Két gyönyörű kastély után következzen most a műemlékvédelem honi történetének egyik szomorúbb esete, a Fekete-kastély, ami ezzel a névvel simán lehetne valami hatvanas évekbeli angol horrorfilm helyszíne is, ehelyett „csupán” egy balatonedericsi szellemtanya.
Jelenleg közel tizennégyezer műemléki ingatlan található Magyarország területén. A védelem alatt álló ingatlanok állapota nagyon eltérő, de rengeteg közülük a romos, elhanyagolt épület, és a többi állapota is évről-évre romlik. A Fekete-kastély is ezek közé tartozik.
Scooby Doo és kétlábú barátai sem biztos merészkednének be az erdővel és növényzettel sűrűn körbenőtt, omladozó kastélyba, ha tisztában lennének az épület történetének hátborzongató részleteivel. A két részből, alsó és felső kastélyból álló Fekete-kastély egykoron a Nedecről származó Nedeczky család tulajdonában volt, akik az 1700-as évek első felében szereztek a környéken néhány kisebb-nagyobb birtokot. A kastély egyes források szerint nevét az egykoron koromfekete tetejéről, míg mások szerint a feketére festett ablakkereteiről és ajtajairól kapta. Akárhogy is legyen, a festék mára a vakolattal együtt lekopott az épületről, azonban semmilyen természeti erő nem lenne képes lemosni azt a sok vért, ami a Fekete-kastély nevéhez tapad.
Az alsó kastélyt Nedeczky Jenő vette meg pénzügyi nehézségekkel küszködő bátyjától, hogy aztán saját tervei szerint attól északabbra, egy lejtő tetejére 1881-ben felhúzza az eklektikus stílusú, historizáló elemekkel díszített felső kastélyt, amelynek háromszintes tornyából csodálatos kilátás nyílt (és nyílik még ma is) a Balaton csillogó felszínére. Amint Nedeczky 1881 februárjában elvette unokahúgát, Nedeczky Emmát, a pár már be is költözött a rendezett parkkal és hatalmas fákkal körbevett épületbe.
Balatonederics
Az első halálesetre egészen 1912-ig kellett várni, mikor is egy helyi gulyás szerelemféltésből megölte kedvesét, aki a kastély szakácsnője volt. Rá két évre pedig maga a ház ura, a gyógyíthatatlan betegség által gyötört, 74 éves Nedeczky Jenő vetett véget születésnapján önkezével életének. A kastély ezután jött bele csak igazán a vérontásba, ami ellen a gazdacserék sem tudtak igazán hatásosan fellépni. 1928-ban költözött be Vág Jenő pesti ügyvéd és neje: a férj egy szép napon arra jött haza, hogy feleségében éppen egy másik férfi leli örömét – Vág még aznap öngyilkos lett. A következő áldozat a megözvegyült asszony új vőlegénye, egy kútfúró volt, aki azután mondott örök búcsút kegyetlen világunknak, hogy megtudta, menyasszonya szíve másért dobog.
A nő következő kalandja egy magát tengertisztnek és nagybirtokosnak kiadó férfival, Kaály Nagy Adorjánnal volt, aki még azelőtt kereket oldott a nő vagyonával, hogy az valahogy öngyilkosságba kergethette volna, vagy hogy a rendőrség elfoghatta volna – a mi kis szélhámosunkat ugyanis tizenháromszoros bigámia vádjával körözték. A megfáradt özvegy egy nyugalmazott főtanácsosnak adta el az ingatlant, aki a második világháború alatt kettős hírszerzőként kereste a kenyerét: látszólag a németeknek dolgozott, valójában azonban az angol és szovjet csapatoknak szivárogtatta az információkat. Valószínűleg erre a németek is rájöttek, a kettős ügynök főtanácsos pedig úgy döntött, jobb nem megvárni amíg a visszavonuló német csapatok dörömbölni kezdenek az ajtaján: 1945 februárjában román feleségével együtt öngyilkosságot követett el.
Egy időben a 840 négyzetméteres, 12 szobás kastély üdülőként működött, de jó ideje gazdátlan már, egyetlen lakója a mindent átitató gyász.
A kastély egyébként eladó, potom 220 millió forintért bárki saját bejárású, panorámás szellemkastélyt vehet magának a Balatontól, a Csodabogyós barlangtól és a balatonedericsi Afrika-múzeumtól csupán pár perc sétára.
