Manapság már nemcsak Amerikában, de hazánkban is egyre divatosabbak a gyermekszépségversenyek, illetve tehetségkutatók. De vajon belegondol-e bárki a következményekbe?
Erős smink, csilli-villi szájfény, feszülős top, miniszoknya, törpe sarok, törpék magassarkúban. A körberajongott pucc pedig kiegészül az elengedhetetlen 100-fogú-mosollyal – nos, így fest egy kisgyerek a szépségversenyen, miközben fáradhatatlanul elégíti ki a mozifilmek és anyuka által diktált álmokat.
Amerikában az úgynevezett beauty pageant a szép gyerekek megszokott hobbijának bizonyul, amely visszatarthatatlanul tör előre olyankor, amikor a Lego és a Barbie baba szomorúan landol a szekrény alján. Ilyenkor a szülők hajnalban ébresztik a gyerkőcöt, no nem azért, mert nem szeretnének elkésni a matek óráról – indulni kell az állami versenyre! Fél napokat utaznak azért, hogy megérkezzenek a szálloda különtermébe, és átadják csomagjukat (értsd: az 5-14 éves kislányt/kisfiút) a sminkesek és öltöztetők vehemens brigádjának. Újabb több órás előkészületek, főpróbák és egy ernya szendvics után a kis sztárt már lökik is a kifutóra, hogy Tyra Bankst is megszégyenítő riszával vívja ki a szakma – de legfőképpen anyu és apu – elismerő tekintetét. Este 10 körül indulás haza, és míg a szépségverseny győztes összeeshetne a gyerekülésben, addig apuka átveszi az ügynökség által megítélt, pofátlanul busás összeget.
Amikor a Megasztár hazánkban is letolta a korhatárt 2008-ban, Tóth Lüszi is úgy gondolta, hogy eljött a pillanat a sikerért és a mama kedvéért. Jött, bájolt, tarolt és majdhogynem győzött is. Közben pedig kikészült. Hiszen miért gondoljuk azt, hogy egy 12 éves kislány köteles ugyanúgy állni a tehetségkutatót körülölelő stressz-szituációkat mint egy felnőtt? Rohanás, elvárások a köbön, ellopott/eladott gyermekkor, zéró hétköznapi rutin és hétről hétre való megfelelés – ez még egy felnőttnek is hatalmas kihívás, nemhogy egy tehetséges, de tapasztalatlan gyereknek.
„Vannak gyerekek, akikben van egy természetes szereplési vágy, és számukra örömet jelent a produkció. És vannak gyerekek, akik rettegnek ettől. Amennyiben őket színpadra kényszerítik, az egyet jelent a személyiségük megerőszakolásával. Az óvodában is készülnek a gyerekek produkciókkal, tehát ez önmagában nem gondolom, hogy káros. Amennyiben egy gyermekszépségverseny a valódi gyermeki bájt, szépséget (természetességet, szertelenséget, stb.) mutatja meg akkor lehet egy életre szóló pozitív emlék a kisgyermek számára. Ha maszkírozott „kisfelnőttet” csinál belőle, belekényszeríti egy idegen szerepbe, bábut csinál belőle, akkor nagy baj van.” – véleményezte a témát Dr.Kalamár Hajnalka, klinikai szakpszichológus.
De még mielőtt megköveznének a lelkes szülők és tanárok, megemlítek egy pozitív példát is. Patai Anna, szintén Megasztáros döntős, tizenegy évesen került bele a hajhászók nyáladzó körforgásába. És lám, lám, bár nem ő győzött, mégis talán ő lett a legsikeresebb az összes versenyző közül: rendszeresen szerepel színdarabokban, de nem, mint lankadatlan tehetségkutató maradék, hanem mint Törőcsik Mari és Kovács Patrícia egyenrangú partnere. Élvezi, amit elért, és közben megmarad gyereknek. Talán a megfelelő neveltetési háttérnek köszönhetően, vagy a felkaroló felek személyének mázlista mivolta az, ami a helyes, mégis rendkívüli pályára állította a lányt. Ilyen is történhet.
Zárógondolat: Hintázni jó. Addig, amíg át nem fordulsz, és el nem hányod magad. Hintázzunk addig, amíg jó.
Persze, lehet ezt máshogyan is, ha például a gyermek szépségét szeretnénk megörökíteni – egyszeri alkalommal:
Csinibaba fotózás a MOM Parkban
Tetszett a cikk? Akkor csekkold az alábbiakat is!
Öt emésztést könnyítő gyógynövény
Fogyókúrás vizet dob piacra Lady Gaga!
Sztár-nap: Ellen Pompeo