„Nincs más utam, csak a zene!”

A Tankok fáradhatatlan őserővel jelentették meg legújabb, Rockmafia Debrecen című albumukat, aminek sikerértéke már most burjánzik. Interjú Lukács Lacival, a Tankcsapda frontemberével.

Hogy érzed, milyen lett az új album? Milyen hatással volt rá az új gitáros?

Jó lemez lett :) Mondhatnám a szokásos sablont, hogy „az új lemezünk a legjobb”, de igazából mivel ez a sokadik ’csapda lemez, nekem nehéz lenne objektíven kijelenteni róla bármit is. Aki dolgozik rajta, mindig azt mondja, hogy jó – folyamatában is ezt éreztük. De igazából nem is nekünk kell megítélnünk, hanem a rajongóknak. Sokan már most nagyon szeretik, és persze mindig vannak fanyalgók is – ez elkerülhetetlen, de ez engem nem nagyon érdekel. Aki egy kicsit is nyitott, az örömmel üdvözli az új lemezt.

Mivel mindössze hárman vagyunk, ezért a gitár ugyan olyan meghatározó elem mint a másik két hangszer! Az új gitáros érkezése természetesen hozott új ízeket és színeket – Sidi (Sidlovics Gábor – a szerk.) egy kicsit máshogy közelíti meg a zenét, a dalokat mint mi. Friss levegőt hozott, de mindezt nagyon is Tankcsapdásan.

Vannak zenekarok, amelyek az utóbbi időben nagy hatással voltak rád? Fedeztél fel mostanában új előadókat, akik tetszenek?

Mindig vannak új zenekarok minden műfajban, amik felkeltik a figyelmemet – ezek egyszerűen időről időre „kitermelődnek”. Szövegírás tekintetében általában én szoktam inspirálni másokat, de persze én is hallok olyan előadókat és sorokat, amik rám vannak hatással. Alapvetően a jó zene már önmagában is inspirál. Szövegek terén szeretem például a magyar nyelvű hiphopot, azt a fajta nyelvezetet, amit a műfaj képvisel – például ott van a Akkezdet Phiai, amely újat mutatott a magyar nyelv terén – őket nagyon bírom.

Egy több mint 10 évvel ezelőtti interjúban azt nyilatkoztad, hogy „…ha a kezdeteknél Pestre költözött volna a zenekar, akkor ma már nem is lenne Tankcsapda”. Most is így gondolod?

Igen, sőt most kicsit még inkább. A ’90-es évek elején, amikor a zenekar az első éveit élte a rendszerváltás után, nagy kanállal faltuk az életet. Az a miliő, amivel Budapest fogadott akkoriban, egyszerűen felfalta volna a zenekart. Hálás vagyok azért, hogy nem hagytuk el Debrecent.

A Sziget Fesztiválon a Tankcsapda volt az egyetlen magyar zenekar, amely felléphetett a nagyszínpadon. Hogyan éled meg azt a sikert, ami titeket övez?

Szerintem a Sziget Fesztivál egy nemzetközi kulturális fesztivál, ami éppen Magyarországon van, de lehetne bárhol máshol is – hiszen elég kevés a magyar előadó, nem velünk csábítják a külföldieket az eseményre. Az elmúlt évek alatt túlnőtt Magyarországon. Ilyen értelemben nagy elismerés és klassz dolog, hogy  játszhattunk a nagyszínpadon, de ennyi.

A sikert a világ legtermészetesebb dolgaként élem meg, hiszen kamaszkorom óta zenélek – először osztálytársaknak a tábortűznél, utána pinceklubokban, majd később fesztiválokon és így tovább. A sikert megélni erkölcsi értelemben illetve a szó hétköznapi értelmében néha más típusú gondolkodást és hozzáállást jelent. Ha a postán vagy az ábécében odajön hozzám valaki autogramot kérni, nem hogy nem küldöm el, hanem örömmel veszem a kérését, mert az emberek így is kifejezik a szeretetüket, így is le lehet „mérni” a népszerűséget – erre nyitottnak és befogadónak kell lenni.


Milyen hétköznapokat élnél, ha nem lenne a zenekar? Mivel foglalkoznál?

Az életemet elkísérték hobbik, de ezek hobbik is maradtak. Egy cipész is eljárhat hétvégén horgászni, de attól ő még cipész. Járok sporteseményekre, szeretek futni, de az életemet mindig is a zene jelentette. Gőzöm sincs, hogy mi lennék. Lehet, hogy űrhajós vagy mérnök, de ezen még sosem gondolkodtam.

Mit gondolsz, meddig lesz még Tankcsapda? Szerinted mikortól ciki a színpadon üvölteni?

Ahogy az évek telnek, ez a kérdés előbb-utóbb felmerül. Én 44 éves vagyok, nálam még nem aktuális a kérdés. Fizikailag is rendben vagyok, szóval én még nem gondolkodom a visszavonuláson. Ameddig az emberek jól érzik magukat a koncerten, amíg a Tankok „ledarálják” a fejedet, addig minden rendben van!

 

A Tankcsapdát Budapesten legközelebb az Arénában kaphatod el december 22-én! Addig is,nézd meg te is legújabb videoklipjüket, ami az új albumról a Számolj vissza című számhoz készült!



Tetszett a cikk? Csekkold az alábbiakat is!
Interjú Dorogi Péterrel: „A gináról is énekel az Intim Torna Illegál énekese!”
Carbonfools interjú: „A Balázs cirkuszolni fog, mi pedig leszünk az állatok!”
Tankcsapda, Ossian és Junkies az Arénában!