130 éve hunyt el Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze, a 19. századi romantika vitathatatlanul legjelentősebb magyar zeneszerzője. A Tavaszi Fesztivál különös figyelmet szentel életművének: április 8. és 24. között számos előadáson találkozhatunk Liszt inspiratív munkáival.
A Budapesti Fesztiválzenekar a II. magyar rapszódiával nyitja a fesztivál programját, majd Liszt kevéssé ismert dalkincseivel ismerkedhetünk meg a Hegedűs D. Géza rendezte esten. Martin Haselböck, a korhű hangszeres Weimar hangjai sorozat karmestere Liszt főművét, a Krisztus-oratóriumot vezényli a komponistához igazán közel állt zenekar, a Staatskapelle Weimar élén, a Pécsi Balett pedig egy közel harmincéves álmot vált valóra a Faust, az elkárhozott című balett bemutatójával.
A fesztivált az április 8-i nyitókoncerten Liszt eredetileg zongorára írt, Magyar rapszódiák című sorozatának második darabja nyitja, ezúttal zenekari átiratban. A magyar kultúrához ezernyi szállal kötődő, örmény származású brácsaművész, Kim Kashkashian játékával Bartók Béla utolsó, befejezetlen – ám a szerző által lényegében elkészültnek nyilvánított – művét, a Brácsaversenyt a tanítvány, Serly Tibor eredeti rekonstrukciójában hallhatjuk. A koncert második részében az elcsendesített fényű hangversenyteremben Czakó Zsolt látványjátéka ad újszerű keretet John Adams pszichedelikus és meghökkentő képzetekben is bővelkedő, Harmonielehre című munkájának.
Liszt, a zseniális polihisztor életművének nem minden részlete közismert, sokszínű munkásságának egyik kincse dalművészete, amely javarészt pályája derekán keletkezett, egy olyan időszakban, amikor „az emóció és a fantázia írásra kényszerítette”. A dalok keletkezéséről, inspirációjuk forrásáról azonban keveset tudunk, ezt a hiányt igyekszik pótolni április 14-én a Hegedűs D. Géza rendezésében megvalósuló est. A Vigadóban Liszt nyolcvannál több dalszerzeménye, az általa megzenésített olasz, orosz, német, francia, angol és magyar nyelvű költemények közül halljuk majd a legemlékezetesebbeket dalban és prózában Csereklyei Andrea, Balogh Eszter, Varga Donát, Najbauer Lóránt, Granik Anna, Kováts Adél, Ónodi Eszter, Hegedűs D. Géza és Máté Gábor előadásában.
Martin Haselböck osztrák karmester és orgonista, a doborjáni Liszt Fesztivál rezidens karmestere az általa alapított, korhű hangszereken játszó Orchester Wiener Akademie élén vette fel Liszt szimfonikus költeményeit és más, jelentős zenekari darabjait. A Weimar hangja (The Sound of Weimar) címmel megjelent, inspiráló vállalkozás rögtön kivívta a nemzetközi zenei élet érdeklődését, és egymás után kétszer, 2011-ben és 2012-ben is elnyerte a Liszt Ferenc Társaság hanglemeznagydíját. Április 17-én a nagy sikerű lemezsorozat méltó folytatása hallható a Müpában: Liszt 1873-ban Weimarban komponált főművét, a katolikus egyházi zene megújítására írott Krisztus-oratóriumot egy olyan zenekar, a Staatskapelle Weimar tolmácsolásában hallhatjuk, melynek elődjét egykor éppen Liszt emelte az európai zenekarok elitjébe.
„Egy tisztességes, becsületes, példamutató élet után megtörténhet az elkárhozás? Győzhetnek a gonosz erők?” – teszi fel a kérdést Dubrovay László Liszt inspirálta, Faust, az elkárhozott című művével. A küzdve-vívódva kutató jellem, Faust alakja a zeneirodalomban is visszatérő téma: Liszt Faust-szimfóniája, Boito Mefistofele és Busoni Doktor Faust című operája kitűnő példa erre. Dubrovay 1987-ben komponálta meg balettjét, amelyet eddig csak négy zenekari szvit formájában lehetett hallani. A zenei színgazdagsággal és újszerű hangeffektusokkal kísérletező szerző ebbe a művébe a kortárs zenei eszköztár minden általa használt elemét belesűrítette. Közel harminc év után a tavaszi fesztiválon valósul meg a komponista eredeti elképzelése: először láthatja a közönség színpadon a táncjátékot az idén 55 éves jubileumát ünneplő Pécsi Balett művészeivel, Vincze Balázs koreográfiájával. Az előadáson közreműködő Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekart Záborszky Kálmán fogja vezényelni.