Luca-napi furcsaságok

Luca széke? szerelmi jóslás? Összegyűjtöttük nektek a legfurcsább Luca-napi szokásokat!

A Luca naphoz kötődő népszokások közül van, ami az időjárásra és a jövő évi termés jövendölésére szolgált. A Luca-székről is hallottunk már, karácsonyig ki kell faragni, hogy ráállva meglássuk a boszorkányokat. Meg kell hagyni, ehhez a naphoz számos furcsa cselekedet köthető.

Az asszonyok Luca neve napján nem dolgozhattak – különben akár kővé is válhattak. A magyar hagyomány szerint el kellett rejteni a háztartás összes seprűjét egy csúnya és öreg boszorkány elől, nehogy el tudjon repülni rajtuk. Állítólag egy átfúrt fakanálon keresztül is meglátták őket, így fokhagymát akasztottak az ajtóra, dugdostak a kulcslyukba, az ajtófélfákba kést állítottak. Így próbálták elűzni az ártó szellemeket, és így a rendetlenkedő boszorkányokat is, akik a hagyomány szerint megzavarták volna a munkát..

A fiatalok számára értékes volt ez a dátum, ilyenkor télen szüneteltek a munkák, és a leányok a párválasztást ráolvasással, és egyéb módokon próbálták maguk számára megkönnyíteni. Az eladó sorban lévő lányok 12 kis cetlire férfineveket írtak, a párnájuk alá rakták őket, és akinek a nevét másnap először kihúzták, az lett később a jövendőbelijük. A kényelmesebbek csak férfinadrágon aludtak, hogy megálmodják lovagjukat.

Ennek van egy gombócos változata: gombócba gyúrták a cédulákat, és amelyik a felszínre bukott főzéskor, az árulta el a leendő férj nevét. Egy gombócot üresen hagytak, ha az jön fel, a menyecske nem ment férjhez az elkövetkező évben. Ha olvasztott ólmot csurgattak kanálból a hideg vízbe, és kivehető forma alakult ki, lehetett következtetni a férfi foglalkozására is. A vízből az arc is kirajzolódott, ezért a leányok halat ettek, és nem ittak, hanem a kútba pillantottak, hogy megláthassák.



Fiatal lányok a hajnali misére való első harangozást várták, letéptek három szálat a harang köteléből, és pántlikájukban hordták, hogy farsangkor sok kísérőjük legyen. Az Alföldön ilyenkor a lányok mézet vagy cukrot ettek, bízván abban, hogy így magukhoz édesgetik leendő férjüket.

Szokás volt a vénlánycsúfolás, ilyenkor a legények apróbb tárgyat kötöttek a vénlányokra, amit húzniuk kellett, zajongva és énekelve hozták szégyenbe őket.