A héten moziban voltunk és volt szerencsénk még premier előtt megnézni a Cirko-Gejzírben most csütörtöktől vetített új ausztrál romkomot, a szexuális fétiseket fókuszpontba állító Szexterápiát.
Maeve minden vágya, hogy barátja megerőszakolja; Rowena arra izgul, ha férjét sírni látja; a középkorú irodista, Phil, viszonyt kezd saját feleségével, annak tudta nélkül; a szerepjátékos szexbe belekóstoló Dan színészi ambícióit szeretné kiélni; a siketnéma Sam pedig a telefonközpontos Monicával találja meg a „közös hangot”.
A Szexterápia sok szálon futó történetét Josh Lawson író-rendező (mellesleg a film egyik főszereplője) jó érzékkel és erőlködések nélkül kezeli, mindegyik sztorinak megvannak a maga fénypontjai: jó ausztrál filmes szokásokhoz híven a Szexterápia is mesterien játssza le az érzelmi skála minden fokát, egy jeleneten belül nevettet és döbbent meg minket.
A film nagy hibája azonban, hogy bár sztorija tabudöntögetést követelne meg, igazából ez elmarad. Annak persze örülünk, hogy öncélú és kínos szex mutogatásból abszolút semmi nem került a darabba, egy bizonyos fokú merészség mégis csak jól állt volna egy fétisekkel foglalkozó filmhez. Szerencsére ezt a hiányosságot kárpótolja az utolsó negyed óra, amely az év egyik legédesebb és legpajkosabb jelenetsorát tartalmazza.
Köszönjük a Cirko-Gejzír Filmszínháznak a premier előtti vetítést!
