, szimbólumok, hullámzó falsíkok mind-mind a Tisza folyóra, valamint a megrendelő hivatására utalnak.

Az európai viszonylatban is kimagasló épületben a Reök család több tagja mellett katonatisztek, módos gazdák, tanárok éltek, míg a földszinten az üzlethelyiségeken túl egy vendéglő és Magyar Ede tervezőirodája kapott helyet. A szocializmussal járó változásokat ez az épület sem úszta meg; a lakásokat felosztották, valamint a luxusra utaló lakásdíszek mindegyikét eltüntették. Később több átalakításon átesett az épület, jelenleg pedig Regionális Összművészeti Központ néven kulturális célokat szolgál.

Új Zsinagóga (Jósika utca 10.)

Az 1880-as évek közepén a szegedi zsidóság számbelileg és gazdasági erejét tekintve is nőtt, így egyértelművé vált, hogy egy új zsinagógára van szükségük. Másodjára már nem bízták a véletlenre, egy 1340 ülőhelyes, 48 méter hosszú, 35 méter széles és 48,5 méter magasságú monumentális épületet húztak fel az egyik legismertebb zsinagógatervező, Baumhorn Lipót munkája alapján.

Baumhorn a szecessziós jegyeket historizáló és mór elemekkel gyúrta egybe a nem mindennapi épületen, de az akkori főrabbi, dr. Löw Immánuel is nagyban hozzájárult a végleges épülettervekhez. Így az ő kreativitását dicséri, hogy a káprázatos díszítésű belső tér minden egyes négyzetcentimétere vallási jelképekben bővelkedik, de hozzá köthetjük azt is, hogy az országban először ebben a zsidó templomban tűnt fel magyar felirat. Ezenfelül Róth Manó alkotásai, a szecessziós ólomüvegek a zsidó nép történetének legjelentősebb eseményeit jelenítik meg, míg a belső tér virágdíszei Löw Immánuel igazi szenvedélyére, a növényekre utalnak.

A zsidótörvényeket követően azonban a telket gettóvá alakították, a fákat kivágták, az épületet pedig elkobzott bútorokkal zsúfolták tele. A II. világháború tragédiái után többé nem töltötték meg a hívők a zsinagógát, az épület egyik részét pedig kegyeleti hellyé alakították át. Napjainkban a turistákra vár az épület, ahol rendszeresen szerveznek koncerteket is.

Fedezd fel a főváros lenyűgöző zsinagógáit is:

8 elképesztő zsinagóga a fővárosban, ahol körülölel minket a történelem szele

Izgalmas történeteket, kalandos sorsokat rejtenek a lenyűgözően szép, akár monumentális budapesti zsinagógák.

Funzine

Ungár-Mayer-palota (Kárász utca 16.)

Több mint 100 évvel ezelőtt a Dugonics tér környékén 150–160 munkás dolgozott rohamtempóban Magyar Ede épületén, aminek folyamatát a legnagyobb kíváncsisággal követték nyomon a helyiek. Érdeklődésük kiváltó oka az volt, hogy a két jómódú vállalkozó épülete szokatlan módon magasodott a város felé. Ungárék célja nem más volt, minthogy megépítsék a Tisza-parti metropolisz ékét, amely felülmúlja Szeged bérpalotáit.

A végül 1911-ben átadott palota építésekor a város történelmében először használtak vasbeton elemeket, de nem ez volt az egyetlen újdonság: a luxusépületben külön személy- és teherlift, szemétledobó, porta és központi telefon is a lakók kényelmét szolgálta.

Az akkor második legmagasabb városi épületről nem maradtak le a Magyar Edére jellemző virágdíszítések, de a geometrizáló szecesszió elemeit is megfigyelhetjük a házon. Az épület egyik legszebb díszének címével a kupolán táncoló ólomlányok büszkélkedhetnek. Ha pedig közelebbről megnézzük őket, akkor láthatjuk, hogy a ruhájuk alatt átlátszik a testük sziluettje.

