Nyakunkban a szerelem ünnepe, pár nap van csak hátra Valentin napig. A virágok átadása és a romantikus vacsora elköltése után mi sem esik jobban, mint egy kellemes, egymásbakarolós séta párunk oldalán egy hangulatos, meghitt, a szemet és a szívet is gyönyörködtető helyszínen. Az alább összegyűjtött helyeket azonban nem csak Valentin napon érdemes felkeresni!
Gül Baba utca
A Rózsadombra felvezető szűk, és igen meredek utcácska Budapest egyik legjobban őrzött kincse, egyike a város kevés olyan helyeinek, ahol még mindig érződik valami az 1500-as évek hangulatából. A macskaköves utcát felváltva szegélyezik két oldalt modern és ízléses, valamint régi és omladozó épületek. Felkaptatva a göröngyös utcán Gül Baba türbéjéhez érkezünk: a harcos muszlim szerzetes sírkápolnája az iszlám vallás legészakibb szent helye. A türbe mellől csodás kilátás nyílik az alant elterülő háztetőkre és a folyó túloldalán terpeszkedő Pestre, valamint a budai hegyekre.
Ha a tényleg kimerítő dombmászásban megéheznénk, akkor irány az utca lábánál helyet foglaló Földes Józsi vendéglője, ha meg esetleg még a randi előtt állnánk, és éppen a Margit hídnál várjuk kiszemeltünket, de van tíz percünk, akkor egy kis folyékony bátorságért irány a Bookta!
Tóth Árpád sétány
A budai várnegyedben tett séta kötelező eleme nem csak minden idetévedt turista programjának, de az ismerkedés szakaszában és még jóval később is a szerelmes gerlepárok nagy aránya keresi fel a főváros középkori városmagját. A legnépszerűbb útvonalat a Fortuna utca-Halászbástya-Tárnok utca-Szent György utca tengely jelenti, a kevésbé felfedezett Tóth Árpád sétány viszont relatív ismeretlensége révén legalább ennyire romantikus! A sétányt dús fasor szegélyezi, keleti oldalán lakóházak sorakoznak, nyugatra pedig a Krisztinaváros terül el és a budai hegyek csúcsosodnak.
A sétány végéhez érve térjünk be az ódon eleganciájú Ruszwurm cukrászdába egy csésze meleg kávéra és koronázzuk meg a randit egy finom Ruszwurm-krémes fölött elköltött csókkal.
Dunakorzó
A századforduló pesti polgárságának egyik igen kedvelt időtöltése volt a korzózás, ami alatt természetesen a pesti Dunakorzón, az egykor impozáns szállodasor előtt való fel-alá járkálást kell érteni. A kecses Duna és a drámaian magasodó Gellért-hegy, valamint a napszaktól függően szép vagy inkább megkopott Királyi palota még ma is melegséggel és csodálattal árasztják el az ember szívét a természet és az emberi géniusz iránt, nem is beszélve a mindenfelé szétszórt köztéri szobrokról és szőkőkutakról, amelyeknél nyugodtan ellőhetünk szerelmünkkel egy Valentin-napi szelfit.
Nagy kedvenc a környéken a Március 15. téri egykori Piarista gimnázium aljában helyet kapó KIOSK: üljetek be egy koktélra vagy egy romantikus vacsira, közben meg hallgassátok az éppen játszó feltörekvő magyar zenészek koncertjét.
Mikszáth tér és Krúdy Gyula utca
A pesti palotanegyed szívében elhelyezkedő Mikszáth tér a Krúdy Gyula utca sétálóutcává nyilvánított szakaszával együtt a belváros egyik legbarátságosabb és leginkább párizsi hangulatot árasztó környékét teszik ki. A két írólegenda szellemisége közül Krúdyé érvényesül inkább: az errefelé található sok étterem, kocsma és bár mindenkiből előhozza a hasával érző, borgőzös metaforákban szépeket és nagyokat mondó örök romantikust.
A kisvárosi nyugi és a belvárosi pezsgés a Mikszáth téren találkoznak, találkozzatok ti is párotokkal! Mondjuk üljetek be a Lumenbe egy finom helyben őrölt kávéra vagy néhány korsó kézműves sörre. A Lőrinc pap téri Kamra is fogalom a környék egyetemista fiatalsága körében, a kamrabumm nevű italuk legendás.
Fő tér és környéke (Óbuda)
És ha már az előbb sikerült megidézni Krúdy szellemét, nem mehetünk el szó nélkül az álmok, ételek, italok és emlékek legnagyobb prózai írójának legkedvesebb helye, Óbuda mellett. Krúdy Gyula az óbudai Korona tér 1-ben élte le utolsó éveit, még akkor, amikor Óbuda egészen más, sokkal romantikusabb képet mutatott: nem voltak lakótelepek, nem voltak soksávos utak, csak kiskocsmák, házias ízű ételeket szolgáló fogadók, szőlészetek, kertészetek, és kikapcsolódni vágyó pesti fiatalok. Óbuda nagy része az ötvenes éveket követő hatalmas városrendezés áldozatául esett – csupán néhány apró macskaköves szigete maradt épen Krúdy Óbudájának: ilyenek a Fő tér a Korona tér, valamint azok környéke. Utóbbit 2013-ban el is nevezték Krúdy-negyednek.
A békebeli hangulatért rajongó, a Szindbád novellákon férfivá érett, a szerelem énekét a macskakövön kopogó magassarkúban megtaláló romantikusoknak ajánljuk hát az Árpád híd budai hídfőjének két oldalán elterülő városnegyedet. Magasodhatnak a 18. és 19. századból származó épületek mögött a tízemeletes panelházak, észre se fogjuk őket venni. Főleg ha beülünk a Kéhlibe egy mennyei csontlevesre, ami olyan forró „mint a babám szíve„. Még a halála előtti nap is átszaladt ide a szomszédban lakó Krúdy néhány üveg jó borért.
