Jennifer Walker magyar felmenőkkel rendelkező Lonely Planet zsurnaliszta alternatív budapesti látványosságokat felvonultató top tízes listája minket is megihletett egy hasonló koncepcióra felhúzott, kilenctagú válogatás összehegesztésére. Semmi obskúrusra nem kell számítani, ezek mind egytől-egyig felkeresésre, megélésre és lefotózásra érdemes helyek, a kliséktől ódzkodó turisták és tősgyökeres pestiek számára egyaránt!
Gázgyári lakótelep
A mi válaszunk Walker Wekerle-telepére. A térség igazi turistamágnese az év nagyobbik felében az Aquincumi Múzeum hatalmas romkertje (kivéve augusztus havát, amikor is a szomszédos Óbudai-szigetre tolulnak százezres nagyságrendben a világ fiatalja), pedig ha a Budapestre tévedt egyszeri gyalogutazó tudná, micsoda elvarázsolt mesebirodalom bújik meg a kétezer éves romok mögött, óriásira nőtt platánfák árnyékában! A cserepes muskátlis munkástelepből és villaszerű tisztviselői telepből álló, az egykori gázgyár (ma Graphisoft Park) által két részre vágott lakótelep az 1910-es évek első felében épült meg, előbbi Almási Balogh Lóránd, utóbbi pedig Reichl Kálmán tervei alapján, az akkoriban dívó magyaros szecesszió stílusában. Fénykorában a telepek lakóinak életét olyan szolgáltatások tették teljessé mint a mozi, hentes, posta, borbély vagy a cipész, és bár ezeknek mára egytől egyig befellegzett, futballpályáján a mai napig kapura játszik az ASR Gázgyár csapata.
Római kori emlékek
Pár hónapja egy terjedelmes cikkben fűztük fel egy kellemes budai sétára a város valamennyi látogatható késő római kori emlékét, és mivel ezek továbbra sem élnek olyan élénk tűzzel a köztudatban, ahogyan azt koruk, ritkaságuk és történelmi értékük megkívánná, bár akárhol másutt a legnépszerűbb látványosságok közé tartoznának, nálunk ők is kvalifikálnak az alternatív városnézős listánkra. Ha azzal a feladattal áldott meg minket az ég, hogy külföldi ismerőseinket kalauzolhatjuk Budapesten, véletlenül se hagyjuk ki az alkalmat, hogy a Nagyszombat utcai katonai amfiteátrum tetejére felmászva közöljük velük, az eléjük táruló aréna átmérője nagyobb, mint a római Colosseumé! Az oka: az épületet nem csak cirkuszi játékokra, de katonai kiképzések színhelyéül is használták.
Barlangok
Annak, hogy Budapest a világ hévíz-fővárosa, egyeneságú következménye, hogy rengeteg barlangja is van: a százhúsznál is több meleg vizes forrás közel 170 barlangot vájt ki magának a forgalmas utcák alatti rétegekben és a hegyek mélyén, kivívva Budapestnek a világ egyetlen, természetes barlangokra épült fővárosa címet. A budavári Sziklakórház is egy ilyen barlangrendszer felhasználásával épült ki, mint ahogy a Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom egy része is a természetes folyamatok során kialakult, és már az ősember által is lakott Szent Iván-barlangban foglal helyet. A leglenyűgözőbb fővárosi barlang a sajnos csak profi búvárok által látogatható II. kerületi Molnár János-barlang, amely 7 kilométer hosszú járatrendszerével az ország legnagyobb víz alatti üregrendszere. Búvárfelszerelés hiányában is érdemes meglátogatni a Frankel Leó utca 48-at, a barlang vize által táplált őstó és a barlangüreg szája fölé felhúzott, műemléki védettség alatt álló vasbeton kupolás kamu-törökfürdő maradvány is csodálatos látványt nyújtanak. Aki a nézelődéssel nem elégszik meg, hanem kúszni-mászni is szeretne, az forduljon a Szemlő-hegyi és a Pál-völgyi barlang irányába: az állandó hőmérséklet mindkét járatrendszerben 12 fok, levegőjük pedig a magaslati üdülőhelyek klímájával vetekszik.
Tűzfalak
A hévizek mellett Budapest a foghíjtelkek fővárosa is: a huszadik század második felének pusztításai mai napig fájó sebhelyként szakítják meg a belvárosi utcaképet, a századfordulós bérházak csúnyábbik, csupaszabb arcát elénk tárva. A néhány évvel ezelőtt indított Színes város projekt ezeknek a foghíjtelkeknek az ideiglenes megszépítését tűzte ki zászlajára: az évről évre megrendezésre kerülő urbánus fesztivál lényege, hogy különböző magyar és külföldi graffitiművészek egy adott témára (legutóbb ez a víz volt), a város adott pontjain (többnyire tűzfalak, felüljáró pillérek, elhanyagolt hídfők) sokméteres képeket pingálnak fel, amikkel egyidejűleg állagmegóvást és városesztétikai munkát is végeznek. A trendindító 2011-es TűzfalRehab nevű program óta több tucat málladozó belvárosi felület kapott új, színesebb arcot, ezeket egy sétára felfűzve ki is válthatjuk Budapest valamelyik kortárs művészeti galériájában tett látogatásunkat.
