Ha már végképp szétmarta a gyomrod a sok kávé, itt az ideje, hogy elgondolkodj, mi mással lehetne még feldobni a napjaidat. Nem ígérjük, hogy a lelkifurdalás elmarad…
Mi fán terem?
A szerelmi bánat és a blackout elűzésének koronázatlan királynője, az édes kísértés, a mindenki által ismert, mégis titokzatos csokoládé is egy egyszerű maggal kezdődik. Külsőre olyan, mintha egy megtermett pisztáciát tartanál a kezedben, de nem kell megküzdeni érte, fogat-körmöt letörni: egyszerűen csak ki kell fejteni egy viszonylag lágy tokból, amelyben a kakaóbab szemek úgy csücsülnek, mint borsó a hüvelyben. A növény, amelyen terem, normál körülmények között 15 méteresre is megnő Dél-Amerikában, de az ültetvényeken maximum 3 méter magasra kell felmászni a két tenyérnyi termésért a fára. Bár a kakaófa az amerikai kontinensen őshonos, a világ termelésének kétharmadát mégis a – jóval olcsóbb, sajnos több gyermekmunkással rendelkező – Afrikában termesztik. Európába vagy Kolumbusz vagy Cortez hozta, ezen a mai napig is vitatkoznak a szakemberek. Egy biztos: Spanyolországnak sokáig volt monopóliuma a behozatalra, amelyet ki is használt, amennyire csak lehetett. Mindenesetre mielőtt ész nélkül termeszteni szeretnéd, nem árt ha tudod: üvegház nélkül nekiállni nem érdemes.
Mire használják?
Talán nem árulunk el nagy titkot: nem véletlenül volt fizetőeszköz a kakaóbab a majáknál és az inkáknál is. Értéke elsősorban a serkentő hatásában van: a koffeinhez és a teofilinhez hasonlóan serkentő hatású, ugyanakkor enyhén vízhajtó is, úgyhogy kis ideológiai rásegítéssel méregtelenítő kúráknál is alkalmazhatod.
Viszont egyes források szerint a hisztamin-tartalma sem elhanyagolható, így sajnos allergiás tünetek megjelenésénél előfordulhat, hogy kiderül: a csoki volt az oka mindennek…
Kakaóvaj
A kakaóbab majdnem fele zsiradék, kakaóvaj, amely fontos alapanyaga a kozmetikai iparnak. Érdekes tulajdonsága, hogy testhőmérsékleten puhul, 30 fok alatt kemény állagú. A fehér csokikban ez az egyetlen alkotóelem, ami a kakaóbabból „marad”. A kozmetikai ipar elsősorban antioxidáns, öregedésgátló és bőrpuhító hatása miatt kedveli, merészebb napimádók pedig csupán kakaóvajat kennek a bőrükre, ezzel elérve kifejezetten aranybarna árnyalatot. Éppen az említett hatások miatt mára már elterjedt a csokoládés masszázs, bár ha ábrándjaidban egy forró csokival teli kádba merülve képzeled el magadat, nem írhatod a természetes bőrápolás számlájára.
Xocolatl
Ez az az ital, amivel bevadították az európaiakat. Montezuma jól taktikázott, amikor Cortezt ezzel az itallal fogadta: gyakorlatilag rabjává vált a teljes spanyol követség, így ideig-óráig meg tudta menteni jóval kevésbé felszerelt népét a korszerű hadászati eszközökkel rendelkező betolakodóktól. Persze a történelem nem ennyire egyszerű, de a kakaó-víz-fahéj-ánizs-chili-kukoricaliszt kombó azóta is verhetetlen. Bár voltak idők, amikor a pápa olyan rossz ízűnek ítélte az italt, hogy kihirdette: ha valaki böjti időszakban megkívánja, áldását adja rá. Persze V. Piusz idejében még nem volt előírás az ideális összetételre, így valószínűleg egy balul sikerült kísérletnek köszönhetjük a csokoládé európai elterjedését.
Táblacsoki
A csokoládé sokáig csak folyékony formában volt fogyasztható, a 17. század után azonban már táblás formában is elérhető Európában. Ahogy az ipar fejlődésnek indult, egyre jobb és jobb gépekkel szolgálták ki a legkülönfélébb ízlésű vevőket is. Ahogy Gombóc Artúr mondja: „kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét, a likőrös csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét, és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon” megtalálsz a piacon, csak pénz kérdése. Ha már kialakult a függés, akkor menthetetlen vagy. Fogadd el, és találj indokot egy újabb íz kipróbálására!
Múzeumok Európában
Március elején nyitott újra a kölni csokimúzeum, amely már büszkélkedhet a világ legjobb ilyen létesítménye címmel is, de ha arra jársz, a Strasbourg melletti Geispolsheimben, természetesen Brüsszelben és Bruges-ben, Prágában, Barcelonában, de kicsit közelebb, Bécsben is intézményes keretek között hódolhatsz a szenvedélyednek. Sőt, újabban Budapesten, a 16. kerületben is működik csokimúzeum, előzetes bejelentkezés után.