A Színes Város Strongbow Budapest Fesztivál keretében belül megújuló Kazinczy utcai tűzfalak okán körülnéztünk, hogy mi a helyzet a nyugati világ egyre nagyobb szeletében teret hódító tűzfalfestés budapesti mezőnyében. Tartsatok ti is velünk túránk során!
Szeretett, de kopott városunk málló-pergő homlokzatú utcaképei már évek óta folyamatos megújulás alatt vannak: egyszer itt újítanak fel egy házat, másszor meg amoda költözik be egy az omladozó utcafrontot saját előnyére fordító romkocsma. Az összkép vitathatatlanul kellemes, és a világért sem szeretnénk ha Budapest bármit is veszítene varázsából: az elmúlt zivataros évszázadok ehhez pedig ugyanannyit tettek hozzá, mint amennyit elvettek belőle. A legutóbbi világégés által a város szövetén ütött legtöbb seb már begyógyult, a nyavalyás foghíjtelkek azonban máig élő mementói a Budapestet érő bombázásoknak, és nyugodtan kijelenthetjük róluk, ezek tényleg semmit nem tesznek hozzá városunk hírnevének öregbítéséhez. Lehet persze várni arra, hogy majd jön egy beruházó, és betölti az űrt valami új építésű lakóházzal, de inkább örüljünk annak, hogy a 2011-ben indított TűzfalRehab keretén belül néhány lelkes és kreatív művészlélek kezébe vette az ecsetet, és már évek óta egyre több és több bérház magányosan álló falát dobják fel színes kreációikkal.
Kőleves kert – Földanya
Budapest legújabb tűzfalfestménye a Kazinczy utcában már sorban a negyedik, 100 négyzetméteres felületével pedig az egyik legnagyobb is. Alkotópárosa egyenesen Romániából érkezett a Színes Város Csoport meghívására. Az eredetileg építész Obie Platon 2000-ben kezdett el street-arttal foglalkozni (aki másodmagával együtt készítette a falfestményt), ma már bonyolult, elgondolkodtató munkákat alkot a festészetben és a szobrászatban egyaránt. Elsősorban Platón, a filozófus, illetve a román kultúra, a társadalom, a geometria és a filozófia inspirálja. Idővel kialakult öt eltérő stílusú karakter, amelyeket előszeretettel használ fel a rajzaiban, ezek az öt platóni formának felelnek meg: a tetraéder, a hexaéder, az oktaéder, a dodekaéder és az ikozaéder. A karakterek neve: Allan Dalla, Madame Mezzanine, Pop Prince, Qrip Tic, Lost Letter (föld, levegő, tűz, víz, éter).
A művész Kazinczy utcában található falfestménye a ,,Nagyváros vagy természet” ellentétpárt dolgozta fel, a színes Földanyát a merev szürke várossal ellentétben. A művész először járt Budapesten, ám alkotásában felsejlik például a Szabadság-szobor is.
A tűzfalfestéseknek persze a dekoratív felület létrehozása mellett van még egy másik igen fontos funkciójuk is: történetesen a vászonként használt fal teljes felújítása és állagmegóvása. Ez a funkció a Kőleves kerti fal esetében teljesen érvényre is jutott: ez ugyanis a második olyan tűzfal, amely teljes körű hőszigeteléssel újult meg. – Kiemelten fontos számunkra, hogy egy tűzfalra ne csak fessünk, vagy vakoljunk, hanem egy itthon eddig nem alkalmazott módszerrel hosszú távú megoldást is kínáljunk arra, hogy miként lehet egy tűzfalat ténylegesen megóvni – mondta el Flór Péter, a Színes Város főtitkára. Az első ilyen felület Budapesten a fesztivál második helyszíne volt a Dob u. 38-ban, amely augusztus 15-e óta látható.
Kertész utca 27 – Mi a magyar?
A Liter kocsmával szemközti hatalmas falfelület már lassan egy hónapja folyamatos tárgya az előtte elkattanó fényképezőknek és mobiltelefonoknak, pedig előtte az ember inkább rá se nézett a több mint 400 négyzetméteres felületű, piszkos-barna színű téglafalra. Augusztus elején azonban a Színes Város csoport pályázatot írt ki, „Mi a magyar?” címmel, amire mindenkitől várták a non-figuratív grafikákat. Végül Orosz Richárdé és munkájáé lett a dicsőség, a csoport pedig tartotta az alku rájuk eső részét, és fel is festették a nyertes művet, amelyen sétáló Rubik-kockától kezdve a honfoglaló magyarság saját tükörképét bámuló íjáig számos hungarikumot megtalálunk. Kép helyett nézzétek meg, hogyan készült el a Dob utca dísze!