19-es villamos
Annak ellenére, hogy a 19-es villamos közel sem olyan régi és népszerű vonal, mint a több nemzetközi toplistán is előkelő helyezést elérő 2-es villamos, legalább olyan nagy élmény végigzakatolni vele a városon, mint túlparti barátján. A Kelenföld vasútállomás és Vörösvári út/Bécsi út végállomások között közlekedő sárga hernyó az út jelentős részét a Duna mentén teszi meg, gyönyörű kilátást biztosítva Pest látványosságaira, olyan épületek előtt elhaladva, mint a Gellért szálló, a Rudas, a Király és a Lukács gyógyfürdők, a város legkeskenyebb társasháza, a Batthyányi téri Szent Anna templom (a másik oldalon a Parlamenttel), a Frankel Leó utcai zsinagóga, vagy a már fentebb említett római katonai amfiteátrum. Ha pedig sikerül elkapnunk egy CAF vilit, nemcsak az ablakon túli világban gyönyörködhetünk, hanem a spanyol formatervezés remekében is!
Szabaduló szobák
Az első szabadulós szoba öt évvel ezelőtt jelent meg Budapesten, azóta számuk már a 150-et is meghaladta országos szinten (Gyurkovics Attila találmánya pedig mára az egész világot meghódította). Ahogyan a romkocsma, úgy a szabadulós játék is igazi budapesti műfaj: leginkább bérházak pincéjében vagy ipari épületek régóta nem használt tereiben lettek kialakítva a mindenféle logikai fejtörővel megspékelt, a videójátékok szobáról-szobára való haladási mechanizmusát és Sherlock Holmes leleményességét párosító játékok, amelyek mind egy-egy konkrét szituációba helyezik bele a résztvevőket: földrengés, elrabolt személy utáni nyomozás, kísértetház – a lehetőségek száma a végtelen felé konvergál. A csapatmunka elengedhetetlen a sikeres kijutáshoz, és az alapkoncepció is ugyanaz, függetlenül attól, milyen helyzetből kell éppen menekülnünk: egy zárt ajtajú szobából/szoba rendszerből kell kiszabadulni 60 perc alatt lakatok, számzárak nyitásával és a kerettörténet rejtélyeinek megoldásával.
Római part
Ha a régóta belengetett óbudai mobilgát olyan formában kerül megépítésre, ahogyan az a legutóbbi tervekben szerepel, akkor hamarosan búcsút mondhatunk a vadregényes Budapest utolsó mementójának, a nyaranta családok és baráti társaságok százezreinek kikapcsolódást és kiszakadást biztosító Római partnak. Az Északi vasúti összekötő híd és körülbelül a Mátyás király út keleti csücske által közrezárt partszakasz nem csak zöldellő falombok által simogatott kavicsos vízpartja miatt vonzó célpont a betondzsungelből kiszakadni kívánók körében, de megannyi étterme, büféje, cukrászdája, kézműves söröket csapoló kiülős helye és bográcsozója is hasonló mértékű vonzerőt jelent (hogy a számos elhagyatott üdülőről ne is beszéljünk): hiszen városi ember számára nincs is annál jobb, mint meztelen talppal a dunai kavicsok közé süppedve, a hullámok nyugtató dallamát figyelve belekortyolni egy teli üveg belga meggysörbe.
Epreskert
A mai Epreskert helyén 1882-ig egy elvadult eperfaliget állt, innen kapta nevét a későbbi Képzőművészeti Egyetem művésztelepe. A különleges hangulatú őspark, melyet Stróbl Alajos szobrászművész hozatott rendbe, és amit Ferenc József is többször meglátogatott, helyet ad többek között egy 18. század közepén épült barokk kálváriakápolnának (építtetője feltehetőleg az a Mayerhoff András volt, akinek a gödöllői Grassalkovich kastélyt, vagy a 100 éves étterem épületét, a Péterffy-palotát is köszönhetjük), a Mátyás templom gótikus déli kapuja maradványainak, számos római kőfaragványnak, műtárgyi másolatoknak, művészpavilonoknak és megannyi hatalmas fának. Megkopottságában is megható élmény az Epreskertet körbejárni, annál inkább, hogy csak az egyetem által kijelölt időszakokban, vagy az intézmény írásos engedélyének birtokában lehet megtekinteni.