Bár abban mindannyian egyetérthetünk, hogy a magyar boroknál nem kell jobb, van egy-két hely határainkon túl is, ahol remek szőlők teremnek. Mutatjuk őket!
Franciaország
Nehéz lenne egy borvidéket kiemelni francia területről, ezért inkább nem is kíséreljük meg. A leghíresebb a bordeaux-i, amely a világ legnagyobb borvidéke, ahol 5 millió hektolitert termelnek. Franciaország másik híres borvidéke az avignoni központú Châteauneuf-du-Pape. A terület a nevét az avignoni fogság alatt itt raboskodó pápákról kapta. Kihagyhatatlan a listáról Champagne is. A hűvösebb időjárásnak és a meszes talajnak köszönhetően az itteni szőlőfajtákból savas borokat lehet leginkább termelni, melyek kitűnő alapanyagai a pezsgőnek. A közvélemény tévesen hiszi azt, hogy itt készítettek pezsgőt először a habzó alkoholból: a pezsgőkészítés valójában egy Dom perignoni bencés apátsághoz köthető.
Burgenland
Nem is kell olyan messzire mennünk, ha remek külföldi bort akarunk inni. Ausztria szőlészeteinek körülbelül 40%-a található Burgerlandban. A terület egykoron Magyarországhoz tartozott, ekkor még Őrvidék vagy Várvidék néven volt ismeretes. Az itt végzett ásatások bizonyítják, hogy már i. e. 700-ban is termett itt szőlő. A kedvező földrajzi adottságok miatt nagyon sokféle szőlő megterem itt. A végeredmény pedig édes és száraz fehérborok, könnyed rozék, vagy habzóborok.
Serra Gaucha
Bár Brazíliáról inkább a kávé, semmint a bor jut eszünkbe az innivalók kapcsán, igazán remek borok teremnek errefelé is – mindannak ellenére, hogy forró trópusi éghajlata nem a legideálisabb a szőlőtermesztéshez. A borászat mesterségét Amerika felfedezésekor az európai bevándorlók honosították meg. Nem csoda, ha elsősorban Franciaországra és Olaszországra jellemző szőlőtőkékkel találkozhatunk a dél-amerikai országban is.
Etna
Jó borra még a vulkán lábánál is lehet bukkanni. Nem viccelünk. A szicíliai Etna borvidék egy ma is aktív vulkáni hegy lábánál van. A néha feltörő lávával nemcsak a szőlőtőkék nem törődnek, de az itt lakó több tízezer ember sem. A köves, de termékeny vulkáni talajon több száz éves szőlőültetvénnyel is találkozhatunk. Elsősorban kékszőlőiről híres a környék: ezek a nerello mascalese és a nerello cappuccio.
Kréta
Görögország legdélebbi szigetén, Krétán már több ezer éve ismeretes s borkultúra. Sőt, gyakran a szőlészet bölcsőjeként szoktak utalni a helyre. Szinte mindenféle bort meg tudnak itt termelni, legyen szó édesről vagy szárazról, fehérről vagy vörösről. Nem csoda, hogy a görögök ekkora profik a borgyártásban, hiszen az ókorban saját istene volt a bornak, aki előtt csak egyféleképpen lehetett áldozni: természetesen az isteni nektárral.
