Május 18-án ünnepeljük a múzeumok világnapját, ennek alkalmából úgy döntöttünk, hogy megemlékezünk Budapest négy legnagyobb múzeumáról.
Magyar Nemzeti Múzeum
Mi mással kezdhetnénk, mint a Magyar Nemzeti Múzeummal? A Kálvin tér közelében található épület 1837 és 1847 között épült, ám maga a gyűjtemény már 1802-ben létrejött, hála Széchenyi Ferenc hagyatékának – ezzel Magyarországon létesült Európa harmadik nemzeti múzeuma. Az országgyűlés 1807-ben a nemzet tulajdonába vette az intézményt és felszólította az ország lakosait, hogy ajánlják fel értékesnek ítélt emlék- és műtárgyaikat a gyűjtemény javára. 1831-ig 231 ember adakozott, ebből csupán 49 volt arisztokrata. A második világháború utáni időszakban végül olyan nagy lett a gyűjtemény, hogy külön intézmények nőttek ki belőle. A múzeum a magyar függetlensége jelképe – az épületnek központi szerepe volt az 1848-as forradalomban és később itt ülésezett a felsőház is. A város életében központi szerepet játszik a Múzeum kert, mely számos nagy magyar irodalmi alak emlékét őrzi. 1879-ben nyerte el végleges alakját, előtte jótékonysági koncertekkel gyűjtöttek kiépítésére pénzt, ekkor maga Liszt és Erkel is felléptek a jó ügy érdekében.
1088 Budapest, Múzeum körút 14-16
Magyar Iparművészeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeumból nőtt ki a Magyar Iparművészeti Múzeum 1872-ben a londoni és bécsi tárintézmények után. A gyűjteményt később világkiállítások alkalmával bővítették, de a Herendi és a Zsolnay cégek ajándékai is felbecsülhetetlen adományoknak bizonyultak. Önálló épület emeléséről 1890-ben döntöttek, Lechner Ödön és Pártos Gyula nyertes terve végül 1896-ban került átadásra a millenniumi ünnepek alkalmával. Később az épület külsején kissé alakítottak, mivel sokak szerint túl keleti hatást keltett. A II.világháború során megsérült főkupolája, főbejárata és üvegcsarnoka is. Kupoláján négy alak jelképezi a szobrászatot, kerámiát, ötvösséget és textilművészetet, vagyis gyűjteményének fő alapjait.
1091 Budapest, Üllői út 33-37
Szépművészeti Múzeum
1896-ban, a millenniumi törvény mondta ki a határozatot arról, hogy létrejöjjön a Szépművészeti Múzeum, erre pedig a főváros fel is ajánlotta a Hősök tere melletti területet, melyen akkor még a Rotunda pavilon állt – itt mutatták volna be eredetileg a Feszty-körképet. A Szépművészetit végül 1906-ban adták át, gyűjteménye már akkor betekintést engedett az európai képzőművészet minden fontosabb korszakába, napjainkban is helyszíne a világ minden fontosabb vándortárlatának. Bár a második világháború során az épületet nem érte sérülés, mind a nyugati, mind pedig a keleti erők alaposan kifosztották az összegyűjtött kincseket, ezek egy részét később sikerült visszaszerezni, másik része viszont máig külföldön van.
1146 Budapest, Dózsa György út 41
Országos Széchenyi Könyvtár
Magyarország első közintézményét, az Országos Széchenyi Könyvtárat 1802-ben Széchenyi Ferenc alapította meg. A társadalom magára vállalta az intézmény fenntartását és dicséretes módon végül sikerült olyan alapot megteremteni, hogy megalapították a Magyar Nemzeti Múzeumot, ennek lett a része a könyvtár, ami 1847-ben költözött be az épületbe. Önálló létesítményé csak 1949-ben vált, végül 1985-ben költözött át a Budai Várba. Gyűjteményében antik iratok, térképek, levelek találhatóak, illetve bármilyen sajtóanyag vagy könnykiadvány jelenik meg az országban, az Országos Széchenyi Könyvtár kötelező jelleggel kap belőle példányt. Ha valaki tudományos kutatásba fog, elkerülhetetlen hely.
1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6.
