Ha meghalljuk a szót, hogy design, rögtön olyan szavak juthatnak eszünkbe, mint szép, kifinomult vagy ötletes. Holott a design valami teljesen másról szól. Vagy inkább sokkal többről. Hogyan változtatja meg a világot? Hogyan van jelen minden napjainkban? És miként lesz tőle szebb a világ? Osvárt Judittal, a Budapest Design Week 2015 projektvezetőjével és az izgalmas rendezvényhez kapcsolódó Home Sweet Home kiállítás kurátorától mindenre választ kaptunk.
Miért fontos maga a design? Az emberek Magyarországon egy kicsit mindig félreértik a fogalmát, nem?
Minden egyes tárgyban van jobb esetben egy tervezői háttér. A tárgyaink, amik körülvesznek minket, olyan koncepciókat testesítenek meg, amik sokszor elvontak, vagy elvont gondolatokat képviselnek. Ám nem gondolunk rá, hogy ezek hogyan jelennek meg a tárgyakban. A környezetvédelem vagy a sharing economy olyan korszellemben jelenlevő dolgok, amikről hallunk, de nem tudjuk, hogy érintené az életünket. A design ebben tud segíteni. A világunk nagy változásait, nagy gondolatait tárgyak formájában fogalmazza meg.
Ha bemész egy boltba, lehet, hogy nem fog eszedbe jutni, hogy úristen mennyire jó, hogy végre megint visszajöttek a természetes anyagok a divatban, de ösztönösen azt fogod választani. Egy üzlet vagy egy gyártó úgy tud versenyképes lenni és gazdasági versenyben előnyre szert tenni, ha olyan termékeket kínál, amiket a vásárlók keresnek. A vásárlók pedig tudat alatt azt keresik, ami a korszellemének és saját életüknek kis megfelel.
Vagyis a design halad a korral, bevezeti az újat?
Vagy frissíti a régit. Azt gondoljuk, hogy modern ember modern lakberendezésben nem használ nippeket, holott nem kopik ki ez a műfaj sem, és nagyon sok példa bizonyítja, hogy meg tud újulni, fel tud frissülni. Erre jó példa az Alessi-féle Betlehem.
A designnapoknak az a szerepe, hogy megmutassák, hogy a designerek figyelnek a változásokra és dolgokra, amik a világban történnek, és azokat meg is tudják termékek formájában fogalmazni. Így hozzájárulnak a cégnek a versenyképességének növeléséhez. Egy szék lehet olyan, amin lehet ülni, de ronda. Lehet olyan is, amin lehet rajta ülni és szép. A szépből fognak többet eladni. És ha a benne van a levegőben a környezettudatosság, és ez a szék még környezettudatos is, még többet tudnak eladni belőle. A környezettudatosság alapvető elvárás egy termékkel kapcsolatban, de tíz évvel ezelőtt nem volt az. A designerek abban tudnak segíteni, hogy ezeket a változásokat és koncepciókat beleformálják a tárgyakba.
Alessi – Betlehem
Mennyire prediktív a design hét? Látjuk majd egyszer ezeket a termékeket a boltokban?
Egyre fontosabb, és egyre nagyobb rétegben merül fel, hogy a recycling fontos. Olyan pályázatokat választottunk ki javarészt, amik már termékek, már kaphatók kereskedelmi forgalomban. Van köztük néhány kísérleti darab, de döntő többségük elérhető a piacon. Van például egy egészségügyi lámpa, ami különböző színű fényeket tud kibocsátani. Ez a lámpa kapcsolatba lép veled és különböző orvosi mérések útján – illetve egy appel – meghatározza, hogy milyen színre van szükséges a környezetedben. Ezt hamarosan már lehet majd gyártani.
Az ilyen tárgyak nagyon hamar be fognak kerülni a köztudatba. Tíz évvel ezelőtt még nem voltak okostelefonok, ma pedig már mindenkinek az van. Hamar be fog vonulni a tudatba, hogy a tárgyak is gondolkodnak.
Szóba került a világválság is. Ennyire nagy hatása van még mindig a 2008-as történéseknek?
A gazdasági világválság egy nagy paradigmaváltást hozott az emberek életében. A kétezres évek elején nagyon a luxusra koncentrált a divat, a szépségápolás és a design. Legyen minél több, látványosabb, legyen minél több luxus benne, készüljön minél különlegesebb anyagból. A válság egyfajta kijózanodást hozott nagyon sok tekintetben. A mi területünkön ez azt jelenti, hogy az emberek elkezdtek egyre jobban arra figyelni arra, hogy kevesebb szemetet termeljenek, és kevesebb dolgot dobjanak el. Például egy kiállított polc azon a kutatáson alapszik, ami bebizonyította, hogy ha szem előtt vannak az ételek, akkor kevésbé valószínű, hogy megrohadnak vagy megromlanak. Jelenleg azzal is kísérleteznek, hogy olyan konyhát hozzanak létre, ahol nincs hűtő, hanem a tárolási rendszerek olyan fejlettek, hogy mindent frissen használhatunk fel.