A lakások és a földszinti üzletek mellett a negyedik emeleten mosókonyhákat, mángorló és vasaló helyiségeket rendeztek be, míg az ötödik emeleten a szőnyegeket porolták. Ezenfelül hajdanán az épületben bújt meg a Corso Kávéház is, ahol Juhász Gyula és József Attila is megfordult, sőt itt volt a Délmagyarország és a Szeged újságíróinak törzsasztala is. De a bérpalota üzletei között tudhatták egykoron a Szegedi Enyveshátat is, az első szegedi amerikai fényképezőintézetet.

Református palota (Tisza Lajos körút 39.)

Magyar Ede nevéhez köthetjük a Református palotát is, amelynek megálmodására 1909-ben kérte fel az építészt a református egyház. Magyar megszokott virágdíszítésű alkotásaitól eltérően a Református palota különlegességét a szokatlan tömegformálás adja, de a szecessziós jellegzetességeket a stukkódíszeken és a mozaikképeken is felismerhetjük.

Egykoron a bérbe adható lakások mellett a református népiskolának és a Kálvin tér református egyházközösségének adott otthont az 1912-re elkészült épület, amely előtt sokáig bor- és gyékénypiac működött. Napjainkban már gyógyszertárak bérlik a földszintet, míg az emeleten lakások és irodák vannak.

Gróf-palota (Tisza Lajos körút 20.)

1914 óta áll szinte változatlanul, eredeti formájában a belváros egyik legelőnyösebb fekvésű saroktelkén a Raichl Frigyes által megálmodott impozáns Gróf-palota. A mindösszesen 13 hónap alatt felhúzott, lenyűgöző épületnél Raichl a szabadkai családi házán alkalmazott megoldásokat álmodta tovább, így a magyaros és keleti ornamentika, illetve a modern vívmányok nagyszerű ötvözetét láthatjuk a bérpalotán.

Homlokzatán a megannyi díszítés között elefántcsontszínű Zsolnay-kerámiákat is felfedezhetünk, míg betérve az épületbe, a finom kovácsoltvas korlátoknak, színes üvegablakoknak és mélybordó csempefelületeknek köszönhetően a századforduló hangulatával találhatjuk szembe magunkat. A tehetős szegedi ügyvéd, Gróf Árpád Márton által építtetett, lifttel felszerelt bérpalotában egykoron gazdag szegedi tisztviselők elegáns lakásait – akár cselédszobával vagy fürdővel – rendezték be, míg a földszinten ügyvédi irodák és üzletek kaptak helyet.

Szeged mellett számos vidéki és fővárosi épületen megcsodálhatjuk a Zsolnay-kerámiát:

Hazánk 6 legszebb, Zsolnay-kerámiával díszített épülete

A híres Zsolnay-gyár elképesztő kerámiadíszei Budapest megannyi épületén túl hazánk nagyvárosaiban is felbukkannak.

Funzine

A kétemeletes épület már az utcán sétálva is rögtön kitűnik a többi közül, hiszen kiugró erkélyeivel és a homlokzatot díszítő egyedi mintákkal rögtön magára vonzza a tekintetet. A ház a magyar szecesszió egyik leghíresebb építészének, Medgyaszay István inspirációja alapján készült el, így az ő védjegyének számító virágmotívumok köszönnek vissza rajta.

Az épület pár tulajdonosváltás után 1903-ban került Lustig Ignác minisztériumi képviselő és felesége tulajdonába, akik rögtön el is kezdték kiadni a kifejezetten modernnek és újszerűnek számító épület lakásait. Az épületben több egyszobás garzont és négy darab erkéllyel rendelkező kétszobás lakást is ki lehetett bérelni, jó elhelyezkedése és az 1910-es bővítése után pedig hamar minden lakás bérlőre talált.

Az ekkor beköltözők még nem is sejtették, hogy az épület hamarosan visszatérő téma lesz az újságok hasábjain, az ide kapcsolódó bűnügyi esetek miatt.

Az első hátborzongató esemény, egy gyilkossági kísérlet volt 1911-ben, ami egy itt élő könyvelő, Oppenstein Vilmos kislánya felé irányult. A férfi az egyik reggel csúnyán leszidta fiatal cselédlányát, Schulz Máriát, aki bosszúból marólúgot kevert a férfi kislányának reggeli tejébe.

