Luca napjához rengeteg népszokás kötődik. Mivel a Gergely-naptár bevezetése előtt ezen a napon volt a téli napforduló, rengeteg pogány babona kötődött ehhez a naphoz, melyből néhány nemcsak a naptárváltást élte túl, de még a 21. századot is.
A fényesség napja
A Luca a „lux” fény szóból származik. Ezért ma ünnepeljük a fény lányait, így kompenzálva a borongós évszak sötétségét. Régebben különböző jóslásokat végeztek ezen a napon, mivel úgy gondolták, az emberek különleges éleslátással bírnak ezen a napon.
A legnépszerűbb jóslat a férjjóslás volt. A fiatal lányok 13 fiú nevét írták fel papírgalacsinokra, melyeket egy tál forró vízbe dobtak. Az a papírfecni rejtette a lány jövendőbeli férjének a nevét, amelyik utoljára jött fel a víz felszínére.
Jövő évi előretekintés
A másik leggyakoribb jóslás a következő évi termést igyekezett megjövendölni. A háziasszonyok egy kis tálkába búzacsírát tettek, melyeket minden nap megöntöztek. Ha karácsonyra szépen kihajtott, bőséges jövő évi termés volt várható. A zöld búza emellett a reményt, Jézus eljövetelét is szimbolizálta.
A december 13-a és 25-e közötti 12 napot az elkövetkezendő év 12 hónapjának feleltették meg. Amilyen időjárás volt december 13-án, olyan időt jósoltak januárra, a 14-i időjárás a februárnak felelt meg, és így tovább. Ezt a 12 napos mininaptárt nevezték Luca-kalendáriumnak.
Boszorkányok éjszakája
Nem elég, hogy a 13-as egy baljóslatú szám, de a mai éjszaka is az év leghosszabb éjszakája. Ez némi magyarázatul szolgál arra, hogy miért tartja úgy a néphiedelem, hogy ilyenkor bújnak elő a boszorkányok a rejtekhelyeikről, és fedik fel magukat.
A magyar népszokás szerint az asszonyok december elsején egy mágikus székecskét kezdtek el faragni, 13 különböző fából, 13 napon át. Az elkészült sámlit elvitték magukkal az esti misére, ahol a szertartás végén felálltak rá. Innen szétnézve képesek voltak arra, hogy kiszúrják a gyülekezet sorai között megbújt boszorkányt.
