Mr Darcy 2:1

Egy könyv, amely Colin Firth életéről szól? Bestseller. Még akkor is, ha semmi botrány vagy botrányos nincs benne.



Kezdetnek megteszi, ha borítón semmi más nincs, csak a Híres Arc, amelynek láttán mindenkinek a Mr. Darcy név ugrik be – kortól, nemtől és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül, sőt, kétszer is. Az angol kiadásban a profil látszik, a Kindle verzióban egy nem túl jó portré van – a magyarban pedig egy vágott, meglehetősen hízelgő kép 2010-ből – festett hajjal, az öregedés kisebb szarkalábaival megáldva. Remek választás.

A kötet szerzője Sandro Monetti újságíró, aki – amellett, hogy könyvének tárgyát maximálisan tiszteli és szereti, mondhatni: rajongója a színésznek – meglehetősen gördülékenyen, bár időben eléggé csapongva hozza össze Mr. Firth szubjektív életrajzát.

Amelyben a színész olyan, hogy az ember lánya legszívesebben kötelezné a párját arra, hogy elolvassa: Látod, apukám? Más képes kinyitni az ajtót egy nőnek!. Nincs is ezzel semmi baj, de ennyi jóság olvastán még a legádázabb rajongók szíve is túlcsordul: biztos, hogy ennyire jó? Ok, hogy főleg középkorú hölgyek vannak oda a mára már 52 éves sztárért, de ennyi szépséget még az ő gyomruk sem képes bevenni… Bár ha figyelembe vesszük, hogy mekkora igény van a csöpögős romantikus regényekre és füzetekre, lehet, hogy felül kell bírálni az álláspontunkat…

De visszakanyarodva a kötethez: Colin Firth a felsőbbséges, de sérült figurákban a legjobb, ez kétségtelen, viszont éppen emiatt hajlamos az ember azt hinni, hogy arany csörgővel a kézben született. Hát, nem igazán. Már-már szegény környezet és rengeteg költözés jutott neki osztályrészül, sőt, nem keveset dolgozott kukásként (is), amit a könyv szerint kifejezetten szeretett. Az arisztokraták megformálója a legjobban egy kanadai farmon érezte magát első feleségével Meg Tillyvel, de aztán elszólította a világhírnév, és a hívó szónak nem szabad ilyenkor ellenállni.

A könyvben leginkább csak „Colin”-ként emlegetett színész olyan karrierrel rendelkezik, amelyet minden pályatársa megirigyelhet: csak egy-két év volt az életében, amikor nem volt mit kezdenie magával, aztán, kevesebb mint egy fél évtized után bekopogott az a bizonyos siker, amely azóta sem tágít mellőle. A könyv is így tekint rá: a jóképű világhírességre, aki megőrizte szerénységét, és cseppet sem mellesleg tizenöt éve él azzal a nővel, akibe első látásra beleszeretett. Dögunalom, nem? Semmi botrány. Rémes. A szerző vitathatatlan rajongása a szuperlatívuszokban a leginkább tetten érhető. Kellett valami kontraszt, így aztán a kötetben van több elég hosszú idézet a sztárok első számú kapcsolati szakértője, Sarah Symonds tollából, amelyekben arról mereng, hogy Livia Giuggioli valóban ilyen önfeláldozó-e, vagy ha becsukják otthonuk ajtaját, akkor azért felemeli-e a hangját valaha is.

Mindent összevetve: a kötet olvasmányos, viszonylag gyorsan „kivégezhető” alkotás: egy maratoni Büszkeség és Balítélet nézés előtt vagy után a csajokkal felolvasható, a képeket nézve lehet sűrűn sóhajtozni, de aki szaftos részletekre kíváncsi, ne ezt a könyvet vegye le a boltban a polcról.

Sandro Monetti: Aki a király hangján szólt: Colin Firth

Athenaeum Kiadó, Budapest, 2012

272 oldal, 2990 Ft