Ki mint vet, úgy arat

„Az építészet nem elszigetelt, konstrukciós feladat, hanem a kulturális, gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok szerves része.” – mondja a Kortárs Építészeti Központ, a KÉK kiáltványa. Ennek értelmében a KÉK egy nagyon komplex, átfogó központ: kutatással, kapcsolatépítéssel, oktatással foglalkozik, emellett összekötő kapocs a jogászok és az építészek között. Változatos programokat kínálnak a Pecha Kucha estéktől a kiállításokon át a Budapest 100 rendezvénysorozatig. Legújabb projektjük a közösségi kertek létrehozása Magyarországon. Olyan „mintakerteket” hoznak létre, amelyek nagyszerű példái a közösségi élménynek és megmutatják, hogy milyen könnyen létre lehet hozni ilyen kezdeményezéseket. Dénes Barbarával, a projekt koordinátorával beszélgettünk.

Mi is az a közösségi kert?

A közösségi kert egy olyan (általában nyilvános) hely, ahol más-más korú és társadalmi hátterű emberek együtt művelik a földet. Sok pozitív hozadéka van: friss termékeket állítanak elő, ami nagy elégedettség-faktorral bír, ugyanakkor erősíti a közösségi szellemet és a felelősségérzetet a környezetvédelem iránt. Aztán a megszerzett ismereteket, kapcsolatokat később hasznosítani lehet: olyan embereket hoz össze, akik könnyen lehet, hogy más területeken is együtt tudnak működni egymással.

Honnan származik a mozgalom?

Az egész a II. világháború után kezdődött az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Ebben az időben nem volt más cél, minthogy az élelmiszerválságot valahogy átvészeljék az emberek. Így aztán a közösségi kerteknek Nyugaton nagy hagyományai vannak, nagyszerű példák vannak erre Németországban és Nagy-Britanniában, és ami nagyon érdekes, Kubában is. Sőt: Kuba élen jár a mozgalomban. Egyfajta állami támogatás is van mögötte: úgy gondolják az ország vezetői, hogy ezek a kezdeményezések Kuba függetlenségének zálogai. És persze az Egyesült Államok: a Fehér Háznak saját kertje van, Michelle Obama nagy hangsúlyt fektet a gyermekek oktatására – ez egy újabb példa, amelyet nem ártana követnünk… A közösségi kertek hagyománya Európában több évtizedre nyúlik vissza. A cél itt is ugyanaz: helyben termesztett, olcsó és egészséges termékekkel ellátni az embereket, emellett erősíteni a közösséget.

Miért állt a KÉK a kezdeményezés mellé?

Sok inspiráló megoldást láttunk külföldön a témában, és úgy gondoltunk, Budapestnek éppen erre van szüksége – egyrészről arra, hogy növelhessük a városban a zöld területek nagyságát, másrészről pedig arra, hogy egészségesebben, értelmesebben éljenek az itt lakók. A projektet 2010-ben indítottuk – feltérképeztük Budapestet, megnéztük, hol lehetne  közösségi kerteket kialakítani. Megpróbáltuk meggyőzni az ingatlanközvetítő cégeket, hogy adják oda nekünk ingyen ezeket a területeket. Elmagyaráztuk, hogy mennyivel egészségesebbek a helyben termesztett növények, és hogy mennyire környezetbarát ez a megoldás. Csak biogazdálkodókat engedünk be ezekbe a kertekbe: vegyszereket nem használhatnak, és a gazt is csak „mechanikusan” irthatják itt. Kezdetben nem tudtuk felmérni, hogy az itt lakók hány százalékát fogja érdekelni a kezdeményezés, de aztán rájöttünk, hogy az embereket érdekli, hogy maguk termelhessék meg a zöldségeket, amelyeket megesznek. Zászlóshajónk, a Lecsóskert is erről szól.

Mondj pár szót a Lecsóskertről!

A Lecsóskert az első közösségi kertünk. A Millenáris vezetősége volt olyan kedves, hogy a Parkban ingyen rendelkezésünkre bocsátott egy elég nagy területet. Itt 95 parcellán dolgozik 250 ember. Van víz, amellyel locsolni lehet a növényeket, és mindenki használhatja a kerti szerszámokat is. Leginkább cserjék és kisebb termetű növények vannak itt. A fűszerek, paradicsom, paprika, saláta, répa, hagyma, retek, krumpli a legnépszerűbbek, de van néhány ritka zöldség is: mángold, vitelotte, csíkos cékla is nő itt. Sokaknak nincsenek kertész tapasztalatai, így aztán nagyon fontosnak tartjuk, hogy megmutassuk, mit kell csinálni. Aztán akiknek megtanítottuk a kertészkedés csínját-bínját, azok tovább tudják adni a megszerzett tudást.

Kik dolgoznak ezekben a kertekben?

Nagyon meglepő, de gyakorlatilag az egész városból járnak ide. Néhányan a közelben laknak, van, aki a környéken dolgozik, és ezzel kapcsolódik ki egy nehéz munkanap után. Vannak, akik komplett füvészkertet gondoznak, mások csak próbálkoznak. Vannak olyanok, akik a friss házasságukat pecsételik meg ezzel a foglalatossággal. Van egy fiatal pár, akik például szív alakban ültettek sárgarépát.

Mi a következő lépés a projektben?

Most azon dolgozunk, hogy egyre több és több kertet tudjunk beindítani. A második kert éppen most van kialakulóban: a 8. kerületben, a Corvin Sétányon alakítottuk ki, 7 négyzetméteren 70 parcellát alakítottunk ki. A 7. és a 11. kerületben is szó van két lehetséges kertről, mindkét helyen léggé jól állnak a tárgyalások. Ha minden jól megy, akkor ezeket jövő tavasszal megnyithatjuk. De persze alig várjuk, hogy mások is csatlakozzanak hozzánk – úgy tűnik a kezdeményezés a politikát is érdekli, nem csak mi állunk a dolog mellett. És persze az lenne a nagyszerű, ha nem várnának ránk, és tőlünk függetlenül is létrehoznának közösségi kerteket.

Ha van üres terület, amelyet szívesen „kölcsönadsz” egy jó ügyért vagy szeretnél csatlakozni bármi módon a kezdeményezéshez, irány a kék honlapja, vagy keresd Barbarát a 06 20/ 988-2800-ás számon!