Szerencsére, a kislány édesanyja gyanút fogott, mert furcsa színűnek találta az italt, majd miután belekóstolt, hamar beigazolódott, hogy feltevése helyes volt, hiszen rögtön megmarta nyelvét a méreg. A rendőrség hamar letartóztatta Máriát, ő azonban egész végig tagadta, hogy ilyen aljas tervet eszelt volna ki.

Nem sokkal később, 1927-ben egy újabb bűntény miatt került be a ház a köztudatba, ugyanis a több budapesti lakást kirabló Krausz Gábor a Retek utcai épület egyik emeleti lakását is kipakolta. A körözött bőröndössegédet végül nyakkendője buktatta le, ugyanis, amikor egy divatüzletben nézelődött, egy eladónak rögtön feltűnt, hogy egy lopott ruhadarabot visel.

Bő tíz évvel később, 1938-ban ismét egy betörési kísérlet rázta meg a lakók nyugalmát: a jómódú hivatalnok, dr. Röchel Waldemár munkából hazatérve két idegennel találkozott szembe saját előszobájában. A két férfi a lebukástól félve megtámadták őt, egyikük riasztópisztollyal lőtt rá, a másikuk pedig fejen ütötte, majd gyorsan elhagyták a területet. Szerencsére a sértett túlélte a támadást, azonban a betörőket nem sikerült elfogni.

A kalandos történetű épület a második világháború után megsérült, és ugyan felújították, az egykor legendás homlokzat nem kapta vissza eredeti pompáját. A restaurációra egészen 2022-ig kellett várni, ekkor került sorra az utcafront rendbe tétele, amelynek köszönhetően ma már ismét az eredeti motívumokkal együtt élvezhetjük látványát.

Ismerjétek meg egy másik budapesti épület történetét is:

Budapest legendás épületének nyomában: Az ikonikus Körszálló története

Az épület megépítése üzenettel szolgált a vasfüggöny túloldalára, falain belül számos híresség pihent, ma pedig diákszállóként működik.

Funzine

Kőrössy Albert Kálmán életműve ily módon korábban sehol nem volt látható, hiszen hagyatéka nem maradt fenn, életéről pedig keveset tudni. A kutatók, illetve Eszter látómezejébe az alkotó 10 évvel ezelőtt került be, innentől azonban hatalmas gyűjtőmunka kezdődött annak érdekében, hogy a különleges örökség az utókor számára is fennmaradhasson. A frissen nyílt tárlat a Magyar Építészeti Múzeum szervezésében az Iparművészeti Múzeum segítségével valósult meg, de Budapest Főváros Levéltára is nagymértékben gazdagította a bemutatott gyűjteményt. „Fontos megemlíteni, hogy a Levéltár általában másolatot ad ki a múzeumoknak, de ezúttal eredeti példányokat kaptunk.” – meséli Eszter, miközben Kőrössy épületterveit mutatja.

A tervrajzok között megtaláljuk többek között a (korábban a Március 15. téren állt) Osztálysorsjáték Palota, valamint az Aulich utcai ház építési terveit is. Utóbbiról egy – a Magyar Iparművészet című folyóiratban a századforduló idején megjelent – Kőrössy Albert Kálmánnal készített interjúból derült ki, hogy a művész a szecesszióra jellemző gazdag állat- és növényalakos díszítésben tudatosan a hazai élővilágot kívánta ábrázolni. „Ez már tudatos szecessziós gondolkodásra vall, annak ellenére, hogy az Aulich utcai ház az egyik legelső szecessziós épület volt hazánkban.”

Amikor a szecesszió irányzatáról, jellemző stílusjegyeiről kérdezem, Eszter elárulja, hogy „a szecesszió annyira gazdag formavilágában, hogy stílus helyett sokkal inkább mozgalomként értelmezhető. Ezt egyébként a tárlat is jól érzékelteti.” Kőrössy életműve valóban szemmel láthatóan változatos: megmutatkozik rajta a német Jugendstil hatása, felismerhetőek benne a franciás formák, sőt néhány alkotásán még az art déco előszele is érezhető.

