A héten volt a kávé világnapja. Sokan nem is gondolnák, hogy Budapest milyen gazdag kávés hagyományokkal rendelkezik. Gyere, megmutatjuk neked a város legemblematikusabb kávélelő helyeit.
Budapest maga a történelem, ezzel mindannyian tisztában vagyunk. A város olykor ódon hangulatát nagyban köszönhetjük kávéházainak is, melyek körül a 19. században igazi kultúrkör alakul ki. Ez mára már persze nem érezhető olyan erőteljesen, de szerencsére a mai napig minden sarkon találunk egy-egy kedves hangulatú helyet, ahol elfogyaszthatunk egy feketét. De hova jártak a 19. és a 20. században legnagyobb költőink, irodalmáraink, művészeink? Hol született a történelem és hol él máig tovább? Válogatásunkból kiderül.
Central Kávéház
1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 9.
Az 1999-ben hamvaiból feltámadó Centrál Kávéház a főváros egyik kulturális központjává kezd válni színes művészi, elsősorban irodalmi programjaival, mely cseppent sem hathat újdonságként a rengeteg emléket őrző falaknak. A Centrál Kávéház Erényi Ullmann Lajos házának földszintjén nyílt meg 1887-ben nyolc teremmel, két játékszobával, egy konyhával és egy ruhatárral. A kávéház hamar a társadalmi élet egyik izzó pontja lett, mindenki azonnal beleszeretett az elegáns, pompás környezetbe – a mennyezetet és a falak díszítését Scholz Róbert készítette.
Az alapító, Seemann után 1900-ban Grüneck Gusztáv lett a tulajdonos, akit aztán 1905-ben Mészáros Győző követett. Ekkor kezdődött a kávézó aranykora, míg a második világháborúban presszóvá nem alakították, 1949-ben pedig bezárták. Bár a lambériát, a lépcsőrendszert, a mellvédeket, az oszlopokat, a falikarokat és a kandelábereket védetté nyilvánították, ezek többsége mára eltűnt azokkal a márványtáblákkal egyetemben, amik a nagyhírű vendégekről emlékeztek meg.
De kik is voltak ők?
Mikor Kiss József átköltöztette A Hét szerkesztőségét – vagyis híres Kerek Asztalát – az értelmiségiek java itt írta meg cikkét egy jó kávé társaságában, cigaretta füstben. Visszajáró vendég volt ekkoriban többek között Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Szemere Attila, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula, Heltai Jenő és Ignotus is. Ha pedig már Ignotusnál tartunk, meg kell említenünk, hogy a Centrál szolgált Nyugat törzshelyeként is. Az egyfajta szellemi forradalmat elindító lapnak kétszer volt törzsasztala, 1908-tól 1916-ig minden héten itt ültek össze olyan nagyjaink, mint Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc és Babits Mihály. Karinthy itt fedezte fel agydaganatának első tüneteit, majd műtétje után itt írta meg az Utazás a koponyám körül első vázlatait. 1920-tól – a második törzsasztal idején – folyamatosan visszajáró vendég volt Tóth Árpád, Móricz Zsigmond és Szabó Lőrinc, de József Attila és Ottlik Géza is ismerős volt a pincérek számára.
1930-tól tíz éven át minden szerdán itt gyűltek össze a magyar írónők, 1936-ban megalapítva a Kaffka Margit Társaságot.
Hamarosan a Central legfrissebb kulturális programjairól egy interjú keretében fogunk beszámolni!
Hadik Kávéház
1111 Budapest, Bartók Béla út 36.
Bár a pletykák szerint a kávé nem a legjobb volt, a Hadik mégis Budapest egyik értelmiségi központjaként létezett – pont egy olyan kávéház volt, amiről biztos mindig írt volna a FUNZINE, ha már létezett volna. Az 1906-ban nyitott Hadik Kávéház 1922-ben kapta máig viselt nevét a közelben lévő Hadik laktanyáról.
Ekkoriban lett új tulajdonosa Kaiser Adolf, akinek irányítása alatt kezdődött el a kávéház fénykora. A húszas években megfordult itt Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Füst Milán, Nagy Lajos és Déry Tibor is, de a leglegendásabb törzsvendég Karinthy Frigyes volt, nejével, Böhm Arankával. A páros barátait is a Hadikba szoktatta, ami kicsit ezáltal is lett a korszak kulturális főhadiszállása. Karinthy többek között itt írta meg a Tanár úr kérem című klasszikusát. A kávéházban működő sakk-kör elnöke is ő volt.
Ady és Kosztolány a Hadikban
1942-ben könyv is született a kávéházról és vendégeiről Egy foglalt páholy története címmel. Szerzője Németh Andor volt. A kávéházat a második világháborúban bezárták és 2010-ben nyitották újra. A Hadik Kávéház azóta sem egyszerű kávéház, nehéz is lenne annak tartani elképesztő múltja miatt. Falain belül ma is kulturális programok váltják egymást. A zenei, irodalmi és kerekasztalos eseményekről oldalunkon is sokszor olvashatsz.
Interjúnk Juhász Annával a Hadikban is tartott irodalmi rendezvényeiről ITT!
Szatyor Bár és Galéria
1111 Budapest, Bartók Béla út 36.
Ha már a Hadiknál tartunk, ne feledkezzünk el a Szatyorról, melynek nevét nem más, mint Karinthy találta ki. A bohém Szatyor hangulata miatt nem igazán illik bele a kávéházak a képébe, hiszen a francia bohém idillt megidéző bár volt – habár vendégköre megegyezett a Hadikéval. A Szatyor máig a budapesti – és leginkább a budai – művészélet egyik központja szombati akusztikus estjeivel és megannyi más színes programjával.
