Lángba borul az éjszaka

Ma este van Szent Iván éj, melyhez számtalan pogány szokás, többek között az esti tűzgyújtás kapcsolódik.


Miért kell tüzet gyújtani?

Bár ma már június 21-re datáljuk a nyári napfordulót, régebben  június 24-én tartották. Ezen a nyugszik le legkésőbb a nap és legrövidebb az éjszaka. A 23-ról 24-re virradó éjszakán ezért hatalmas örömtüzeket gyújtottak, hogy megünnepeljék a nyár eljövetelét. A hosszú nappalok és a rövidülő éjszakák a fényt, a világosságot, a megújulást és az újjászületést jelképzete, amit a pogányok hatalmas tábortüzek gyújtásával ünnepeltek meg.

Ilyenkor kicsik és nagyok, nők és férfiak késő éjszakába nyúlóan fent voltak, énekeltek és táncoltak a tűz körül.

A népszokások szerint a lányok átugráltak az lángok felett, a jövendőmondók pedig ebből meg tudták állapítani, hogy melyik jelenlévő férfi fogja párjuknak választani a hölgyeket. A tűzbe dobált gyógynövények segítségével szintén életük nagy kérdéseit akarták megválaszolni az egybegyűltek. A férfiak pedig, hogy hősiességüket bebizonyítsák lóval ugratták át az óriásira duzzasztott tábortüzet.

Az egyház megpróbálta ezt a pogány ünnepet is átkeresztényiesíteni, ezért megtette Szent Iván, vagyis Keresztelő Szent János napjává.

Ma is fűződnek programok Szent Iván éjhez, például Óbudán, ahol tűzszínházzal várják az érdeklődőket, de Káposztásmegyerről sem hiányozhat az ünnepi tűzgyűjtás.