A kiállítótérben az egykori Tisztviselőtelepi Gimnázium (a mai Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) műkincs hagyatékából több különlegesség is bemutatásra kerül. Láthatunk egy fehér és arany színű bagolykonzolt, mely az épület külső homlokzatán töltött be egykor tartó- és dekorációs szerepet, „ennek érdekessége, hogy az épületben csupán a gipszmásolatai maradtak meg, a nálunk kiállított az egyetlen eredeti darab”.

Az iskolából érkezett továbbá egy elektromágneses hangvilla is, mely érdekes fizikai szemléltetőeszközként a tudományok iránt érdeklődő látogatók kedvéért tekinthető meg.

Az ezúttal vitrinként is funkcionáló korabeli, szintén a Tisztviselőtelepi Gimnáziumból származó írószekrény pedig még kisebb meglepetést is okozott a tárlat berendezésekor. „A beállításkor vettük csak észre, hogy a szekrény hátoldalán is megjelenik a bagoly motívum, melynek ebben az esetben kitárt szárnyai mindkét oldalon egy kígyófejben végződnek.”

A belső terem szinte teljes egészében a Váci utcában található Philanthia virágkereskedést idézi meg, melynek belső berendezése és üzletportálja készült Kőrössy tervei alapján. „A Philanthia jóvoltából egy intarziás, rézveretes szekrényt, egy vörösbársony sarokülőkét és egy bádogbelsejű virágállványt állítottunk ki, utóbbiban engedélyt kaptunk élő növény elhelyezésére is, ami világviszonylatban ritkaságnak számít.” A hamisítatlan Philanthia-hangulatról a helyiségben kellemes háttérzene is gondoskodik.

A tárlatot gazdag fotógyűjtemény is színesíti az intézmény fotósa, Bélavári Krisztina, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ archív felvételei jóvoltából. Különlegesség, hogy helyet kapott a kiállításon az egyik első budapesti pallérfotó, mely 1899-ból származik és építés közben, az Osztálysorsjáték Palota állványzatáról készült, valamint egy a Philanthia virágüzletet ábrázoló, Kozelka Tivadar által készített fénykép.

Eszter ötlete alapján falra erősített tablókon arról is olvashatunk, hogyan vélekedtek a szecesszióról a századforduló nagy gondolkodói: Einstein, Ady Endre, Otto Wagner, vagy éppen Oscar Wilde.

Az ideiglenes kiállítás a Ráth György-villa munkatársai szerint is tökéletesen illeszkedik az intézmény állandó, „A mi szecessziónk” tárlatához, melyben a további gazdag szecessziós műkincs-gyűjteményen túl eredeti szobabelsőket is megcsodálhatunk.

A „Díszítő érzékkel átszőtt tudás” című kiállítás szeptember 15-ig tekinthető meg a Ráth György-villában, innen szeptember második hetében az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum épületébe költözik. Novembertől januárig pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár lépcsőháza ad majd otthont a Kőrössy Albert Kálmán életművét bemutató egyedülálló tárlatnak.

A kiállítás A szecesszió világnapja programsorozat része, mely a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a magyar állam társfinanszírozásával valósul meg.

2013 óta magyar kezdeményezésre ünnepeljük júniusban a századforduló egyedülálló művészeti irányzata, a szecesszió világnapját. Az idei évben a stílus népszerűsítésével foglalkozó szervezet, a Réseau Art Nouveau Network által ajánlott téma, „A szecessziós lépcsők” kerülnek fókuszba ebből az alkalomból.

A június 15-ei programsorozat kiemelt eseménye az Iparművészeti Múzeum Városligeti fasori fiókintézményében, a Ráth György-villában nyíló, Kőrössy Albert Kálmán építőművészetét bemutató, „Díszítőérzékkel átszőtt tudás” című időszaki kiállítás lesz, melyet az első napon ingyenes tárlatvezetés keretében tekinthetünk meg. Szintén díjtalan vezetéssel járhatjuk végig 15-én a Ráth György-villa állandó, „A mi szecessziónk” című kiállítását is.