New York Café
1073 Budapest, Erzsébet krt. 9-11
Idén lesz 120 éves a New York Café, de azért kiszámítjuk mindenki helyett: Budapest, sőt Magyarország egyik legnagyobb büszkesége 1894-ben nyitott meg szökőkúttal, bronzszobrokkal, mennyezetfreskókkal és velencei csillárokkal. A csavart oszlopokkal elkülönített belső tereken felül volt külön női terem, egy játékterem és egy biliárdterem is. Steuer Sándor eredetileg tehetős vendégeknek nyitotta meg a kávéházat, ám az hamar mind a polgárok mind pedig a pesti bohémek egyik legkedveltebb helyévé vált. Sejtjük, hogy ezek után mi következett ugye? Bizony, itt is megjelent az irodalmi élet színe java.
Méghozzá 1900-ben, mikor is Harsány Adolf és fivére lettek az új vezetők – ekkoriban az irodalmároknak nem csak jegyzetfüzet és tinta járt, hanem a kávéházban megtalálhatták a legalapvetőbb irodalmi műveket, lexikonokat és a legfontosabb hazai és külföldi lapokat is. Itt szerkesztette a Pesti Naplót Bródy Sándor és Kemény Simon, a Nyugat szerkesztősége, például Osvát Ernő, Ignotus és Ady Endre is itt fogyasztották el kávéjukat, de velük tartott Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes is, utóbbi kettő itt szerkesztette az első magyar moziújságot, a Pesti Mozit is. A híres veseasztalnál ülésezett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre, Szinyei Merse Pállal.
1920-tól az új vezető Tarján Vilmos lett, aki fényűzőbbé varázsolta a helyet és összekötötte a közelben lévő Royal Orfeummal – emiatt az orfeumi főidomár például köteles volt itt elfogyasztani reggelijét fókája társaságában. Igen, fókája társaságában. A zenét Berkes Béla cigányzenekara biztosította, de egy hónapig itt adott koncertet az Eddy South dzsesszzenekar is – a pestiek olyannyira kíváncsi voltak arra, hogy milyenek a fekete emberek, hogy a tömeget a rendőröknek kellett megbontania.
A kávéház 1936-ban csődbe ment, 1947-ben pedig bezárták. 1954-ben nyitott újra Hungária étterem néven, de irodalmi jellegét nem sikerült visszanyernie. Egészen napjainkig. Az értékőrzés miatt a New York kávéház ismét otthont ad különböző jellegű kulturális, leginkább irodalmi esteknek. 1910-ben és 1913-ban is a világ legszebb kávéházának nevezték ki.
Pilvax Kávéház
1052 Budapest, Pilvax köz 1.
1838-ban, eredetileg Café Reanaissance néven nyitott meg kapuit a legendás forradalmi kávéház, melynek első vezetője Privorsky Ferenc volt. Az 1840-es években már Pilvax néven működött – nevét ekkori tulajdonosáról kapta – és hamar az egyik kedvenc belvárosi kávéháza lett a pesti fiatalságnak. Itt alakult meg a Fiatal Magyarország és a Tízek társasága, utóbbi leghíresebb tagja Petőfi Sándor volt, aki itt fogyasztotta el minden nap reggelijét – nem ritka esetben Vásárhelyi Pál és Vajda János társaságában. A pesti radikális fiúk aztán olyannyira hozzászoktak a helyhez, hogy 1848 márciusában itt döntötték el, hogy forradalmat robbantanak ki – a kávéház asztalánál írták meg követeléseiket, sőt Petőfi állítólag itt szavalta el először az 1848 március 14-én megírt Nemzeti Dalt. Ez év március 15-től egészen augusztusig Forradalmi Csarnoknak nevezték a kávézót.
A szabadságharc gyászos kudarca után átkeresztelték Café Herrengasse-ra, az 1867-es kiegyezéstől kezdve pedig Schőja Kávéház néven futott tovább. Az eredeti épületet 1911-ben lebontották, ám a közelben hamarosan megnyitották a máig üzemelő, nosztalgikus Pilvax Kávéházat, ahol az 1956-os forradalmat is támogató Petőfi Társaság rendszeresen tartott gyűlést. Irodalmi központtá sose vált, ám történelmileg kiemelkedő pontja Budapestnek, még ha nem is az eredeti helyen emlékezhetünk a fővárost felrázó ifjúkra. Ma Pilvax Bisztróként üzemel.
Múzeum Étterem és Kávézó
1088 Budapest, Múzeum körút 12.
Magyarország egyik legnagyobb múltú vendéglátói egysége egyben Budapest egyik legjobb magyaros étterme is, ahol nem csak arra koncentrálnak, hogy tökéletesen őrizzék meg nagyanyáink receptjeit, hanem az összetevők minőségére és a kiszolgálásra is. Az 1885-ben nyílt étterem és kávézó másik varázsa a külcsín – a díszítőcsempék a a világhírű Zsolnay porcelángyárból származnak, a faragott faborítás pedig hivatalosan is műemlék, de lélegzetelállító a Zongorateremben található Csikósverseny című festmény is, mely Lotz Károly munkája. Az oldalfalakt borító tükrök Velencéből érkeztek.
