Pattanásig feszült idegek, értékes műtárgyak és merész licitek. Titeket is elvarázsolt az aukciók világa?
Tűzkő Péter, a BÁV kereskedelmi üzletágvezetője, festményszakértője a műkincsek és aukciók világába vezet el minket. Vajon a mi padlásunkon is rejtőzhet egy vagyonokat érő műtárgy? Egyáltalán melyek az aukciók legnépszerűbb tárgyai? Induljon a licit!
– Hogyan kerülnek Hozzátok a műkincsek?
– Mindig azzal kezdődik, hogy valaki az otthonában rálel egy holmira, amiről nem tudja, mennyit ér. Ezért felkeres egy hiteles szakembert, aki meg tudja mondani, mennyit ér a a tárgya. Megállapodunk az ügyféllel, és ha elég értékes a tárgy, akkor árverésre kerül, a végén pedig akár még rekord áron is elkelhet. Legalábbis kezdetben mindig ebben bizakodunk.
– Mennyire gyakori a filmekből ismert klisé: a család a nagymama poros padlásán kincset érő műtárgyra bukkan?
– Ez egy teljesen reális felállás. Sokféle módon juthat valaki birtokába egy műkincs. Van, aki megörökli, más otthonában leli fel, de vásárlás során is megszerezhetjük. Nem tudják, az adott tárgy értékét, ezért fordulnak hozzánk, becsüsökhöz, hogy segítsünk neki.
– Volt alkalom, amikor tényleg igazi kincsre lelt a becsüs?
– Másfél évvel ezelőtt egy hagyatékfelmérésére mentünk. A lakásban, ahol vizsgálódtunk, észrevettük, hogy ajtótámasztónak egy értékes Zsolnay vázát használnak. Amikor felhívtuk erre a tulajdonos figyelmét, nagyon meglepődött. Mivel, már a nagyapja is erre használta a tárgyat, sosem jutott eszébe, hogy bármilyen értéke lehet.
– Hogyan lát munkához a becsüs?
– Elsőként mindig a tárgyak előéletét próbáljuk felkutatni, hogy milyen utat járt be, mielőtt a jelenlegi tulajdonosához került. Megnézzük, szerepelt-e már árverésen, része volt-e valamilyen gyűjteménynek, esetleg elválasztották-e egy másik műtárgytól. A művek előéletének a kutatása mindig izgalmas. Erre azért van szükség, mert így az eredetiségét is könnyebben meg tudjuk állapítani.
– Mi történik ezután?
– Ha meggyőződtünk a tárgy hitelességéről, felkészítjük az értékesítésre. Letisztítjuk, ha szükséges, restaurátorra bízzuk. Ha elkészült, lefotózzuk, műtárgyleírást, majd tanulmányt készítünk róla. Ezután már csak az aukció van hátra.
– Előfordul, hogy a becsüs olyan árat tud ajánlani, amit a lehetséges ügyfél nem hajlandó elfogadni?
– Egy műtárgy árának a meghatározása összetett feladat. A becsüsnek jó marketingesnek és emberismerőnek is kell lennie. Figyelembe kell vennünk, hogy a tulajdonos akár már 50 éve együtt él a műtárggyal, amihez érzelmileg is kötődik. Egy mű értéke attól is függ, hogy az alkotója életművén belül mikorra datálható. A korai darabok általában kevésbé értékesek, mint a későbbi, kiforrottabb alkotások.
– Mi a legnehezebb egy becsüs szakmájában?
– Megállapítani a műtárgy eredetiségét, szerzőiségét. Ez egy gyakorlati szakma. Ha 20 éven át valaki festményekkel foglalkozik, a 21. évben már lesznek önálló gondolatai, rálátása, hogy mi miért ér annyit, amennyit.
– Mennyire nehéz észrevenni a hamisítványokat. Mit szoktak leggyakrabban hamisítani?
– A műkereskedelemmel egyidős a hamisítás, már az ókorban is éltek vele. A nagy művészeknek, például Szinyei Merse Pálnak már korabeli hamisítványai voltak. Kétféle megközelítésből lehet kiszűrni őket. Egyrészt szubjektív eszközökkel, a művészettörténészeti gyakorlatunkkal, stíluskritikai jegyek alapján, másrészt objektív vizsgálatokkal, például kormeghatározással. Leggyakrabban a szignatúrák hamisítását lehet kiszúrni, UV fény alkalmazásával. Egy másik gyakori eset, hogy egy híres művész életművéből kiragadnak 6-8 jellemző motívumot, és egy olyan alkotást készítenek, melyhez ezeket az alakzatokat használják fel.
– Egyre többen vásárolnak az interneten, ám az online térben egy valamit egész biztosan nem lehet átérezni: az aukció légkörét.
– Az árverés atmoszférája, a nagy nyilvánosság, a vásárlási láz izgalma mással össze nem hasonlítható élmény. Minden árverés egy speciális helyzet, hiszen egyszerre többen is harcolnak egy-egy tárgyért. Mindenkinél más indokok játszanak: van, aki beleszeretett egy kikiáltott műben, másokat a gyűjtőszenvedély hajt. Egy dolog közös bennük: a tárgyak iránt érzett szenvedély. Nagy összegekről kell rövid időn belül dönteni. Érdekes az árverés lélektana. Meddig mehetünk el? Mennyit ér valójában az adott tárgy? Mindenkinek magának kell megválaszolnia a kérdéseket.
– Mi a kedvenc, aukcióhoz köthető történeted?
– Egyszer az egyik aukción egy gyűjtő egy buddhista szobrot vásárolt meg. Mint kiderült, a szoborhoz eredetileg egy hátasállat, egy jak is tartozott. A vásárló végül a mű mindkét darabját megszerezte, igaz, a két vásárlás között 30 év telt el.
– Hogyan néz ki az aukció közönsége? Gyakoriak a visszatérő szereplők?
– Az aukció közönsége függ a kiállítás tematikájától. A plakátárveréseken például a 30-as, 40-es korosztály a legérdeklődőbb, az ékszerek a hölgyek, a karórák az urak figyelmét kelti fel leginkább. Általában a műtárgyak tulajdonosai is eljönnek az eseményre, hogy lássák, mekkora az érdeklődés a tárgyuk iránt.
– Mennyivel kel el többért egy tárgy, mint a kikiáltási ára?
– A kikiáltási ár többnyire a becsült forgalmi érték fele. Az, hogy a kikiáltási áron vagy annak többszöröséért kel el egy tárgy leginkább azon múlik, hogy hányan érdeklődnek iránta, és mennyire szeretnék azt megszerezni
– Mondj egy műtárgyat, mely valószínűleg igen magas áron fog elkelni a következő aukción!
– A felvásárlási időszak csak nyár végén zárul, de az egyik nagyon értékes darab, mely már a birtokunkban van, egy Kontuly Béla festmény, mely a festő korai korszakából, a ’30-as évekből való. A kikiáltási ára 750.000 forint lesz, de akár 3-4 millió között is elkelhet majd.