Kazinczy-Király sarok
A két bohém utca sarkán, a legendás Wichmann kocsmától néhány méterre található a város egyik legvidámabb játszótere – pedig hát a környék nem éppen minősíthető gyerekbarát negyednek. A környék pár évvel ezelőtti feltámadásáig a játszótér helyén egy ormótlan foghíjtelek szívta magába a „Budapest világváros” nézetet valló járó-kelők optimizmusát, de aztán hirtelen kinőtt a földből ez a kicsi, néhány hintával és egy mászókával felszerelt park, majd pedig a Suppré-Neopaint csapatainak közreműködésével egy teljesen új, felszabadultabb arcot, a légballonokkal az Óz, a nagy varázsló hangulatát megidéző képet kapott az egész sarok. Azóta már a gyerekek is nagyobb kedvvel hagyják ott a tv-t.
Akácfa utca 27 – Chill vagy tombolás?
Egyenesen Lengyelországból érkezett Lukas Berger, alias Cekas, hogy az Akácfa utca egyik kiugró tűzfalát a környék színvilágát figyelembe véve, „Chill vagy tombolás?” címet viselő grafikájával, össz-viszz 8 óra leforgása alatt kidekorálja. A 80 négyzetméteres falfelülethez Cekas mindössze 20 liter kültéri falfestéket használt fel.
Kazinczy utca 27 – Romlás virágai
A budapesti Kertész utcában található parkoló 156 m2 nagyságú tűzfalára 3 művész 5 nap alatt festette fel a ,,Romlás virágai” című alkotást. A fesztiválon megfestett tűzfalak mindegyike valamilyen ellentétpárt dolgoz fel, így ez a ,,Nagyváros, vagy természet” dilemmát értelmezte sajátosan. A Fat Heat művésznéven ismert Kirsch Ádám, és a Mr. Zero ként alkotó Viszokai Krisztián nemzetközileg a legismertebb magyar falfestők, akik művészetük segítségével a fél világot bejárták, ugyanis rengeteg fesztiválra hívják őket nagyméretű falakat megfesteni évek óta. A gyakran párban dolgozó duót ezúttal kiegészítette ObieOne, alias Egry Tamás. Egry a Moholy Nagy Művészeti Egyetem (MOME) fotó szakán diplomázott, de grafikával is régóta foglalkozik.
Kazinczy utca 45 – Budapest nem ekkora
Az egyik szívünknek legkedvesebb üzenete a Kazinczy utca 45. szám alatt található „Budapest nem ekkora” nevet viselő alkotásnak van, amely külföldi turistának ugyanolyan hasznos tipp, mint amilyen jó emlékeztető a belvárosból az orrát ki sem dugó helyieknek. Budapest tényleg nem csak az Erzsébetvárosból áll, és sokkal több mindent lehet itt csinálni, mint valamelyik romkocsmában elfröccsözgetni vagy az Erzsébet tér füvén elfröccsözgetni. A kész alkotás és az ötlet ugyancsak Orosz Richárd munkáját dicséri. Korábban ugyanezt a falat díszítette a Tóth Balázs által tervezett Rejtő pincére nevű falfestés.
Dob utca 38 – Mindenkinek van egy városa
Az alkotók értelmezése szerint a városokat embereknek képzelték el, vagyis azt, milyenek lennének a városok élő, lélegző entitásokként, hiszen egyébként is azok, csak némileg másképpen. Ennek megfelelően két – nem konkrét – várost jelenítettek meg a képen, egy férfi és egy női „városembert.” Vajon szerelmesek tudnának lenni egymásba a városok, ha ismernék egymást? Vannak összeillő városok? Egymás felé nyitást és nyitottságot is kifejeznek a testből nyíló ablakok. A magyar népmesékre hasonlító karaktereivel és képi jegyeivel leginkább a női alak képviselné Budapestet (bár ez sem konkrétan kimondva). Kezén hímzésszerű tetoválások, növényornamentika. Testén klasszicista és barokk, díszített, míves ablakokkal, amikből a madarak a csőrükben üzenetet tartva repülnek át a másik városember ablakaiba. Épületekből kirakott tiara és válldísz. Víztorony fülbevalók, aranyló növények. Mindkettőjükből szálak és vonalak ágaznak ki, és kapcsolják össze őket. Az alsó régióban a napos és viharos részek a jó és rossz dolgok váltakozását, a felkelő nap pedig a megújulást és fejlődést fejezi ki.
A 207 négyzetméteres falhoz az alkotók (Jakócs Dorottya és Tripsánszki „Tripo” Dávid) 203 liter festéket használtak fel.
Dob utca 48
A végére egy viszonylag öreg, már tavaly májusban átadásra került falfestéssel kedveskedünk nektek. A környezetébe kétségtelenül ez a darab illik leginkább, ami nem is csoda, hiszen a tűzfalat is magába foglaló ház homlokzatát egy-az-egyben rámásolták a ház Klauzál tér felé néző, addig csupaszul málladozó falára, néhány kreatív hozzátoldással: ilyenek a csemegebolt, az emeleti teraszon a virágait öntöző néni (akit tényleg a fal mögötti lakás tulajdonosáról mintáztak!), vagy az éppen a ház tatarozását végző munkások. Igazi belvárosi csendélet. Az alkotás egyébként a Neopaint munkája, és a lakókkal együtt az önkormányzat is üdvözölte a kezdeményezést.
