Ha ismersz bárkit, aki február 29-én született, akkor bizonyára hallottál már a szökőév furcsaságairól.
A szökőév pontosabban a szökőnap közbeiktatására azért van szükség, hogy a naptári évet szinkronizáljuk a csillagászati évvel. A közhiedelemmel ellentétben a szökőévente 28-ról 29 naposra változó hónapnak nem az utolsó napját, hanem a február 24-i napot duplázzuk meg ilyenkor.
A szökőnap története egészen az ókori Egyiptomig nyúlik vissza, akik először ismerték fel, hogy a Föld kicsivel több, mint 365 nap alatt kerüli a Napot. Pontosan 365 nap, 5 óra 48 perc és 46 másodperc alatt. 2000 évvel ezelőtt nem más, mint Julius Caesar jelentette ki hivatalosan is a szökőév létezését.
Eljegyzés Írországban
Létezik egy ír hagyomány, ami szerint szökőnapokon a nők kérhetik meg a férfi kezét. A legenda szerint Szent Brigitta megkérte Szent Patrikot, hogy engedélyezze a nők számára, hogy megkérjék a párjuk kezét. Írország védőszentje eleget tett a kérésnek, annyi kikötéssel, hogy csak a szökőévben állhatnak a nők férfiak elé házassági ajánlatukkal. Amennyiben a férfi nem kíván eleget tenni az ajánlatnak, selyemruhával és csókkal kell kiengesztelnie a visszautasított nőt.
Szökőévi szülinap
Nagyjából 4 millió ember született február 29-én, akik általában február 28-án, vagy március elsején ünneplik a szülinapjukat, amikor épp nem szökőévet írunk. A költő Lord Byron is a „szerencsések” között volt. Míg a nyugati kultúrában a különleges dátumon született embereket kivételes tehetségnek tartják, addig Kínában rossz ómennek tartják, ha valaki február 29-én jön a világra.