Természetesen sok más módon is megjelent ez az újfajta tudatosság. Megnőtt például a szociális érzékenység. Erre utal a látássérültek számára készült kerámiakészlet, a Chance. Létrejött egy olyan ágazat, amit úgy nevezünk, hogy social design, és ami gyakorlatilag erre épül. A válság egyik következménye, hogy kevesebb palackos vizet veszünk. Ezt nyilván nem szeretek a gyártók népszerűsíteni, de kicsit elfordultak az emberek attól, ami tulajdonképpen a szemetet termelik, hiszen Magyarországon nagyon jó az ivóvíz. Ennek a gondolkodásnak az eredménye a vízszűrő is. Megjelennek olyan termékek és terméktípusok, ami keddig nem léteztek.
Mondhatjuk azt, hogy 2008 után a design számára az lett a célkitűzés, hogy jobbá tegye a világot?
A desingnak mindig ez volt a küldetése, csak az emberek ezt nem vették észre. A designerek mindig arra törekedtek, hogy minél jobban a kortárs életmódhoz igazodjanak, és a korszellemet megjelenítsék a termékben. Mindig is nagyon fontos volt a designerek számára, hogy hogyan tudnak költséghatékonyak vagy környezettudatosak lenni. Csak az emberek nem erre voltak kíváncsiak. Most ezek az értékeik, ezek az aspektusaik kerültek előtérbe.
Kovács Máté – Chance
Ha most körbemegyünk a kiállításon, és ha részt veszünk a különböző eseményeken és programokon, mit tudunk mondani, hol tart ma a designvilág Magyarországon?
Magyarország az elmúlt 3-45 évben nagyon sokat fejlődött a design terén, de még mindig nem vagyunk a világ élvonalában és nagyon valószínű, hogy egy darabig még nem is leszünk. Sok tekintetben nem. Főleg, mert a könnyűiparunk, a bútoripar, textilipar és hasonló ágazatok jelenleg nem léteznek Magyarországon. Nagyon nehéz egy bútortervezőnek gyártókapacitást találni.
De a designnak szerencséje megjelennek új ágai, mint például az említett social design, a service design vagy az applikáció design, amiben már most világszínvonalban vagyunk. Gondoljunk csak a Prezire, vagy a Skyscannerre, ami budapesti székhelyű lett.
Illetve szerencsére azt látom, hogy az elmúlt 2-3 évben az egyetemen végzetteknek is nagyon megváltozott a tudásuk. Nagyon szerencsésnek tartom, hogy nem magyar piacra gondolkodnak, és nem úgy tervezik a tárgyaikat, hogy magyar piacon lenne-e rá igény, hanem próbálnak messzebbre látni. Másrészt a technológia ennek a generációnak már magától értetődő. Akár a lámpa, amit előbb említettem, annak is szerves része a technológia.
Vagy van itt egy még konceptuálisabb tárgy, a Nemodo, ami tulajdonképpen egy kísérlet arra, hogy az egyes már meglévő tárgyainkhoz rendeljünk funkciókat pusztán a technológia által. Ha reggel kiveszem a karkötőmet egy bizonyos tárgyból, ahhoz rendel parancssort: bezárja az ablakokat, lehúzza redőnyt, kiengedi a kutyát. Tulajdonképpen egy mozdulatot tettem a megszokott tárgyaimmal, de a tárgyak gondolkoznak helyettem és bezárják a lakást. Úgy látom, hogy a fiatal tervezők nagyon jók ebben, jól látják ennek a technológiáknak a szálait és a kommunikációs változásnak köszönhető új dolgokat és jól tudják integrálni a tárgyaikba.
Kanicsár Ádám András
A Budapest Design Week 2015 programjairól és nyerteseiről ITT olvashatsz!
Olvasd el a Budapest Design Week 2015 nyerteseinek sorát ITT!
Please Do Touch The Artwork – Beszámolónk a Második otthon kiállításról ITT!
WAMP a design héten ITT!
Rekontextualizált találkozások – Beszámoló a conTEXTről ITT!
Divat, mint moduláris rendszer – Beszámoló ITT!
További információk ITT!
Facebook-oldal ITT!
Fotók:
Osvárt Juditról: Mohai Balázs (www.balazsmohai.com)
Termékek (kivéve Betlehem): Stilblog (www.stilblog.hu)
