Az anime-őrület néhány éve robbant be Magyarországra, amikor az egyik kábelcsatorna elkezdte vetíteni az InuYasha sorozatot. Azelőtt mangát olvasni a gyűjtők és a geekek kiváltsága volt. Király Dáviddal, a Magyar Anime Társaság vezetőjével a hősidőkről beszéltünk, és arról, hogyan fejlődhetett a mozgalom a kis partyktól egészen a tömeges jelmezes bulikig.
Hogyan indultatok? Kinek a fejéből pattant ki az ötlet?
A MAT indulása gyakorlatilag egybeesik a magyarországi animés élet kezdeteivel. Minden a ma már nem létező Magyar Anime Útmutató oldallal, és az ahhoz kapcsolódó levelező listával kezdődött. A honlap a Miskolci Egyetemen oldalának részeként működött, moderátora, „DS” (Dark Schneider) nevezhető talán a magyarországi klubélet elindítójának. Másik lényeges pillanat volt, a levelező listából szerveződő első budapesti „animés meet”, 1999 elején, ennek még összesen négy résztvevője volt. (nick-eket mondanék csak itt is: Meglivorn, Acheron, K3y, Kíra) A MAT maga, mint egyesület 2003-ban alapult, szintén az említett levlista tagjainak kezdeményezésére.
Mi volt az első „nagyobb dobás”, mikor volt érezhető, hogy ez nem csupán pár srác „mániája”, hanem valódi klub, egyesület nőhet ki ebből?
Talán az a pillanat, amikor kidobták az addigra 50-60 fősre duzzadt társaságot egy budapesti gyorsétteremből, mert kinőttük a helyet…
Gondolom vannak külföldi mintapéldák előttetek, hiszen talán nincs is olyan sarka a világnak, ahová a manga és az anime be ne tette volna a lábát. Mitől ilyen népszerűek ezek a filmek, mitől időtállóak, és miben mutatnak túl önmagukon?
Külföldi példák követése nem volt jellemző, az ilyenek akkor még nem is voltak ismertek Magyarországon, bár később felvettük a kapcsolatot néhány klubbal a környező országokból. A második kérdésről komoly kutatók írtak már pár száz oldalas könyveket, de megpróbálom röviden összefoglalni: Egyrészt, a mangák, animék világa idegen, különös, a nyugatiak számára, és már ezért vonzó lehet. Másrészt, a történetek sokszor komolyabb, mélyebb tartalommal rendelkeznek, mint nem egy élőszereplős film, ráadásul rendkívül változatos tálalásban, így mindenki könnyen találhat neki tetszőt.
Jelenleg hány tagot számlál az egyesület, milyen eseményeket szervez, hogyan néz ki egy esemény a szervezésetekben, mennyire önerős produkció, honnan szerez bevételt (ha szerez)?
Jelenleg körülbelül 40 tagunk van, ez volt már kevesebb is, és jóval több is az elmúlt években, (200-at is meghaladta 2009-ben), viszont akik most tagok, úgy gondolom, tényleg akarnak is tenni valamit a hazai animés életért. A szám egyébként lassan, de biztosan növekszik. A MAT 2003 óta rendez önálló rendezvényeket, illetve képviselteti magát szinte minden japán kultúrához kapcsolódó programon. Ezeken a rendezvényeken egyrészt megjelenik a japán szubkultúra majd minden formája, beleértve a karaokét, DDR-t (táncpad), konzol játékokat, vetítéseket, rajz workshopot, cosplayt, a témához kapcsolódó előadásokat, ugyanakkor igyekszünk a klasszikus japán kultúrát is megismertetni a látogatókkal. Tapasztalatból mondhatom, hogy az „animefanok” élénken érdeklődnek a GO, origami, ikebana, kalligráfia, harcművészetek iránt is. Bevételt az egyesület egyrészt a tagsági díjakból, de leginkább a rendezvényeken szedett belépőkből szerez, amelyet gyakorlatilag 100 százalékban vissza is forgatunk további programok rendezésébe.
Talán nem tévedek, ha azt gondolom, hogy nem csak tizenévesek csatlakoznak hozzátok, hanem vannak „ősrajongók” is. Zömében hány évesekről beszélünk, vannak-e itt élő külföldi tagjaitok, vagy esetleg neves magyar előadók, „celebek” a rajongók között?
Valóban vannak a tizenévesnél idősebb tagjaink is, elsősorban azok, akik születése óta megtalálhatók a társaságban, bár voltak, akik időközben más utat választottak, még ha az érdeklődésük meg is maradt a japán kultúra iránt. Az átlag 25 év körül van, valamint fontos megemlíteni, hogy 14-18 év között csak szülői hozzájárulással válhat taggá valaki, 14 év alatti pedig nem lehet tag. (Ez nem a mi szabályozásunk, ez a törvény.) Külföldi tagunk volt már, nem is egy, de „celebek” még nem fordultak elő. Érdekesség, hogy alakulásunkkor a japán nagykövet kapott tiszteletbeli tagságot.
Az Animecon idehaza is egyre népszerűbb, főként a cosplay fellépések miatt. A beöltözés kötelező elem vagy csak ajánlott? Melyek a legnépszerűbb karakterek, és van-e olyan, akit senki nem választana?
A cosplay tényleg fontos része a conoknak, de természetesen nem kötelező. 2005-ben volt először hivatalos része a CP verseny a rendezvénynek, természetesen mindig voltak kedvenc karakterek, a legnépszerűbb sorozatok fontos szereplői általában. Naruto, Bleach, Death Note sorozatok karakterei gyakorlatilag mindig a legnagyobb létszámban vannak, viszont nem tudok olyat mondani, akit senki nem választana. Sőt, mostanában már kezdenek népszerűvé válni a nem animés karakterek is a versenyzők körében.