A világnap alkalmából két, egyenként 120 perces, tematikus városi sétán is részt vehetünk. A „Lombok, villák, műtermek” a Városligeti fasoron kalauzol végig bennünket, a „Budapest gyöngyszemei” pedig az Andrássy út szomszédságában található szecessziós épületeket mutatja meg vendégeinek.

Az Iparművészeti Múzeum szervezésében emellett megrendezik  „A nőies szecesszió” című stílus-, valamint a „Szecessziós lépcsők másképpen” című művészeti workshopokat, ráadásul 13 órától folyamatosan induló filmvetítéseket is élvezhetünk a „Határtalan szecesszió” témájában.

A részvétel minden említett programon ingyenes, de előzetes, az Iparművészeti Múzeum weboldalán való regisztrációhoz kötött.

A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a magyar állam társfinanszírozásával valósul meg.

A Körforgásban című kiállítás-sorozatban a múzeum kortárs designereket kér fel, hogy válasszanak ki a múzeum gyűjteményéből egy-egy tárgyat, melyek saját műalkotások létrehozására inspirálják őket. Az így megszületett alkotások az Iparművészeti Múzeum Kortárs Dizájn Gyűjteményébe is bekerülnek.

A jelenlegi és a tervezett kiállításoknak fontos részét képezik a dizájnt mint gondolkodási folyamatot bemutató, a kulisszák mögé betekintést engedő filmek is.

A Ráth György-villa időszaki kiállítóterében elsőként az idén 25 éves Artista Stúdió három alkotója mutatkozik be, akik 3-3 műtárgy, pontosabban csésze alapján három ruhadarabot készítettek.

A ruhák olyannyira „életre keltek”, hogy az őket viselő próbababák nevet, sőt személyigéset is kaptak. Hogy milyen női alakok születtek a csészékből? Már el is áruljuk!

Alba

Az Albán látható ruhát egy cseh csésze ihlette, melyet bár az 1910-es években terveztek, csak 1922-től kezdték el gyártani. A fekete-fehér geometriai mintás csészéből kiindulva az Artista Stúdió egy hasonló színű és stílusú ruhát álmodott meg.

Alba a tervező elképzelései szerint egy tudatos, karrierista nő, egy igazi vezetőtípus, aki ebben a ruhában éppen egy kiállítás-megnyitóra igyekszik. Kicsit sznob, intelligens és népszerű a férfiak körében.

Olga

Olga egy bécsi csészének köszönhetően „született meg”. Az Artista designerének kiválasztott műalkotása egy bécsi porcelándivatot utánzó darab volt. A 20. század elején elsősorban Bécsben voltak népszerűek azok a csészék és a hozzájuk tartozó csészealjak, melyekre a megrendelők kívánsága szerint egy rövid üzenetet írtak. Az Olga csészéjén található feliraton ez olvasható: „Míg a férfi a tetteiben dicsőül meg, a nő dicsfénye a szemében rejtőzik.”

Olga éppen a fiumei tengerparton van a szerelmével, a lemenő nap fénye megcsillan szőke haján és gyöngyökkel díszített, úgynevezett beach-pizsamáján. A világháborúk előtti években a nők még sokkal zártabb ruhákban jártak strandolni, ezt a ruhatípust értelmezte picit újjá az Artista designere.

Maya

A harmadik csésze már-már a giccs határát súrolja. Különleges technikával készült, melynek lényege, hogy a porcelánon látható festéssel egy másik anyag, ez esetben a fa struktúráját imitálja. A csészén látható ábrázoláson fára szögelt aprócska miniatúrák láthatók.

Maya egy energikus, szenvedélyes, sportos nő, aki nem riad el a kalandoktól, sőt egyenesen kutatja őket. Szenvedélye az utazás és szokása, hogy sosem tér haza üres kézzel nyaralásairól. Általában valamilyen giccses csecsebecsét választ, például egy olyan csészét, melyet a múzeumban is láthatunk mellette kiállítva.

Kurátor: dr. Horváth Judit, a Kortárs Design Főosztály vezetője.

A sorozat következő kiállítója egy lengyel designer lesz, akinek a munkásságával 2019 év elején ismerkedhetnek meg a látogatók.